Újlatin nyelvek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Újlatin nyelvek országok  Francia   Spanyol   Portugál   Olasz   Román  terület Európa, Afrika, Amerika beszélők száma ~850 millió (becsült) nyelvcsalád Indoeurópai  italikus nyelvek → latin → újlatin nyelvek

Az újlatin nyelvek a latin nyelv beszélt változataiból kialakult, egymással igen közeli rokonságban álló modern indoeurópai (itáliai) nyelvek csoportját alkotják. Napjainkban hozzávetőlegesen 850 millió anyanyelvi beszélője van e nyelveknek világszerte, főleg Amerikában, Európában és Afrikában.

Az összes újlatin nyelv a vulgáris latin nyelvből, ami Róma valóságos, tehát beszélt nyelve volt, és melynek változásait az irodalmi nyelv jóval kevésbé, vagy egyáltalán nem követte, azaz már igen korán kétféle nyelvállapotról beszélhetünk, és a különbség utóbb egyre nagyobb lett (bár az irodalmi nyelv, melyből aztán a középkor nemzetközi nyelve lett, maga is sokat változott közben). Tekintve, hogy az oktatásban mindenkor mutatkozott egy igény, hogy a beszélt nyelvet újra és újra közelítsék az ideálisnak elképzelt aranykori állapotokhoz (a legnagyobb presztízsű szövegek és a latin Biblia nyelvéhez), a folyamatos átalakulás egy bonyolult kölcsönhatás volt az írott és beszélt nyelvváltozatok között.

Az i. e. 3. század és i. sz. 2. század között a latin vált az uralkodó nyelvvé a Földközi-tenger térségében az Ibériai-félszigettől a Balkánig. A latin volt a birodalom nyugati felében az érvényesülés, a kereskedelem, a jog (utóbb pedig a kereszténység) nyelve, az áttérésre tehát sokféle erőteljes motiváció hatott. A provinciákban változatos tendenciák érvényesültek, annyit mindenesetre lehet mondani összefoglalóan, hogy meglepő gyorsasággal merült feledésbe számos helybeli nyelv, és a kulturális asszimilálódás is igen erőteljes volt annak ellenére is (vagy talán éppen azért), hogy a birodalomnak nem volt sem közös nyelvi sem közös kultúrpolitikája. Az idő múltával a vulgáris latin területi változatai folyamatosan elkezdtek helyi nyelvjárásokká, majd dialektusokká fejlődni. Ez a változás az 5. században a Római Birodalom felbomlása után tovább gyorsult, és elvezetett a ma ismert újlatin nyelvekhez, úgymint: portugál, spanyol, katalán, francia, olasz és román. A 15. századra az újlatin nyelvek túllépték Európa határait és a spanyol, portugál és francia terjeszkedés során eljutottak Amerikába és Afrikába. Napjainkban már az újlatin nyelvek anyanyelvi beszélőinek kétharmada Európán kívül él.

Tartalomjegyzék 1 Csoportosításuk 2 Történetük 2.1 Vulgáris latin 2.2 A Római Birodalom felbomlása után 2.3 A nemzeti nyelvek létrejötte 3 Mai helyzetük 4 Az újlatin nyelvek összehasonlítása 4.1 Szókészleti egyezések 4.2 Mennyire távolodtak el a latintól? 5 Jegyzetek 6 Külső hivatkozások 7 Nyomtatott források

[szerkesztés] Csoportosításuk

• Nyugati ág
  • olasz és nyelvjárásai
  • korzikai^[1]
  • szárd
  • Rétoromán nyelvjárások
    • romans^[2]
    • ladin
    • friuli
  • francia és nyelvjárásai
    • vallon
  • okcitán és nyelvjárásai^[3]
  • katalán
  • spanyol
    • kasztíliai (tulajdonképpeni spanyol)
      • ladino (zsidóspanyol)^[4]
    • asztúriai (bable)^[5]
    • aragóniai (fable)
  • mozarab (†)
  • galíciai-portugál (óportugál)
    • galíciai (gallego)
    • portugál
• Keleti ág
  • román
    • dákoromán (tulajdonképpeni román)
    • aromun (aromán, macedoromán)
    • meglenoromán
    • isztroromán
  • dalmát (†)

