Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Wright fivérek - Wikipédia

Wright fivérek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Orville Wright
Orville Wright
Wilbur Wright
Wilbur Wright
Első repülés, 1903. december 17.
Első repülés, 1903. december 17.

A Wright fivérek, Orville Wright (1871. augusztus 19. – 1948. január 30.) és Wilbur Wright (1867. április 16. – 1912. május 30.) nevét elsősorban az első, gyakorlatban működő repülőgép megtervezésével és megépítésével kapcsolatban, és az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb eszközzel való repülés kapcsán ismerhetjük, sok más repülési mérföldkő mellett. Ennek ellenére a kezdetektől egészen napjainkig vitatja néhány ember és ország, hogy valóban ők építették az első repülőgépet.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Korai pályafutásuk

Wilbur Wright 1867-ben született az Indiana állambeli Millville-ben, Orville pedig 1871-ben Daytonban, Ohióban. Mindketten főiskolára jártak, de nem szereztek diplomát.

A Wright fivérek Daytonban, Ohióban nőttek fel, ahol kerékpárjavítással, -tervezéssel és -gyártással foglalkozó céget alapítottak 1892-ben. Munkájuk eredményét a repülés iránti érdeklődésükre költötték. Sir George Cayley, Octave Chanute, Otto Lilienthal és Samuel Pierpont Langley munkája alapján 1899-ben kezdtek el repülő szerkezetekkel kísérletezni. A fivérek a repülés technikájának továbbfejlesztése során a hajtóerő növelése helyett nagy hangsúlyt helyeztek az irányíthatóságra. Kifejlesztették a háromtengelyű irányítást, és meghatározták a repülőgépek kormányozhatóságának alapelveit, melyeket ma is használunk.

A Wrightok eleinte a korabeli repülési irodalomra alapozták munkájukat, többek között Lilienthal táblázataira. Hamarosan rájöttek, hogy a Smeaton-együttható (egy változó a felhajtóerő és a légellenállás képletében) hibás, és egy szélcsatorna építésébe fogtak alkalmazottjuk, Charlie Taylor segítségével. Több, mint kétszáz szárny alakot teszteltek, végül létrehozták saját táblázatukat, amely a légnyomás és a szárny formája közötti összefüggést írja le. Korábbi munkájuk kerékpárokkal, kerékpármotorokkal és a kerékpárok egyensúlyával kapcsolatban elengedhetetlen volt repülőgépük megalkotásához.

Kutatásaik során a Wright fivérek mindig együtt dolgoztak, a repülőgép fejlesztésében elért érdemeiket nem lehet különválasztani.

[szerkesztés] Repülések

A Wright fivérek kutatásának fő irányát nem egyszerűen az felható- és hajtóerő, hanem a repülogép irányíthatósága jelentette, ami tartós repülést tett lehetővé. Első siklórepülojüket (1899 elején) egy bonyolult rendszerrel látták el, amit "szárny hajlításnak" hívtak. Ha az egyik szárnyat valamelyik irányba elhajlították, több felhatjóerő keletkezett, a repülőgép emelkedni kezdett. A cél az volt, hogy irányítani tudják a szárnyak elhajlását, mert ez könnyebbé tehette a repülést. Első vitorlázógépeiken az első és hátsó pozíciók – amelyek a repülőt tartották – nem voltak rögzítve. A hajlítást a szárnyakon végigfutó zsinór szabályozta, amelyeket a pilóta egy bottal mozgatott ahhoz, hogy balra vagy jobbra forduljon.

1900-ban az észak-karolinai Kitty Hawkba költöztek egy meteorológus tanácsára az ott található Kill Devil Hillen folyamatos és erős szelek miatt, valamint az eldugott hely biztosította, hogy az erős verseny közepette repülőjük rejtve maradjon a versenytársak kíváncsi szemei elől. Kitty Hawkban 1900-tól 1902-ig kísérleteztek, minden évben új siklórepülőt építettek. Az utolsó siklórepülőn, a Wright Glider of 1902-n sok fontos repülési újítást alkalmaztak, és a testvérek több, mint ezerszer repültek vele. 1903. március 23-án szabadalmi kérelmet nyújtottak be a "szárny hajlítás" segítségével történő keresztirányú mozgás irányítására és fordulásra. 1903-ra a Wright fivérek valószínűleg a világ legképzettebb vitorlázó pilótái lettek.

1903-ban építették meg a Wright Flyert, amelyre később Flyer I-ként hivatkoztak. Ez a gép manapság Kitty Hawkként is ismert. A gépet faragott légcsavar és a Taylor által Daytonban, a bicikliműhelyben épített motor hajtotta. A légcsavar hatékonysági mutatója 80%-os volt. A motor sokkal jobb volt, mint a legtöbb akkoriban gyártott motor, elég könnyű és erős volt ahhoz, hogy repülőgépben használják. A motorban használt lánc – nem meglepő módon – egy biciklilánc volt.

1903. december 17-én emelkedtek először a levekőbe, mindketten kétszer. Az első repülés során Orville 39 métert repült 12 másodperc alatt, és egy híres fényképen is megörökítették. A nap negyedik repülése volt az egyetlen, amelyet valójában irányítani is tudtak, Wilbur 279 métert repült 59 másodperc alatt. [1]

A repüléseknek négy életmentő és egy falusi fiú is tanúja volt, vagyis ez volt az első nyilvános repülés. Egy helyi újság jelentette az esemény, de pontatlanul. Csak egy újság, a Cincinnati Enquirer jelentette meg a hírt másnap.

A Flyer I megépítése kevesebb, mint kétezer dollárba került. A szárny fesztávolsága 12 m, a gép tömege 340 kg, és 12 lóerős, 77kg tömegű motor hajtotta.

A Wright fivérek repülőteret alakítottak ki a Huffman Prairie-n, Dayton közelében, és 1904-ben is folytatták a munkát a Flyer II megépítésével, a felszálláshoz pedig katapultot használtak, hogy ellensúlyozzák a szél hiányát a reptéren. Az év végéig 105 irányított repülést végeztek, néhányszor 5 percig is köröztek a mező fölött, amely ma a Wright-Patterson Air Force Base légibázis része. 1905-ben megépítették a továbbfejlesztett Flyer III-at.

Ezekhez a repülésekhez gyakran meghívták barátaikat, a sajtó képviselőit és a szomszédokat is. 1905. október 5-én bukfencet is végeztek a géppel. Wilbur leghosszabb repülése több, mint 39 percig tartott, és 39 km-t tett meg a Huffman Praire fölött körözve.

[szerkesztés] Korai és későbbi repülőgépek

[szerkesztés] A Smithsonian kérdés

[szerkesztés] Daytonra tett hatásuk

[szerkesztés] Az Ohio/Észak-Karolina vita

[szerkesztés] Multimédia

(video)
Wilbur Wright repülése a fedélzetről, Olaszország, 1907. (info)
Ezt a filmet 1907. április 24-én vették fel Olaszországban, ez az első film amit egy repülőgép fedélzetéről készítettek repülés közben. A felvételen jól látszik, milyen érzés volt a korai Wright repülőgépekkel repülni, Wilburrel a kormánynál.
Első repülések a repülés történetében (angol) (info)
Egy 1945 híradó különböző első repülésekről, a Wright fivérek felvételeivel.
Nem tudja lejátszani a videót? Wikipédia:Média segítség.



[szerkesztés] Külső hivatkozások

Szabadalmak

  • US821393Repülő gépezet – O. & W. Wright
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu