Becsehely
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
Megye | Zala | ||||
Kistérség | Letenyei | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 36,13 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 8866 | ||||
Körzethívószám | 93 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Becsehely község Zala megyében Letenyei kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagykanizsa és Letenye között fekszik. A település határában húzódik az újonnan megépült M70-es autópálya Sűrűn közlekedő autóbusz járatok kötik össze Nagykanizsa és Letenye városával.
[szerkesztés] Története
Becsehely első említése 1278-ból való, amikor is a zágrábi püspökség tulajdona. A 14. század során Kanizsa tulajdonába került, majd királyi birtok lett a mezőváros. 1380-ban főesperesi székhely vált Becsehelyből, és így a megye egyházi életének egy jelentős hányadát irányíthatta. Birtokosai a Kanizsaiak és a Nádasdyak voltak.
1546-ban pusztította először a török, majd a török sűrű betörése és a pestisjárványok miatt lakosságszáma nagyban csökkent. 1568-ban végvárrá alakították, azonban a törökök hamar elfoglalták. A 17. század során kettős adóztatással bírt. A 18. század elején sűrűn cserélt gazdát, majd 1728-ban a Szapáry család kezébe jutott. Ezt követően lassú fejlődés jellemezte a mezővárost: iparosok költöztek a településre. Azonban az életszínvonal elég alacsonynak mutatkozott, így lakosságszáma a 19. század elejétől kezdve stagnált.
Az 1930-as években újabb fejlődési hullám jellemezte Becsehelyt, kultúrkörök és egyesületek nyíltak itt, gazdagítva a helyi közéletet. A II. világháború után a rossz magyar-jugoszláv viszony sokat rontott a határmenti település helyzetén, ám az 1990-es évektől ismét dinamikus fejlődés jellemzi. A térség egyik központja.