Kanári-szigetek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Zászló | |
---|---|
Adatok | |
Székhelyei: | Las Palmas de Gran Canaria Santa Cruz de Tenerife |
Területe: | 7 447 km² |
Lakossága: | 1 843 755 fő |
Népsűrűség: | 248 fő/km² |
Tartományai: |
Santa Cruz de Tenerife |
Hivatalos honlap: | Gobierno de Canarias.es La Gomera |
Politika | |
Elnök: | Adán Martín Menis |
Térkép | |
A Kanári-szigetek (spanyolul Las Canarias) Spanyolország legdélebbi tartománya. Hét nagyobb és négy kisebb sziget alkotja Afrika, pontosabban Marokkó partjaitól 125-200 km-re az Atlanti-óceánban. A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete. Míg Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. Eszerint a Kanári-szigeteket két központból is irányítják. Las Palmas de Gran Canaria és Santa Cruz de Tenerife osztozik ezen a poszton. Mindkettő vámmentes kikötői státust kapott Madridtól.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Valamennyi sziget az Atlanti-óceán és az afrikai kontinens talapzatának ütközésénél keletkezett, így erős vulkanikus múltra tekinthetnek vissza. Ezeket a jegyeket nem is tudja letagadni egyik sziget sem, hiszen mindegyiket magas vulkáni hegyek ékesítik. Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3718 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.
[szerkesztés] Szigetei
[szerkesztés] Tenerife
A Kanári-szigetek legnagyobb szigete 2058 km²-es területével. A szigetet két hegység is megosztja. Északon az Anaga-hegység, míg Nyugaton a Teno-hegység csipkés láncai törnek a magasba. A sziget központi részén emelkedik a Pico de Teide tűzhányó, amely legutoljára 1798-ban tört ki. Azonban a XX. század fellendülő turizmusának éppen ez a táj kellett, és hamar elterjedt Európában az a közkedvelt elnevezés, hogy Tenerife az örök tavasz hazája. A távoli utazókat valóban lenyűgözi a sziget kettőssége. A hatalmas hegyek, és az aljukban virágzó homokos strandok. Santa Cruz de Tenerife a sziget ÉK-i részén fekszik, és a sziget elsőszámú célpontja az ide látogatók szemében. Nemcsak vámmentes boltjai, hanem neoklasszicista városközpontja is csábítja az idegeneket. A sziget második legnagyobb városa, Puerto de la Cruz, amely már régóta gyógyfürdőként ismeretes. Hamarabb vonzotta a turistákat, gyógyulni vágyókat, mint a lenyűgöző strandok. Tenerife története egyike a világ rejtélyes királyságainak és népeinek. A szigetet eredetileg a misztikus guanches nép lakta. Senki sem tudja, hogy vajon honnan származnak, vagy milyen volt a kultúrájuk. Az azonban biztos, hogy a guanchesek szinte a megszólalásig hasonló piramisokat emeltek Güimar városa mellett, a Mexikóban vagy Guatemalában építettekhez.
Ezt a népet ismerték már a föníciaiak, a rómaiak és a berberek is, és az igazán nagy kérdés az, hogy a kedvező Kanári-áramlatot kihasználva vajon nem jutottak-e el Amerikáig, hiszen maga Kolumbusz Kristóf is ezt az áramlatot használta ki. Alonso Fernández de Lugo volt az első spanyol, aki a szigetre tévedt, és a spanyol király nevében birtokba is vette Tenerifét. Azonban a guanchesek legyőzték de Lugot és seregét. A következő spanyol inváziót már nem élte túl a guanches civilizáció. 1496-ban pedig megalapították a mai Santa Cruz elődjét.
[szerkesztés] Gran Canaria
A Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban. A sziget közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként, és ezen hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendő, hanem míg a sziget északi részén buja növényzetet, csapadékos éghajlatot találunk banánültetvényekkel, addig a déli félteke száraz és szinte sivatagos. Így aztán északon zajlik Gran Canaria mezőgazdasági élete, a vulkanikus lankákon nem ritkák a szőlő-, banán- vagy dohányültetvények. Ezen a félen több város éli mindennapjait, többek között Las Palmas is, a sziget legnagyobb városa. Eközben délen folyik a fő bevételt adó turizmus. Itt vannak a világhírű strandok, mint a Playa del Inglés vagy a Las Canteras. Az éghajlati kettősség, és a különböző eredetű flóra és fauna miatt a szigetre azt is szokás mondani, hogy Gran Canaria, a kis kontinens. A guanchesek ezen a szigeten is otthagyták a nyomukat.