[szerkesztés] Történetük

[szerkesztés] Vulgáris latin

Az úgynevezett vulgáris latin a latin „nemzetközi” változata volt, azaz a provinciákban beszélt nyelv, mely Róma és Itália nyelvének átvételével alakult ki, és amely nagy mértékben eltér az irodalomból ismert nyelvváltozattól. Gyanítható, hogy magának a Városnak a beszélt nyelve is idővel egyre jobban eltávolodott az irodalmi normáktól (Ciceróék korában már megkülönböztetnek lingua Romanát, mely a „tiszta”, igazi városi nyelv, a „romlott” nyelvváltozatoktól), tehát a vulgáris latin voltaképpen maga a mindenkori latin nyelvű közösség által beszélt latin. A romanizálódott népesség átvette a latin nyelvet és valamelyest át is formálta, majd a migráció következtében ez a nyelv kezdett egységessé válni a birodalom egész területén. A vulgáris nyelvváltozatnak számos bizonyítéka maradt fenn (főleg feliratos emlékek), irodalmi alig, köszönhetően az írott nyelv óriási presztízsének, iskolai, jogi és vallási életben betöltött szerepének. Ennek ellenére biztosak lehetünk abban hogy a 2. században a birodalom egész területén nagyjából egységesen beszélt vulgáris latinnak szinte már minden olyan tulajdonsága kialakult, ami megkülönbözteti az újlatin nyelveket a klasszikus, azaz ókori irodalmi latintól. Történtek kísérletek a „vulgáris latin” tisztán szociolingvisztikai meghatározására, de ezeknek a kísérleteknek nagy akadálya, hogy az archaikus korszak latin irodalmának egyes emlékei (Plautus komédiái például) már egy sor olyan tünetet mutatnak, ami később a vulgáris emlékekből ismert, tehát alkalmasabbnak látszik azt feltételezni, hogy a beszélt latin mindenkor, azaz magában a Városban is mutatott eltérő sajátságokat az általunk ma ismert irodalmi anyag nyelvétől. A művészeti divatok, irányzatok és korszakok nyelve, amit ma jelző nélkül, egyszerűen „latinnak” emlegetünk, mindenkor erősen különbözhetett attól, amit az utca népe beszélt.

Példák a vulgáris tendenciákra:

• A latin névszóragozási rendszer majdnem teljes eltűnése és elöljárószavakkal való helyettesítése (ez a legnagyobb különbség az újlatin nyelvek és a klasszikus latin között).
• Az igeidő rendszer le egyszűrösödése.
• A /k/ és /g/ hangok eltűnése /i/, /ɛ//e/ hangzók elől.

[szerkesztés] A Római Birodalom felbomlása után

A Római Birodalom felbomlása után az 5. században a germán, szláv, hun és egyéb törzsekkel folytatott háború során a Római Birodalom keleti területei elszakadtak a többi résztől (Kelet-római Birodalom), majd a Balkánon a latin helyét átvették a szláv nyelvek, és a szláv terjeszkedés folyamán elszigetelték Romániát a latin nyelvű világtól. A román nyelv innentől kezdve külön fejlődési útra lépett. A nyugati területeken a germán törzsek folyamatos betörései bomlasztották a birodalmat, ami a kereskedelemnek és a belső emberáramlásnak szabott gátat. Ez az elszigeteltség vezetett a nép körében a helyi nyelvváltozatok megjelenéséhez, bár a hivatalos életben még mindig csak a klasszikus aranykori latin volt elfogadott, amit már a nép egyáltalán nem, vagy csak kismértékben értett meg. Az írott és beszélt nyelv eltávolodása egyfajta tudathasadásos állapotot idézett tehát elő a beszélők körében: az iskolában oktatott nyelvváltozathoz képest a beszélt mindig „közönségesebbnek”, „rontottnak” minősült egészen addig, amíg a 9–10. században polgárjogot nem nyertek a dialektusok, és elkezdték írásban is használni őket, erre a korra datálódnak az ún. „újlatin nyelvemlékek”, azaz a területi vulgáris dialektusok első írásos emlékei. A 10.századra a helyi nyelvek számos változáson mentek át és egyre jobban eltávolodtak egymástól.

