Baszkföld
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Zászló | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Székhelye: | Vitoria-Gasteiz (Gasteiz) |
| Területe: | 7 234 km² |
| Lakossága: | 2 108 281 fő |
| Népsűrűség: | 291 fő/km² |
| Tartományai: |
Guipúzcoa (Gipuzkoa), székhelye San Sebastián (Donostia) Vizcaya (Bizkaia), székhelye Bilbao (Bilbo) |
| Hivatalos honlap: | Eusko Jaurlaritza/Gobierno Vasco |
| Politika | |
| Elnök: | Juan José Ibarretxe Markuartu |
| Térkép | |
 |
|
Fekvése: az Ibériai–félsziget északi részén, a Kantábriai–tengerpart legkeletibb vidékén terül el.
Határai:
- északon – a Kantábriai–tenger
- nyugaton – Kantábria és Kasztília és León tartományok
- délen – La Rioja tartomány
- keleten – Navarra és Franciaország. A francia – spanyol határon a Bidasoa folyó húzódik.
Kiterjedése: 7.234 km2 – így nagyságrendileg a 13. a spanyol tartományok sorában.
A tartomány elnevezése:
- Spanyol nevének eredete első lakóinak nevéből származik (vascones).
- Baszk (euskera) neve: Euskadi, az Euskal Herria (Pueblo Vasco) kifejezésből rövidült.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Közigazgatása
Fővárosa: Vitoria (baszk: Gasteiz).
Tartományainak (provincias) száma 3:
- Álava provincia (baszk: Araba)
- Guipúzcoa provincia (baszk: Gipuzkoa)
- Vizcaya provincia (baszk: Bizkaia).
[szerkesztés] Történelem
A terület lakosai 409-ben a következők voltak: alánok, svébek, nyugati gótok. A század végén a frankok jelentek meg, és kiűzték innen a nyugati gótokat.
581-ben a Baszkföldi főúr megalapította Victoriaco (ma:Vitoria) települést. A 8. században érkeztek ide az arabok és elfoglalták a területet. 778-ban Roland őrgróf kiűzte őket.
816 és 851 között a keresztény Iñigo Arista uralkodott Baszkföldön és a területet Pamplonához csatolta.
[szerkesztés] Politika
Politikai pártok, melyek a 2005. évi választásokon bejutottak a Baszk Parlamentbe:
- Partido Nacionalista Vasco (EAJ-PNV)
- sp. Partido Socialista de Euskadi – baszk Euskadiko Ezkerra (PSE-EE)
- Partido Popular (PP)
- Partido Comunista de las Tierras Vascas (EHAK)
- Eusko Alkartasuna (EA)
- Ezker Batua-Berdeak
- Aralar
A Baszk Parlamentben nem képviseltetheti magát a Batasuna Párt, amelyet betiltottak.
[szerkesztés] Nyelvek
Baszkföldön évszázadok óta két nyelven beszélnek, spanyolul és baszkul. 2001 – ben a lakosság 51%-a csak spanyolul, 32%- a spanyolul és baszkul beszélőnek vallotta magát. 18% – a úgy nyilatkozott, hogy érti a baszk nyelvet, de nyelvi nehézségei vannak. Azóta ez az arány a kétnyelvűség javára változott.
- Spanyolul a baszk nyelv: euskera, vascuence,vasco, lengua vasca.
- Baszkul a baszk nyelv: euskara, több dialektussal együtt, mint euskera, eskuara vagy üskara.
A baszk nem indoeurópai eredetű nyelv, melyet jelenleg Észak-Spanyolország néhány területén, Baszkföldön és Észak-Navarrában, illetve Franciaország legdélnyugatibb részében, Francia – Baszkföldön, az Atlanti – Pireneusok régiójában beszélnek több dialektusban. Nyelvrokonsága ismeretlen, egyike a legősibb Európában használt nyelveknek.
[szerkesztés] Városok
Baszkföld nagyobb városai:
|
|
[szerkesztés] Kultúra
Baszk nyelven alkotó költők, írók: Bernard Etxepare, Pedro de Axular, Bernardo Atxaga, Gabriel Aresti, Arantxa Urretabizkaia, Evaristo Bustinza, Eusebio Erkiaga, José Manuel Etxeita, Xabier Gereño, Joseba Sarrionaindia, Juan Antonio Mogel Urkiza, Mikel Zárate, Unai Elorriaga, Jon Mirande
[szerkesztés] Források
- Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963 7948 14 7
 Spanyolország autonóm közösségei |
|
|---|---|
| Andalúzia | Aragónia | Asztúria | Baleár-szigetek | Baszkföld | Ceuta | Extremadura | Galícia | Kanári-szigetek Kantábria | Kasztília-La Mancha | Kasztília-León | Katalónia | La Rioja | Madrid | Melilla | Murcia | Navarra | Valencia |
|
Based on work by