[szerkesztés] Fuerteventura
Bizony a Kanári-szigeteken járók a legtöbb szigetnek valamilyen becéző nevet adtak. Ez alól nem kivétel Fuerteventura szigete sem. Az itt járók Öreg szigetnek nevezték el. Ezt azzal érdemelte ki, hogy a hosszú, ámde igen keskeny sziget valaha volt hegységei mára lekoptak. Olyannyira, hogy legmagasabb pontja 724 m, szemben társai változatos tájaival. Az 1722 km²-es területével a második legnagyobb Kanári sziget a strandolás és a turizmus fellegvárává küzdötte fel magát. 70 km hosszú partszakaszát különösen finom homok borítja, így a turisták hamar kedvencükké fogadták. Az öreg sziget nevet támasztja alá az a tény is, hogy a sziget székhelye, Puerto de Rosario a szigetcsoport legrégebbi települése.
[szerkesztés] Hierro
Hierro a Kanári-szigetek hét nagyobb tagjának legkisebbje a maga 278 km²-es területével. Emellett Hierro, vagy más néven Ferro a szigetek legnyugatibb tagja is. Így aztán nagyon hosszú éveken át ez a sziget számított az ismert világ legnyugatibb peremének. Hosszú éveken át ez a meridián volt sok ország térképészetének kezdete. Hierro szigete sem menekülhetett meg a látogatók becenév-gyártási mániája elől. A kicsi eldugott sziget nevet kapta a turistáktól. Ezt magas, sziklás partjai miatt is magáénak tudhatja. A sziget székhelye Valverde is ilyen partok mentén fekszik. Hierro vendéglátása így a csöndes kikapcsolódásra vágyó turistákra épül, noha van Golfo városánál egy 14 km hosszú homokos strandja. A sziget központját itt is egy vulkán alkotja, amely 1500 m magasságig tör fel.
[szerkesztés] Lanzarote
Lanzarote szigetét is több névvel illetgetik a szigetlakók és az idegenek. Így a helyiek között elterjedt a Conejera név, sokan a 100 vulkán szigetének emlegetik. Az őslakos guanche elnevezés szerint Lanzarote Titeroygatra volt, amely Színes hegyeket jelent. Mégis a Kanári-szigetek legkeletibb tagját a legtöbben egy genovai tengerész, Lancelotto Malocello nyomán Lanzaroténak ismerik. A 846 km² területű sziget központi tájait csaknem 300 tűzhányó szabdalja át. A völgyek és sziklás rögök száraz, sivatagos tájait meg-megszakítja néhány farmer pálmaligete vagy citrusültetvénye. Az egyébként alacsony sziget északi részénél helyezkednek el a Chinijo-szigetek, vagyis La Graciosa, Alegranza, Montaña Clara, Roque del Este és Roque del Oeste. A rengeteg tűzhányó alakította, formálta a sziget felszínét. Így jött létre a Timanfaya Nemzeti Park érdekes élővilága, és természeti formái. Itt járva érdemes megnézni ezeket a parkokat, és persze a homokos strandok is jó időtöltést sugallnak. Ilyen a Papagayo vagy a Charco del Palo strand.
[szerkesztés] La Palma
A 706 km területű szigetet gyakran emlegetik úgy, hogy La Isla Bonita, azaz a Madonna által is MEGÉNEKELT Csodálatos Sziget. Azért kapta ezt a nevet, mert partjai olyan meredeken és hirtelen emelkednek ki az óceán kék tükréből, mint egyik sziget sem. És valóban. La Palma vulkanikus eredetű domborzatát északon egy hatalmas beomlott kráter, a Caldera de Taburiente uralja. Innen kicsit délebbre botlunk bele a Cumbre Nueva szintén beomlott kráterébe. A természet 2 millió éves munkái ezek, és a világon is egyedülálló a szépségük.
A Caldera északi peremén emelkedik a Roque de los Muchachos 2426 méteres ormával. Ez a legmagasabb csúcs a szigeten. Az öreg kráterektől délre húzódnak a Cumbre Vieja tűzhányói, szelídebb, ám kopárabb tájai. A Caldera keleti lábánál emelkedik Santa Cruz de La Palma városa. A fehér házak mögött felhőkbe burkolt csúcsok nézik a fürdőző turistákat, mert hát bizony az is akad.