• az 5.századra elvált egymástól a keleti újlatin nyelvek és a nyugati újlatin nyelvek ága.
• a 8. századra különvált a galloibér és az itáliai ág
• a 10. századra elszakadt egymástól a galloromán és az ibériai (iberoromán) csoport

[szerkesztés] A nemzeti nyelvek létrejötte

[szerkesztés] Mai helyzetük

A legszélesebb körben beszélt újlatin nyelv a spanyol, azután a portugál, francia, olasz, román és katalán. A katalán kivételével ezen nyelvek mindegyike több országnak is a nemzeti és egyben hivatalos nyelve. A fő újlatin nyelvek mellett számos a globalizáció és a többségi média térhódítása miatt kiveszőfélben lévő regionális újlatin nyelv is létezik.

• Olaszországban: a friuli, szárd, ladin.
• Franciaországban: galíciai, okszitán, aráni.
• Spanyolország: katalán (Andorra hivatalos nyelve), galíciai.

A spanyol, portugál, francia, olasz és román az Európai és Latin Unió hivatalos nyelvei. A spanyol és a francia az ENSZ két hivatalos nyelve a hatból.

Az Európán kívüli újlatin nyelvek a spanyol, portugál és a francia, számos országban beszélik őket.

• A spanyol nyelv egész Közép és Dél-Amerikát uralja Brazília kivételével, és Afrika egyes kis régióiban is beszélik, de terjedésnek indult Észak-Amerikában is a nagy számú bevándorló által. Anyanyelvi beszélőinek száma 380 millió.
• A portugál Dél-Amerikában és Afrika déli országaiban terjedt el, érdekesség hogy Portugáliában az anyanyelvi beszélőknek csak 4%-a él, míg a francia esetében az 70% a spanyolnál pedig 30%. Anyanyelvi beszélőinek száma 200 millió.
• A franciául beszélő közösségek a világon mindenhol fellelhetőek. Hivatalos nyelvként használják több észak és közép afrikai országban is és a lakosság nagy része beszéli anyanyelvi szinten, de a törzsi nyelvek többségben vannak ezen országokban. Nagyszámú 7 milliós a lakosság 24%-át kitevő Francia közösség él Kanadában. A franciát sok szigetországban is beszélik mint pl.: Haiti, Seychelles szigetek, Francia Polinézia stb. De összességében véve egymástól távoli kisszámú közösségek beszélik világszerte, ezért is beszélőinek száma a spanyolhoz és a portugálhoz képest viszonylag kevés: 110 millió.
• Habár Olaszországnak voltak Európán kívüli gyarmatai a kivonulásuk után sehol sem maradt az Olasz a hivatalos nyelv, de ma is élnek olaszul] beszélő kisseb közösségek észak-afrikai országokban, pl.: Líbiában, Eritreában és Szomáliában. Anyanyelvi beszélőinek száma 60 millió.
• Romániának nem voltak gyarmatai azért saját régióján kívül szinte teljesen ismeretlen, viszont a Romániából Izraelbe menekült zsidó közösség magával vitte nyelvét, és ma Izrael lakosságának 5%-a beszél románul. Anyanyelvi beszélőinek száma 26 millió.

[szerkesztés] Az újlatin nyelvek összehasonlítása

[szerkesztés] Szókészleti egyezések

Az alábbi táblázatban a mindennapi életben leggyakrabban használt szavak megfelelői láthatók latinul, illetve az egyes újlatin nyelveken.

