Északi-sark

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Északi-sark egy bolygó legészakibb pontja. A Földön többféle északi sarkpont is van, de mindegyik a Jeges-tenger területére esik. Ezt a területet Arktisznak nevezik.

Tartalomjegyzék

1 Sarkpontok fajtái
2 A földrajzi Északi-sark
3 Expedíciók
4 Magyarok az Északi-sarkon
5 Az Északi Mágneses sark
6 Mágneses elhajlás
7 Területi viták
8 Északi-sark a kultúrában
9 Kapcsolódó témák
10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Sarkpontok fajtái

A Földrajzi Északi-sark ahol a Föld forgástengelye a felszínnel találkozik az északi félgömbön.
Az Északi mágneses sark A Föld mágneses terének erővonalai itt merőlegesek a felszínre, azaz függőlegesek. Ide mutat az iránytű.
Az Északi földmágneses sark A Föld mágneses terét létrehozó elméleti "rúdmágnes" tengelyének döféspontjai a Föld felszínével az északi félgömbön.

A mágneses és a földmágneses sark a Föld forgása miatt nem esik egy pontba.

[szerkesztés] A földrajzi Északi-sark

A Földrajzi Északi-sark a lehető legközelebbi pont a Föld forgástengelyének és a felszínének a találkozásánál. Fix pontnak tekintjük, de a csillagászok rámutattak, hogy a forgástengely nem mozdulatlan, 435 napos ciklusokban folyamatosan mozog, és ezt a kis mozgást felfedezője után Chandler-ingásnak (Chandler-wobble) nevezték el.

A Földrajzi Északi-sark egyben az északi 90°-os hosszúsági kör. Ebből a pontból bármerre indul az ember, déli irányba fog haladni. Ez a pont a Jeges-tengeren található, mely ezen a ponton 4087 méter mély. A Föld koordinátáit (szélesség, hosszúság, magasságok) mindenképpen fix pontokhoz kellene rögzíteni,de mivel a kőzetlemezek mozgása a hegységképződés, a vulkanizmus és az erózió miatt nincs valójában mozdulatlan pont bolygónkon, ezért ez nem lehetséges.

A nemzetközi szervezetek egyelőre a Földrajzi Északi-sarkhoz igazítják a földrajzi koordinátákat, és nem számítják bele ennek elmozdulását.

Az Északi-sark jelenleg nemzetközi területnek számít, bár Kanada és az Egyesült Államok már többször megpróbálta sajátjaként elismertetni, pedig szárazföld nincs a területen, csak jégpáncéllal borított víz.

[szerkesztés] Expedíciók

Az első eltervezett expedíció a sarkponthoz Robert Edwin Peary mérnök-tengerész és alkalmazottja, az afro-amerikai Matthew Henson nevéhez fűződik. Négy Inuit segéddel indultak neki az útnak (Ootah, Seegloo, Egingway,és Ooqueah) 1909. április 6-án. Peary azt hitte, hogy elérte az Északi-sarkot, de a legújabb kutatások alapján úgy tűnik csak 40 km-re közelítette meg azt.

1926-ban megtörtént a sarkpont első vitathatatlan elérése, mely Roald Amundsen norvég felfedező nevéhez köthető.

1952. május 3-án az amerikai légierő főhadnagy-ezredese Joseph O. Fletcher és William P. Benedict főhadnagy repülővel leszálltak a sarkponton. Velük együtt leszállt Albert P. Crary tudós.

1958. augusztus 3-án egy amerikai tengeralattjáró (USS Nautilus (SSN-571)) keresztülhaladt a sarkponton alatt.
1959. március 17-én a USS Skate (SSN-578) felszínre emelkedett az Északi-sarkon áttörve a jégtakarót, így ez az első hadihajó mely elérte azt.

1968. április 19-én Ralph Plaisted először jutott el bizonyítottan légi segíség nélkül a sarkpontig.

1977. augusztus 17.: Az Arktika nevű szovjet atomjégtörő végrehajtotta az első felszíni hajós sarkpont elérést.

1992. április 6.: Robert Schumann lett a legfiatalabb ember, aki elérte az Északi-sarkot

[szerkesztés] Magyarok az Északi-sarkon

Bár teljes távon expedícióval még nem jutott el magyar ember az Északi-sarkra, fizetett túrán az utolsó 100-200 kilométert megtéve többen jártak már ott.

Először magyar ember 2004. április 16-án jutott el egy ilyen gyalogos túra keretében a sarkra.
2006. április 20-án Turóczi Gábor harmadik magyarként érte el az Északi-sarkot, és a világon elsőként főzött egy magyar ételt, (paprikás csirkét) a föld "csúcsán". Részletek: [[1]]

[szerkesztés] Az Északi Mágneses sark

Az Északi Mágneses sark a másik Északi-sarknak nevezett pont a Földön. Ez az a pont, ahol a Föld mágneses mezeje függőlegesen lefelé mutat. Sir William Gilbert (I.Elizabeth királyné tudósa) dolgozta ki a Föld mágneses mezőjének elméletét 1600-ban, és máig is helytállóak megállapításai. Az Északi Mágneses sark az a pont, ahova az iránytű mutat.

