Alfred Hitchcock

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Alfred Hitchcock

Alfred Joseph Hitchcock (London, 1899. augusztus 13. – Los Angeles, 1980. április 29.), angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Rendezői technikái
- 2.1 Suspence
3 Filmjei
- 3.1 Hangosfilmek
- 3.2 Némafilmek
4 Irodalom
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Londonban született egy többségében ír katolikus családban. Jezsuita nevelőintézetbe járt iskolába. Műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta, később fordította és írta is. Hamarosan rendezőasszisztens lett. 1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always tell your wife című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett. 1928-ban megszületett egyetlen gyermekük, Patrícia. 1925-ben fejezte be első önállóan jegyzett filmjét a Gyönyörök kertjét.

Első némafilm-remekműve A titokzatos lakó, melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Bevezette a storyboardot, amit az összes többi filmjében is alkalmazott. A filmben üvegpadlót használt, így az alsó lakásból filmezhette a színész lépéseit.

Első hangosfilmjét, a Zsarolást eredetileg némafilmnek szánták, de a producerek később megváltoztatták a véleményüket. 1932-ben Az ember, aki túl sokat tudott sikere a tengerentúlra is eljutott. 1956-ban remake változatott készít ugyanebből a filmből, amiről később így nyilatkozik: Az első változat egy tehetséges amatőr műve, míg a második már egy profi alkotás

1938-ban elkészítette legnagyobb angliai sikerét a Londoni randevút. 25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően David O. Selznick rábízta A Manderley-ház asszonya rendezését. Ez volt Hitchcock első hollywoodi filmje, a filmet Oscar-díjjal jutalmazták.

Az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra az első filmje, amiben együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobb filmjei. Többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-Északnyugat (1959), Psycho (1960), Madarak (1963) klasszikus filmekké váltak. A Psycho híres zuhanyjelenetét 7 napon keresztül forgatták és 70 különböző kameraállást alkalmaztak. Filmjei gyakran olyan mindennapi embereket ábrázolnak, akiket az általuk befolyásolhatatlan vagy érthetetlen körülmények ragadnak el; gyakori témája az ember, aki bűnös ugyan, de csak apró, össze nem függő tettekben. Filmjei a félelem és a fantázia keverékén nyugszanak és jellegzetes humorral fűszerezettek. Szintén jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben is szerepel (ún. cameo), melyet azóta számos rendező követett. Angliában még barna színésznőket, de amerikai filmjeiben már szőke színésznőket alkalmazott filmjeiben.

1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 1980. április 18-án halt meg 81 évesen. Holttestét elhamvasztották. Pályafutása töretlen és egyedülálló a filmművészet történelmében.

[szerkesztés] Rendezői technikái

[szerkesztés] Suspence

Ez a Hitchcock által létrehozott feszülségteremtő eszköz egyike azon fogalmaknak, amelyek megkülönböztetik a filmjeit az egyéb thrillerektől. Egy példa a megjelenésére: a néző számára felfedi, hogy bomba van az asztal alatt, de a főhős ezt nem tudván nyugodtan üldögél mellette.

[szerkesztés] Filmjei

[szerkesztés] Hangosfilmek

	Filmportál

Családi összeesküvés (1976)
Téboly (1972)
Topáz (1969)
Szakadt függöny (1966)
Marnie (1964)
Madarak (1963)
Psycho (1960)
Észak-Északnyugat (1959)
Szédülés (1958)
Az ember, aki túl sokat tudott (1956)
A tévedés áldozata (1956)
Bajok Harryvel (1955)
Fogjunk tolvajt! (1955)
Gyilkosság telefonhívásra (1954)
Hátsó ablak (1954)
Meggyónom (1953)
Idegenek a vonaton (1951)
Rémület a színpadon (1950)
A Baktérítő alatt (1949)
A kötél (1948)
A Paradine-ügy (1947)
Forgószél (1946)
Elbűvölve (1945)
Jó utat (1944)
Madagaszkári kaland (1944)
Mentőcsónak (1944)
A gyanú árnyékában (1943)
Gyanakvó szerelem (1941)
Végre egy jó házasság (1941)
Boszorkánykonyha (1940)
A Manderley-ház asszonya (1940)
Jamaica fogadó (1939)
Londoni randevú (1938)
Szabotázs (1936)
Titkos ügynök (1936)
39 lépcsőfok (1935)
Az ember, aki túl sokat tudott (1934)
Gazdag és különös (1932)
A tizenhetes számú ház (1932)
A csalás (1931)
A gyilkos (1930)
Juno és a páva (1930)
Zsarolás (1929)

[szerkesztés] Némafilmek

A Man-szigeti ember (1929)
Zsarolás (1929)
A farmer felesége (1928)
Pezsgő (1928)
Könnyed erkölcsök (1927)
A szorító (1927)
Lefelé a lejtőn (1927)
A titokzatos lakó (1926)
A hegyi sas (1926)
A gyönyörök kertje (1925)

[szerkesztés] Irodalom

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak

Alfred Hitchcock témában.

François Truffaut: Hitchcock-Truffaut, Magyar Filmintézet, 1996. ford.: Ádám Péter és Bikácsy Gergely
Dominique Auzel: Alfred Hitchcock, Nyitott szem-Alexandra, 1999
Nemes Károly: Alfred Hitchcock, Filmbarátok Kiskönyvtára, 1984
Sidney Gottlieb: Alfred Hitchcock – írások, beszélgetések, Osiris Kiadó, 2001
Charlotte Chandler: Ez csak egy film.. Hitchcock életrajza, Jokerex kiadó, 2005
Metropolis 2004/1: Psycho-analízisek (VIII.évf. 1.szám) – tematikus szám a Psycho-ról