Magyar	Latin	Katalán	Francia	Galíciai	Olasz	Normann Jèrriais	Lombardiai	Okcitán	Portugál	Román	Szárd	Sziciliai	Spanyol
Alma	[Mattiana] Mala (Pomum, fruit)	Poma	Pomme	Mazá	Mela / Pomo	Poumme	Pomm	Poma	Maçã	Măr	Mela	Pumu	Manzana
Kar	Bracchium	Braç	Bras	Brazo	Braccio	Bras	Brasc	Braç	Braço	Braţ	Bratzu	Vrazzu	Brazo
Nyíl	Sagitta (Frankish fleuka)	Fletxa / Sageta	Flèche	Frecha / Seta	Freccia / Saetta	Èrchelle	Frecia	Sageta	Seta / Flecha	Săgeată	Fretza	Fileccia	Flecha / Saeta
Ágy	Lectus (Camba, for sleeping)	Llit	Lit	Leito / Cama	Letto	Liet	Lecc	Lièch	Leito / Cama	Pat [6]	Lettu	Lettu	Cama / Lecho
Fekete	Nigrum	Negre	Noir	Negro	Nero	Nièr	Negher	Negre	Preto [7] / Negro	Negru	Nieddu / Nigru	Nìuru	Negro
Könyv	Liber (acc. Librum)	Llibre	Livre	Libro	Libro	Livre	Liber	Libre	Livro	Carte [8]	Libru / Lìburu	Libbru	Libro
Mell	Pectus	Pit	Poitrine	Peito	Petto	Estonma			Peito	Piept	Pettus	Pettu	Pecho
Macska	Feles (Cattus[9])	Gat	Chat	Gato	Gatto	Cat	Gatt	Cat	Gato	Pisică[10]	Gattu / Battu	Gattu / Jattu	Gato
Szék	Sella (Greek Kathedra, seat)	Cadira	Chaise	Cadeira	Sedia	Tchaîse	Cadrega	Cadièira	Cadeira	Scaun[11]	Cadira / Cadrea	Seggia	Silla
Hideg	Frigus (adj. Frigidus)	Fred	Froid	Frío	Freddo	Fraid	Fregg	Freg	Frio	Frig	Fridu	Friddu	Frío
Tehén	Vacca	Vaca	Vache	Vaca	Mucca [12] / Vacca	Vaque	Vaca	Vaca	Vaca	Vacă	Bacca	Vacca	Vaca
Nap	Dies (adj. Diurnus)	Dia / Jorn	Jour	Día	Giorno	Jour	Dì	Jorn	Dia	Zi	Die	Jornu	Día
Halott	Mortuus	Mort	Mort	Morto	Morto	Mort	Mort	Mort	Morto	Mort	Mortu / Mottu	Mortu	Muerto
Halák	Morior	Morir	Mourir	Morrer	Morire	Mouothi	Morì	Morir	Morrer	(a) Muri	Morrer	Muriri / Mòriri	Morir
Család	Familia	Família	Famille	Familia	Famiglia/Familia	Famil'ye	Familia	Familha	Família	Familie	Famìlia	Famigghia / Famiggia	Familia
Ujj	Digitus	Dit	Doigt	Dedo	Dito	Dé	Dii	Det	Dedo	Deget	Didu	Jìditu	Dedo
Virág	Flos (acc. Florem)	Flor	Fleur	Flor	Fiore	Flieur	Fiôr	Flor	Flor	Floare	Frore	Ciuri	Flor
Ad	Dono, -are Dare	Donar	Donner	Dar	Dare	Donner / Bailli	Dà	Donar	Dar	(a) Da	Dare	Dari	Dar
Megy	Eo, -ire (Ambulare, to take a walk)	Anar	Aller	Ir	Andare	Aller	Ndà	Anar	Ir	(a) Merge [13], (a) Umbla [14]	Andare	Jiri	Ir
Arany	Aurum	Or	Or	Ouro	Oro	Or	Or	Aur	Ouro	Aur	Oru	Oru	Oro
Kéz	Manus	Mà	Main	Man	Mano	Main	Man	Man	Mão	Mână	Manu	Manu	Mano
Magas	Altus	Alt	Haut	Alto	Alto	Haut	Olt	Aut	Alto [15]	Înalt	Artu / Attu	Autu	Alto
Ház	Domus (Casa, hut)	Casa	Maison[16]	Casa	Casa	Maîson	Cà	Casa	Casa	Casă	Domo	Casa	Casa
Én	Ego	Jo	Je	Eu	Io		Mi	Ieu	Eu	Eu		Iu / Jù / Jò	Yo
Tinta	Atramentum (Tincta, dyeing)	Tinta	Encre	Tinta	Inchiostro	Encre	Nciòster	Tencha	Tinta	Cerneală[17]	Tinta	Inga	Tinta
Január	Ianuarius	Gener	Janvier	Xaneiro	Gennaio	Janvyi	Ginée / Genar	Genièr	Janeiro	Ianuarie	Ghennarzu / Bennarzu	Jinnaru	Enero
Gyümölcslé	Sucus	Suc	Jus	Zume	Succo	Jus	Sugh	Suc	Suco / Sumo	Suc	Sutzu	Sucu	Jugo / Zumo
Kulcs	Clavis (acc. Clavem)	Clau	Clé	Chave	Chiave	Clié	Ciav	Clau	Chave	Cheie	Crae	Chiavi / Ciavi	Llave
Ember	Homo (acc. Hominem)	Home	Homme	Home	Uomo	Houmme	Omm	Òme	Homem[18]	Om	Òmine	Omu / Òminu	Hombre
