Argon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

18 klór ← argon → - Ne ↑ Ar ↓ Kr periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	argon, Ar, 18
Elemi sorozat	nemesgázok
Csoport, periódus, mező	18, 3, p
Megjelenés	színtelen
Atomtömeg	39,948(1) g/mol
Elektronszerkezet	[Ne] 3s2 3p6
Elektronok héjanként	2, 8, 8
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	gáz
Sűrűség	(0 °C, 101.325 kPa) 1,784 g/L
Olvadáspont	83,80 K (-189,35 °C, -308,83 °F)
Forráspont	87,30 K (-185,85 °C, -302,53 °F)
Olvadáshő	1,18 kJ/mol
Párolgáshő	6,43 kJ/mol
Hőkapacitás	(25 °C) 20,786 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k at T/K   47 53 61 71 87
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapcentrált
Oxidációs állapotok	0
Elektronegativitás	nincs adat (Pauling-skála)
Ionizációs energia (részletek)	1.: 1520,6 kJ/mol
	2.: 2665,8 kJ/mol
	3.: 3931 kJ/mol
Atomsugár	71 pm
Atomsugár (számított)	71 pm
Kovalens sugár	97 pm
Van der Waals sugár	188 pm
Egyebek
Mágnesesség	nem mágneses
Hővezetőképesség	(300 K) 17,72 mW/(m·K)
Hangsebesség	(gas, 27 °C) 323 m/s
CAS szám	7440-37-1
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Argon izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 36Ar 0.337% Ar stabil 18 neutronnal 37Ar mest. 35 d ε  ? 37Cl 38Ar 0.063% Ar stabil 20 neutronnal 39Ar mest. 269 y β- 0.565 39K 40Ar 99,600% Ar stabil 22 neutronnal 42Ar mest. 32,9 y β- 0,600 42K
Hivatkozások

Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, vegyjele: Ar. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképessége (inert). Ez a tulajdonsága teszi az argont ideális védőgázzá pl. a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében.

Az argon nagy nyomásra az ideális gáztörvénynek ellentmondóan „reálisan” viselkedik. Ennek többek között az a következménye, hogy egy 200 baros gázpalack kb. 7%-kal több argont tartalmaz, mint amennyi az ideális gáztörvény alapján várható lenne.

Az argon nem mérgező, mégis – a nitrogénhez hasonlóan – kiszorítja a levegőből a légzéshez szükséges oxigént, és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat.

Tartalomjegyzék 1 Felhasználási területei 1.1 Főbb területek 2 Fizikai tulajdonságai 3 Palackok jelölése

[szerkesztés] Felhasználási területei

Az argon és az argontartalmú hegesztési védőgáz-keverékek legfontosabb felhasználási területe a fémfeldolgozó iparban alkalmazott védőgázos hegesztési, illetve plazmatechnológiák. E technológiáknál rendkívül fontos az ívfény és a fémolvadék környezeti atmoszférától (levegőtől) való védelme, elválasztása, amit védőgázok biztosítanak.

[szerkesztés] Főbb területek

• Kohászat: fémolvadékok öblítésére, ötvözetlen acélok WIG hegesztésére
• Hegesztés- és vágástechnika: plazmahegesztéshez és -vágáshoz védőgázként

[szerkesztés] Fizikai tulajdonságai

• Molekuláris tömeg (kg/mol): 39,9
• Állapot 20 °C-on: gáz halmazállapotú
• Levegőre vonatkoztatott sűrűség / Relatív sűrűség gázfázisban (levegő = 1): 1,38
• Kritikus pont hőmérséklet: -122 °C
  • nyomás: 49,1 bar
• Forráspont szublimációs hőmérséklet 1,013 baron: -186 °C
• Olvadáspont hármaspont: -189 °C
• Oldhatóság vízben, 20 °C, 1 bar: 61 mg/l

[szerkesztés] Palackok jelölése

• Beütés: ARGON
• Szín: szürke palást, sötétzöld gallér