Ez a pont nem azonos az Északi Földmágneses ponttal. A két pont a Föld forgása miatt különbözik egymástól.

A bolygók mágneses mezője időnként megfordulhat. A Földön ez kb. 500 ezer éve történt utoljára. Ekkor a déli mágneses sark kicserélődik az északival. Ez a Föld külső magjában lévő olvadt vas és nikkel áramlásának megszakadása, majd áramlás irányának megfordulása miatt következik be. Ennek a folyamatnak az oka egyelőre nem ismert.

Az első expedíció amely ezt a sarkot akarta elérni 1831-ben indult James Clark Ross vezetésével. Június 1-jén Cape Adelaide-nél meg is találták Boothia Peninsula közelében.

1903-ban Roald Amundsen egészen máshol találta meg az Északi Mágneses sarkpontot. Harmadszorra a Kanadai kormány magbízásából Paul Serson és Jack Clark mérték fel a terepet, akik a mágneses sarkot az Allen-tónál találták meg (Prince of Wales Island). Azóta a kanadaiak több mérést végeztek, melyek szerint az Északi mágneses sark folyamatosan vándorol északra. 2003 a koordinátái 78°18' Észak, 104° Nyugat, Ellef Ringnes Island közelében, mely a Queen Elizabeth szigetek egyike Kanadában. A XX. században 1100 km-t mozdult észak felé, és 1970- óta a mozgási sebessége 9 km/év-ről(1970) 41 km/év-re nőtt (2001-2003 átlag). Ezzel a sebességgel és iránnyal 50 éven belül eléri Szibériát, de valószínűleg le fog lassulni, és irányt is fog váltani.

Ezenkívül a Nap mágneses mezejének változásai miatti elmozdulás is változtatja a mágneses sarkpont helyzetét. Emiatt az előző vándorláson kívül ellipszis pályán is mozog a pont, maximum 80 km-re eltávolodva a normális helyétől.

Ha a két mágneses sarkpontot összeköznénk egy vonallal nem menne át a Föld középpontján, hanem 530 km-rel elkerülné azt.

A szögbeli eltérést a Földrajzi Északi- és az aktuális Északi mágneses sark között mágneses elhajlásnak nevezzük.

[szerkesztés] Mágneses elhajlás

Az Északi mágneses sark, melyet a Föld mágneses mezeje határoz meg, nem esik egybe a földrajzi Északi-sarkkal, és helye nem is állandó. Jelenleg körülbelül 700 km-rel tér el a két pont egymástól, az Északi Mágneses sark jelenleg a kanadai Hudson-öböl környékén található. A térképek a földrajzi Északi-sark alapján készültek, mivel ez egy állandó pont. Az előbb leírt eltérés miatt viszont, ha elindulunk az íránytű alapján északnak, akkor hamarosan kiderül, hogy a térkép szerint nem pontosan észak felé megyünk.

Az, hogy a valódi északi irány és az iránytű által mutatott mennyivel tér el, attól függ éppen hol tartózkodunk a Földön. Ez eltérés mértéke arányos az Északi Mágneses sark hosszúsági körétől számolt távolságunkkal. Egyes térképeken a hosszúsági körök mellett ott van, mennyivel és merre kell korrigálni az iránytű által mutatott irányt.

[szerkesztés] Területi viták

1999-ig az Északi-sark és az Arktisz nemzetközi területté lett nyilvánítva. Mióta a sarki jég lassan elkezdett visszahúzódni, (globális felmelegedés), több ország is bejelentette az igényét a vízterületekre és a tengerfenékre. Először Oroszország jelentette be az igényét a Lomonoszov-hátságra, amely tengerfenéken fekszik jelenleg a jégtakaró alatt. Véleményük szerint a hátság Szibériához tartozik földrajzilag. Ezt az igényt megvétózta Norvégia, Kanada, az Egyesült Államok és Dánia 2004-ben. Az Északi-sarkponthoz legközelébbi szárazföld Grönland, amely Dániához tartozik, és a Lomonoszov-hátságot ők Grönland vízalatti folytatásaként értelmezve maguknak követelik. Kanada sajátjaként szeretné tudni az országtól északra fekvő vizeket egészen a sarkig, de egyelőre ezt sem ismeri el semmilyen szervezet.

A sarkvidéki vizek jelentősége azért ilyen nagy, mert feltehetően kőolaj és földgáz készletek rejtőznek a tengerfenék alatt, bár ezt a jelenlegi technikával sem felmérni, sem kitermelni nem lehet.

[szerkesztés] Északi-sark a kultúrában

A legenda szerint a Mikulás műhelye az Északi-sarkon van.

Hatteras kapitány (Angolok az északi sarkon - Jégsivatag) Ajánló

[szerkesztés] Kapcsolódó témák

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Északi-sark témájú médiaállományokat.

A Föld régiói
	Afrika	Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat
	Amerika	Dél · Észak · Karib-térség · Közép · Latin
	Ázsia	Dél · Délkelet · Délnyugat · Észak · Kelet · Belső · Közép
	Európa	Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat
	Ausztrália és Óceánia	Ausztrália · Melanézia · Mikronézia · Polinézia

	Sarkvidékek	Antarktisz · Arktisz
	Óceánok	Atlanti · Csendes · Indiai