[szerkesztés] Gomera
A hegyek szigetének nevezett Gomera szigetét nem kifejezetten a napimádók keresik fel. A kerekded alakú kis sziget egy 1487 méter magas vulkanikus csúcs körül alakult ki. A szigetnek még nincsen hivatalos nemzetközi reptere, így főként komppal juthatunk el Gomerára Tenerife szigetéről. A komp San Sebastián városába fut be. Ez a városka a sziget központja. A hotelek és üzletek itt nem napszemüvegeket, fürdőzéshez megszokott dolgokat helyeznek előtérbe, hanem a túrázáshoz, hegymászáshoz nélkülözhetetlen eszközök kavalkádját. Ugyanis Gomera központi részét a Garajonay Nemzeti Park foglalja el. Itt található Laurisilva misztikus erdeje, de az egész parkot könnyen beilleszthetjük bármelyik tündérmese képei közé. Ezt a vidéket az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Az északon zöld és dús sziget déli irányba egyre szárazabb képet mutat. A hegyek azonban végig jellemzőek a sziget tájképére. Így alakulhatott ki Gomera jellegzetes kommunikációs módszere, a gomeri fütty. Még a spanyolok behatolása előtt alkalmazták a füttyöt, egymáshoz közeli települések lakói. A hegyek és völgyek vígan közvetítették a kialakult füttyjeleket.
[szerkesztés] Gazdasága
Nem titok, hogy a Kanári-szigetek lakosainak legnagyobb része az idegenforgalomból él. Hotelek, éttermek, üzletek, strandok és a kapcsolódó szolgáltatók tucatjai kapcsolódnak az idelátogatókhoz. Azonban akadnak még jópáran a szigeteken, akik másból élnek meg. A Kanári-szigeteken több ültetvény is burjánzik. A vulkanikus talaj, és az éghajlat különösen kedvez a szőlőtermesztésnek. A napsütötte lankák ismert, zamatos és finom vörös borokat teremnek. A banán- és citrusültetvények mellett a cukornád, a dohány és más gyümölcsök is sikeres termékekké váltak. Ezekhez a legtöbb településen kapcsolódik a feldolgozóipar. Újdonságként megtelepedett a kávé is a Kanári-szigeteken.
Nem meglepő, hogy az óceán kincseit is igyekeznek kihasználni. A halászflották a turisták által is látványosságként kezelt halpiacokra viszik portékáikat, de akad, amit konzervként továbbítanak a kontinensre. Lanzarote szigetén egy egész érdekes, hagyományos iparág is kifejlődött. Itt bíbortetveket tenyésztenek, amelyekből a Spanyolországban annyira keresett kárminfestéket állítják elő.
[szerkesztés] Története
A szigetek őslakóiról, a gaunchékról a mai tudomány nem sokat tud, de valószínűleg berber származásúak. Az idők során sok hatás érhette őket már az ókortól kezdve, rejtélyes piramisaik pedig valóban meglepték a történelem tudorait. A föníciaiak is ismerték a szigeteket, a rómaiak pedig Fortunatae Insulae, azaz Boldog-szigetek néven kereskedtek is velük. Ezt a nevet onnan kapta, hogy az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér. Itt örök tavasz van, és jólét. Mindenesetre az ókor bukásával elfeledkeztek a gaunchék szigeteiről, míg a 10. században az arabok ismét felfedezték a szigeteket. Az itteni királyság elég erős és gazdag volt, hogy az arab kereskedőket eltartsa. A 14. században megjelentek az első európai hódítók. A sok nációból végül Kasztília és Portugália jutott el a végső célig. Az előbbiek meghódították Lanzarote, Fuerteventura és Hierro szigetét, míg a portugálok Gomerát tudhatták magukénak 1420-ig.
V. Alfonz 1479-ben megkötötte a kasztíliai koronával az alcáçovasi békét. Ebben Portugália lemondott a szigetek feletti uralmáról. Gran Canaria, La Palma és végül Tenerife is kasztíliai koronabirtok lett. Ekkor 1496-ot írunk. Az Amerikába tartó hajók fontos állomásává váltak a szigetek. A nyugalmat 1902-ben zavarta meg egy függetlenségi mozgalom, amit azonban a spanyol csapatok elnyomtak. 1936-ban a spanyol polgárháború kitörésekor a szigetek Franco bázisaként szolgáltak. A második világháború után a szigetek valódi idegenforgalmi paradicsommá váltak, és 1983-ban autonómiát kaptak.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Spanyolország autonóm közösségei |
|
---|---|
Andalúzia | Aragónia | Asztúria | Baleár-szigetek | Baszkföld | Ceuta | Extremadura | Galícia | Kanári-szigetek Kantábria | Kasztília-La Mancha | Kasztília-León | Katalónia | La Rioja | Madrid | Melilla | Murcia | Navarra | Valencia |