William Walker

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

William Walker

William Walker (Nashville, Tennessee, 1824. május 8. – Truxillo, 1860. szeptember 12.) amerikai kalandor, felfedező.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Forrás

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Kezdeti pálya

Walker ír származású volt. Eleinte mint orvos, majd mint ügyvéd működött. Az 1850-es években felcsapott kalandornak, mint egy „újkori zsoldosvezér”-nek nevezhető. Élete során mintegy három expedíciót vezetett.

[szerkesztés] Walker háborúi

            Ezzel részletesebben a Walker háborúi c. szócikk foglalkozik

[szerkesztés] Walker Mexikóban

Walkert déli ültetvényesek fogadták fel, akik azt remélték, hogy általa befolyást szerezhetnek Mexikóban. 1848-ban véget ért a Mexikó számára súlyos kudarccal végződött amerikai-mexikói háború amely során nagy területeket, köztük Felső-Kaliforniát vesztette el. Walker a háború folytatásának szánta akcióját, s bízott abban, hogy az Egyesült Államok majd másodszor is hadat üzen Mexikónak. A kalandor amerikai zsoldosokból álló csapata (ezek közt volt szép számban törvényen kívüli is) San Franciscóban hajóra szállt és La Pazban kötött ki 1853. október 15-én. Ott nagyszámban helyi lakosság is csatlakozott hozzá és kevesebb mint két hónap leforgása alatt az egész területet uralma alá hajtotta. November 3-án deklarálta az új Alsó-Kaliforniai Köztársaságot.

A következő évben azt tervezte, hogy betör Sonora területére is. Zsoldososserege átlépte a határt, de a mexikói hadsereg visszaverte. Közben az USA-tól remélt támogatás is elmaradt, s utánpótlás híján az amerikaiak visszavonultak. Walker tiszavirág életű állama is rövidesen megszűnt, s visszatért az Egyesült Államokba.

[szerkesztés] Walker Nicaraguában

Walker nem adta fel, s megpróbálkozott egy újabb terület meghódításával, ahol ismét egy magánállamot hozhat létre. Létrehozta saját magánseregét az ún. Amerikai Falanxot. Ezt a kalandorcsapatot Közép-Amerikába hívták el. Az egykori Közép-Amerika utódállamában, Nicaraguában polgárháború dúlt a konzervatívok és a liberálisok között. Ez utóbbi fogadta szolgálatába Walkert.

1855. június 1-jén partraszállt Nicaraguában az Amerikai Falanx-szal, mely mintegy ötszáz jenki zsoldosból állt. A helyi lakosságból kiegészített erői bevették Granada fővárost, a konzervatívok székhelyét.

Walker ügyes módon kibékített a háborúzó feleket, s mindekttő seregeit leszerelték, így egyedüli fegyveres erő az országban már csak az amerikai zsoldossereg volt. Ezzel Walker tekintélye megnőtt, s kineveztette magát az ország hadi főparancsnokává és diktátori hatalommal (többek között a rabszolgaság visszaállításával) kormányozta az országot. Hogy a törvényesség látszatát kelthesse, 1856 júliusában választásokat rendezett, ahol nem átallott csalásokat véghez vinni csalásokat. Az Egyesült Államok elismerte az új kormányt, amely angol nyelvet tett hivatalossá a spanyol helyett. Az amerikai terjeszkedést azonban a szomszédos államok hamar kiismerték és tartottak attól, hogy Walker révén Mexikó északi területeihez hasonló sorsra jutnak. 1856-ban a costa ricaiak Anglia támogatásával benyomultak Nicaraguába és Walkerrel szemben több csatát is megnyertek. Ő azonban mindaddig fenntartotta magát, míg az általa elnöknek tett Rivas tőle el nem pártolt. Walker hiába próbálta elérni, hogy Egyesült Államok támadja meg Costa Ricát és a briteket, az semleges maradt a konfliktustól. 1857-ben Costa Rica, Honduras, San Salvador és Guatemala kormányai szövetséget kötöttek Walker ellen. A guatemalai hadsereg elfoglalat Massayát. Walker töb száz zsoldossal újból feltöltötte a falanx haderőt, de ez már nem segített rajta. Az egyesült guatemalai-salvadori-hondurasi-nicaraguai csapatok ostroma lá vették az amerikaiakat Granadában. Walker feladta a várost és délre vonult zsoldosaival. Rivas városában a costa ricai sereg több hétig próbálta az amerikaiakat kiűzni, míg végül Walker vitorlással New Yorkba menekült.

Walker megpróbált visszatérni Nicaraguába, de második, Közép-Amerika ellen tervezett vállalkozását az Egyesült Államok akadályozta meg és deportálták.

[szerkesztés] Walker Hondurasban

1860-ban Walker az újjászervezett Amerikai Falanx élén, több száz amerikai zsoldossal utolsó expedíciójára indult. Most Hondurast akarta meghódítani. Partraszállását követően megszállta a hondurasi Truxillo városát. A helyi erők azonban rövidesen úrrá lettek invázóján és vereséget mértek az amerikai zsoldosseregre. Walkert sikerült elfogni. Mint kalózt elítélték és golyó által ki is végezték.