Hold	Luna	Lluna	Lune	Lúa	Luna	Leune	Luna	Luna	Lua	Lună	Luna	Luna	Luna
Magyar	Latin	Katalán	Francia	Galíciai	Olasz	Normann Jèrriais	Lombardiai	Okcitán	Portugál	Román	Szárd	Sziciliai	Spanyol
Éjszaka	Nox (acc. Noctem)	Nit	Nuit	Noite	Notte	Niet	Nocc	Nuèch	Noite	Noapte	Notte	Notti	Noche
Öreg	Senex (Vetus, things mainly)	Vell	Vieux[19]	Vello	Vecchio	Vyi	Vegg	Vièlh	Velho[20]	Vechi[21] / Bătrân[22]	Betzu / Sèneghe / Vedústus[23]	Vecchiu / Vecciu	Viejo
Egy	Unus	Un	Un	Un	Uno	Ieune	Vun	Un	Um	Unu	Unu	Unu	Un / Uno
Körte	Pirum	Pera	Poire	Pera	Pera	Paithe	Pera	Pera	Pêra	Pară	Pira	Piru	Pera
Játék	Ludo (Jocare, to joke)	Jugar	Jouer	Xogar	Giocare	Jouer	Giogà	Jogar	Jogar	(a se) Juca	Zogare	Jucari	Jugar
Gyűrű	Anelus	Anell	Anneau	Anel	Anello	Anné / Bague	Anèl	Anell	Anel	Inel	Aneddu	Anneddu	Anillo
Folyó	Flumen (Rivus, small river)	Riu	Fleuve	Río	Fiume	Riviéthe		Riu	Rio[24]	Râu[25]/ Rîu[26]	Riu / Frùmine	Ciumi	Río
Varr	Consuo	Cosir	Coudre	Coser	Cucire	Couôtre	Cusì	Cóser	Coser	(a) Coase	Cosire	Cùsiri	Coser
Hó	Nix (acc. Nivem)	Neu	Neige	Neve	Neve	Né	Nev	Nèu	Neve	Nea / Zăpadă[27]	Nie	Nivi	Nieve
Visz	Capio (Prehendere, to catch)	Agafar	Prendre	Apañar / Coller / Tomar	Prendere	Prendre	Ciapà	Préner	Apanhar/Tomar[28] / Colher[29] / Levar[30]	(a) Lua[31]	Pigare [32]	Pigghiari	Tomar / Coger / Llevar
Az	Ille (Accu+Ille)	Aquell	Quel	Aquel	Quello	Chu	Quell	Aquel	Aquele	Acel/Acela	Cuddu / Cussu	Chiddu	Aquél
A, Az	- (nom.Ille/Illa/Illud, Illi/Illae/Illa, acc.Illum/Illam/Illud, Illos/Illas/Illa)	el/la/ho els/les/los	le/la les	o/a os/as	il/lo/la i/gli/le	lé/la	el/la i	lo/la los/las	o/a os/as	-ul/-a -i/-le	su/sa sos/sas (is) [33]	lu/la (u/a) li/i	el/la/lo los/las
Dob	Iacio (Lanceo, -are, to throw a weapon)	Llençar	Lancer	Lanzar / Guindar	Lanciare	Pitchi	Trà[34]	Lançar	Lançar / Atirar[35]	(a) Arunca[36]	Ghettare/Bettare	Jittari	Lanzar / Echar
Csütörtök	dies Jovis	Dijous	Jeudi	Xoves	Giovedì	Jeudi	Gioedì	Dijòus	Quinta-feira[37]	Joi	Zobia	Jovi / Juvidìa	Jueves
Fa	Arbor	Arbre	Arbre	Árbore	Albero	Bouais	Pianta[38]	Arbre	Árvore	Arbore / Pom[39]/ Copac[40]	Àrvore	Àrvuru	Árbol
Kettő	Duo	Dos/Dues	Deux	Dous / Dúas	Due	Deux	Duu / Doo	Dos	Dois[41] / Duas	Doi	Duos / Duas	Dui	Dos
Urna	Urna	Urna	Urne	Urna	Urna		Vas		Urna	Urnă	Urna	Urna	Urna
Hang	Vox (acc. Vocem)	Veu	Voix	Voz	Voce	Vouaix	Vôs	Votz	Voz	Voce / Glas[42]	Boghe	Vuci	Voz
Hol	Ubi (in-) / Unde (from-) / Quo (to-)	On	Où	Onde / U	Dove	Ioù / Où'est	Ndoe	Ont	Onde[43]	Unde	Ue	Unni	Donde[44]
Fehér	Albus (Germ. Blank[45])	Blanc	Blanc	Branco	Bianco	Blianc	Bianch	Blanc	Branco / Alvo	Alb	Àbru	Jancu	Blanco
Ki	nom. Quis/Quæ, acc. Quem/Quam	Qui	Qui	Quen	Chi	Tchi	Chi	Quau	Quem	Cine	Chie	Cui / Cu	Quien
Világ	Mundus	Món	Monde	Mundo	Mondo	Monde	Mond	Mond	Mundo	Lume[46]	Mundu	Munnu	Mundo
Sárga	Flavus (also meaning reddish), Galbus	Groc	Jaune	Amarelo	Giallo	Jaune	Giald	Jaune	Amarelo[47]	Galben[48]	Grogu	Giarnu	Amarillo
Magyar	Latin	Katalán	Francia	Galíciai	Olasz	Normann Jèrriais	Lombardiai	Okcitán	Portugál	Román	Szárd	Sziciliai	Spanyol

