Bróm

A bróm a periódusos rendszer VII.csoportjába, a halogéncsoportba tartozó kémiai elem. Vegyjele Br, rendszáma 35. Barna színű, maró, mérgező folyadék. Nem éghető. Nagy reakcióképessége miatt a természetben nem fordul elő elemi állapotban, vegyületei a bromidok főleg a tengerekben találhatók meg.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Jellemzői
- 2.1 Kimutatása
- 2.2 Oxidációs száma
3 Előfordulása, előállítása, vegyületei
4 Felhasználása
5 Élettani tulajdonságai
6 Óvintézkedések
7 Forrás
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A bróm felfedezése Antoine Jérôme Balard nevéhez kötődik (1826). Előtte Liebig is előállította, de ő a jód és a klór közös vegyületének tartotta. Kémiailag tisztán először Jean Stas állította elő desztillációval.

[szerkesztés] Jellemzői

Erősen mérgező

Maró hatású

Környezetszennyező

A bróm az egyetlen nemfémes folyékony-halmazállapotú elem a periódusos rendszerben. Kétatomos molekulákat képez (Br₂) melyek viszonylag gyenge kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Elemi állapotban vörösbarna színű, maró, a klórhoz hasonló szagú mérgező folyadék. Forráspontja alacsony (58 °C) ezért szobahőmérsékleten is igen erősen párolog. A klórhoz hasonló, de annál kevésbé reakcióképes. Erélyes oxidálószer. Elektronegativitása nagy, a klórnál kisebb a jódnál viszont nagyobb. Könnyen egyesül aminokkal, alkénekkel és fenollal, úgyszitén az aromás-szénhidrogénnekkel, keton-okkal és szerves savakkal az addíciós és szubsztitúciós reakciók lévén. A száraz, vizet nem tartalmazó bróm a fémek közül csak az alumíniummal, a titánnal és a higanynyal egyesül közvetlenül. Oxidálja a jodidokat, jód és bromid-ion keletkezése közben:

$\mathrm{2I^- + Br_2 \Rightarrow 2Br^- + I_2}\,\!$

Jodid-ion reakciója elemi Brómmal bromid-ion és elemi Jód kelektezése közben.

[szerkesztés] Kimutatása

Kimutatására ezüst-nitrát (AgNO₃) oldatot használnak, mellyel oldhatatlan, sárgás-fehér ezüst-bromid (AgBr) csapadékot ad :

$\mathrm{Ag^+ + NO_3^- + Br^- \Rightarrow AgBr + NO_3^-}\,\!$

Ezüst-ion reakciója bromid-ionnal Ezüst-bromid keletkezése közben. /a nitrát-ion nem vesz részt a reakcióban, oldatban marad, mivel minden nitrát vízben nagyon könnyen oldódik./

[szerkesztés] Oxidációs száma

Vegyületeiben az oxidációs száma -1 és +7 között változhat, de leggyakoribb a -1es (a bromidokban)

[szerkesztés] Előfordulása, előállítása, vegyületei

Megtalálható a tengerekben bromidok formájában. Előállítható bromidokból savanyú közegben történő oxidálással:

$\mathrm{4HBr + MnO_2 \Rightarrow Br_2 + MnBr_2 + 2H_2O}\,\!$

esetleg bromidokból felszabadítható klórgázzal:

$\mathrm{2Br^- + Cl_2 \Rightarrow Br_2 + 2Cl^-}\,\!$

Gyakoribb vegyületei:

AlBr₃	alumínium-bromid
NH₄Br	ammónium-bromid
BrF₅	bróm-pentafluorid
BrF₃	bróm-trifluorid
CBr₄	tetrabróm-metán
HBr	hidrogén-bromid
FeBr₃	vas(III)-bromid
LiBr	lítium-bromid
PBr₅	foszfor-pentabromid
PBr₃	foszfor-tribromid
KBr	kálium-bromid
KBrO₃	kálium-bromát
AgBr	ezüst-bromid
NaBr	nátrium-bromid
NaBrO₃	nátrium-bromát
BrF	bróm-monofluorid

[szerkesztés] Felhasználása

gyógyszeripar
fényképezőipar

[szerkesztés] Élettani tulajdonságai

Az elemi bróm nagyon veszélyes méreg, tüdővizenyőt, az elemi és a vegyületekben található bróm pedig férfiaknál impotenciát okoz. Vegyületeit nyugtatónak alkalmazzák a gyógyszeriparban.

[szerkesztés] Óvintézkedések

A sérültet friss levegőre kell vinni, illetve etil-alkoholt kell belélegeztetni. Lenyelés esetén a sérülttel itassunk tejet, esetleg végezzünk gyomormosást, ha eszméletét vesztette alkalmazzunk mesterséges lélegeztetést és minél gyorsabban hívjunk orvost.