Amerícium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

95 plutónium ← amerícium → kűrium Eu ↑ Am ↓ (Uqp) periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	amerícium, Am, 95
Elemi sorozat	aktinoidák
Csoport, periódus, mező	?, 7, f
Megjelenés	ezüstfehér
Atomtömeg	(243) g/mol
Elektronszerkezet	[Rn] 5f7 7s2
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 32, 25, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	12 g/cm³
Olvadáspont	1449 K (1176 °C, 2149 °F)
Forráspont	2880 K (2607 °C, 4725 °F)
Olvadáshő	14.39 kJ/mol
Hőkapacitás	(25 °C) 62.7 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k at T/K 1239 1356
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	hexagonális
Oxidációs állapotok	6, 5, 4, 3 (amfoter oxid)
Elektronegativitás	1.3 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 578 kJ/mol
Atomsugár	175 pm
Egyebek
Mágnesesség	nincs adat
Hővezetőképesség	(300 K) 10 W/(m·K)
CAS szám	7440-35-9
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Amerícium izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 241Am mest. 432.2 év SF - - α 5.638 237Np 242mAm mest. 141 év IT 0.049 - α 5.637 238Np SF - - 243Am mest. 7370 év SF - - α 5.438 239Np
Hivatkozások

Az amerícium egy mesterséges kémiai elem a periódusos rendszerben,a jele Am és a rendszáma 95. A plutónium neutronokkal való bombázásával állították elő és az aktinidák csoportjába tartozó fém. A negyediknek előállított mesterséges kémiai elem.

Tartalomjegyzék 1 Jellemzői 2 Felfedezése 3 Felhasználása 4 Izotópjai

[szerkesztés] Jellemzői

Az amerícium ezüstösen csillogó fehér fém. Szobahőmérsékleten száraz levegőn lassan fényét veszti. Jobban nyújtható és hengerelhető mint a neptúnium vagy az urán. Az összes izotópja radioaktív, az ²⁴¹Am alfa sugárzása háromszor erősebb mint a rádiumé és ugyanakkor erős a gamma-sugárzása is, ami nagy elővigyázatosságot igényel a kezelésében. Részt vehet maghasadásos láncreakcióban. A neutron reflektor nélküli, gömbalakú töltet, kritikus tömege kb. 60 kg. Mesterséges volta és nagy kritikus tömege valószínűtlené teszik felhasználását fegyver gyártásban.

[szerkesztés] Felfedezése

Az ameríciumot, egy amerikai fizikusokból álló csapat (Glenn T.Seaborg, Ralph A.James, Albert Ghiorso és Leon O.Morgan) állította elő először 1944-ben, a Chicagói Egyetem kohászati laboratóriumába, mai nevén Argonne National Laboratory. A csapat az amerícium ²⁴¹Am izotópját állította elő, egy többlépcsős folyamatban, amit egy atomreaktorban hajtottak végre. Egy ²³⁹Pu-ból álló célt neutronnal bombáztak, mely két neutron befogás következtében először ²⁴⁰Pu, majd ²⁴¹Pu alakult át. A ²⁴¹Pu egy bétabomlás következtében átalakul ²⁴¹Am-é.

[szerkesztés] Felhasználása

Más mesterséges elemekhez képest, melyeket csak nagyon kis menyiségben állítottak elő, az ²⁴¹Am kilogrammos tételben lehet előállítani. A felhasználása a radioaktivitásán alapszik. Kis mennyiségben (0,2 mikrógramm) egyes háztartási füstdetektorokban használják ahol szükség van a ionizáló sugárzására. Az ²⁴¹Am felhasználható mint hordozható gamma sugárzó a radiográfiában. Az ²⁴²Am neutron sugárzó és a neutronos radiográfiában használják, de ennek az izotópnak magas előállítási költsége akadályozza elterjedését.

[szerkesztés] Izotópjai

Felfedezése óta 18 izotópja volt elemezve. Ezek közül a legstabilabbak az ²⁴³Am melynek a felezési ideje 7370 év és az ²⁴¹Am ennek felezési ideje 432,2 év. A többi izotóp felezési ideje rövidebb 51 óránál, és a legtöbbnél rövidebb mint 100 perc. Az ameríciumnak van nyolc metaállapota és ebből a legstabilabb az ^242mAm (t_½ 141 év).A legkönnyebb izotóp (²³¹Am) atomi tömegegysége (ATE) 231,046 ATE és a legnehezebbé (²⁴⁹Am) 249,078 ATE.