[szerkesztés] Mennyire távolodtak el a latintól?

A fenti táblázatot alapul véve, ha annak minden egyes sorából megkíséreljük kiválasztani azokat a szavakat, amelyek hang- és alaktanilag a legnagyobb mértékű egyezést mutatják az eredeti latin szóalakkal, majd a kiválasztott szavakat nyelvenként összeszámoljuk, eléggé pontos és objektív rangsor állítható fel. Az így kapott sorrend, kezdve a legkonzervatívabb nyelvvel, haladva a latintól leginkább eltávolodott újlatin nyelvig a következő:

1. olasz/szárd
2. spanyol
3. galíciai/portugál
4. okcitán
5. katalán
6. román
7. francia

Amint látható tehát, az olasz, szárd, spanyol nyelvek állnak mai formájukban is a legközelebb a latinhoz, míg a román és a francia a legújítobbak.

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ Átmeneti nyelv az olasz és a szárd között.
2. ^ Sokszor ezt a nyelvjárást értik a rétoromán nyelv alatt, mivel Svájcban hivatalos státusszal rendelkezik.
3. ^ Történelmi jelentőségű nyelvjárása a provanszál, ami miatt sokszor az egész okcitán nyelvet provanszálnak nevezik.
4. ^ A kasztíliai nyelvjárás archaikus formája, amelyet a középkori Spanyolországból kiűzött zsidó családok megőríztek a világ számos részén, valamennyien kétnyelvűek az adott ország nyelvével.
5. ^ A középkori leóni nyelvjárás Asztúriában beszélt modern változata.
6. ^ (<Greek πάτος)
7. ^ (<appectoratu)
8. ^ (<carta)
9. ^ (unknown origin)
10. ^ (onomatopoeic)
11. ^ <scamnum
12. ^ from either muggire ("to moo") or, more likely, mungere ("to milk")
13. ^ ( <mergere)
14. ^ (<ambulare)
15. ^ (arch. Outo)
16. ^ (<mansio)
17. ^ (from Slavic, *črъniti)
18. ^ arch. Home
19. ^ (<vetulus)
20. ^ arch. also vedro
21. ^ (objects, temporal)
22. ^ (people, <veteranus)
23. ^ (<vetustus)
24. ^ arch. also Frume
25. ^ (according to the 1993 orthographic rules)
26. ^ (according to the 1953 orthographic rules)
27. ^ (from Slavic, *zapadati)
28. ^ (unknown origin)
29. ^ (<colligere)
30. ^ (<levare)
31. ^ (<levare)
32. ^ (<captiare)
33. ^ (<Ipsu/Ipsa)
34. ^ (<trahere)
35. ^ (<adtirare)
36. ^ (<eruncare)
37. ^ (<Quinta Feria)
38. ^ (<planta)
39. ^ from poamă, fruit (<poma)
40. ^ (<substratum)
41. ^ (arch. Dous)
42. ^ (from Slavic, *gols)
43. ^ arch. also U
44. ^ <De + onde; arch. also Onde
45. ^ Germanic origin
46. ^ (<lumen)
47. ^ (<amarellus)
48. ^ (<galbinus)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Enthnologue
• Orbis Latinus

[szerkesztés] Nyomtatott források

• A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999.