A spanyol nyelv kiejtésének fonetikai átírása
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Spanyol nyelv |
---|
|
szerkeszt |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Magánhangzók
Öt magánhangzót használ a spanyol nyelv, amelyek a következők: [a] a, [e] e, [i] i, [o] o, [u] u. Ha a hangsúlytalan (gyenge) i vagy u magánhangzó mellé kerül, akkor félhangzóként viselkednek: [j] és [w].
[szerkesztés] Mássalhangzók
A következő táblázat a spanyol mássalhangzók rendszerét mutatja be. A szögletes zárójelben az IPA szerinti hangérték, vastagon szedve az írásban azt jelölő spanyol betű szerepel. Ahol az adott oszlop két részre van osztva, ott a bal oldali rész a zöngétlen, a jobb oldali rész a zöngés hangot tartalmazza.
Bilabiális (Két ajakkal képzett hang) |
Labiodentális (Az alsó ajak és a felső fogsor között képzett réshang) |
Dentális (Foghang) |
Alveoláris (Fogmederhang) |
Posztalveoláris (Fogmeder mögött képzett hang) |
Palatális (A kemény íny tájékán képzett hang) |
Veláris (Ínyhang) |
||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Plozivák (Zárhangok) |
[p] p |
[b] b/v[1] |
[t] t |
[d] d[2] |
[k] c[3]/qu[4]/k[5] |
[g] g[6]/gu[7] |
||||||||
Nazálisok (Orrhangok) |
[m] m |
[n] n |
[ɲ] ñ |
|||||||||||
Frikativák (Réshangok) |
[β] b/v[8] |
[f] f |
[θ] c[9]/z |
[ð] d[10] |
[s] s[11] |
[ʝ] ll/y[12] |
[x] g[13]/j |
[ɣ] g[14]/gu[15] |
||||||
Affrikáták (Zár-réshangok) |
[ʧ] ch |
|||||||||||||
Approximánsok (Közelítőhangok) |
[j] y/ll |
|||||||||||||
Tremulánsok (Pergetettek) |
[r] r[16] |
|||||||||||||
Laterálisok (Oldalréshangok) |
[l] l |
[ʎ] ll |
- ^ Szókezdő helyzetben és nazálisok (m, n) után
- ^ Szókezdő helyzetben és nazálisok (m, n), valamint l után
- ^ Mély magánhangzók (a, o, u) és mássalhangzók előtt
- ^ Magas magánhangzók (e, i) előtt
- ^ Idegen szavakban
- ^ Mély magánhangzók (a, o, u) és mássalhangzók előtt
- ^ e, i előtt
- ^ Nem szókezdő helyzetben és nem nazálisok után
- ^ e, i előtt
- ^ Nem szókezdő helyzetben és nem nazálisok után
- ^ Spanyolország északi és középső részét kivéve így ejtik a z-t és a c-t e, i előtt a spanyol nyelvterület többi részén (Kanári-szigetek, USA, Latin-Amerika)
- ^ szó elején és n után
- ^ e, i előtt
- ^ Mély magánhangzók (a, o, u) és mássalhangzók előtt nem szókezdő helyzetben és nem n után
- ^ Magas magánhangzók (e, i) előtt nem szókezdő helyzetben és nem n után
- ^ Szó elején és megkettőzve (rr) hosszan ejtik
[szerkesztés] A magyartól eltérő IPA jelek rövid magyarázata
[szerkesztés] Hangjelek
- [a] - magyar rövid á hang (palócos a).
- [β] - ajak v (a felső fogsor nélkül, csak az ajkakkal képzett v).
- [e] - zárt e, a magyar e és é közé eső hang. Szótagzáró l és r előtt, az ei kettőshangzóban, valamint általában [x] előtt nyílt magyar e.
- [ʝ] - a magyar gy-hez hasonló hang.
- [ɲ] - mint a magyar ny, vagy inkább az nj kapcsolat.
- [ʧ] - magyar cs.
- [w] - félhnangzós u, kb. a magyar u és v közötti hang (mint az angol water).
- [x] - mint a ch a pech, technika szavainkban.
- [ɣ] - lágy g, magánhangzók között fordul elő, de nem kötelező érvényű.
- [ʎ] - lágy (jésített) l, megfelel egyes magyar nyelvjárásokban ejtett ly-nek. A spanyolban ma már szinte mindenhol egyszerű [j]-t ejtenek helyette.
- [θ] - fogak közé tett nyelvvel képzett sz (mint az angol thing).
- [ð] - fogak közé tett nyelvvel képzett d (mint az angol the).
[szerkesztés] Mellékjelek
- [ˈ] - a hangsúlyt jelöli: mindig az utána lévő szótag hangsúlyos (pl. cantamos [kanˈtamos]).
- [:] - a hosszúságot jelzi: az előtte álló hangot hosszan kell ejteni (pl. tierra [ˈtjer:a]).
- [.] - két magánhangzó között azt jelenti, hogy azok két különböző szótaghoz tartoznak (pl. María [Maˈri.a]).