Rákos-patak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Útja
A Gödöllői-dombságban, Szada határában ered a Rákos-patak. Gödöllő városában az egyik mellékágával a Fiók-Rákos-patakkal ömlik össze. Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapest területére, a XVII kerületben. Majd a X., XIV., és a XIII. kerületen átcsobogva, ömlik a Dunába. Több kisebb ér is táplálja újta közben.
[szerkesztés] Története
A forrástól a Dunáig 44 km hosszú, és átlagban 1–3 méter széles.
A patak a nevét a régen benne élő rákokról kapta. Sajnos manapság már nemhogy rákot, de egyéb vízi élőlényt is alig találni benne. Középkori leírásokból megtudhatjuk, hogy az említett rákok a patak forrásánál éltek. Az Isaszeg, Pécel, Csaba közti szakaszon több halastó működött, ami a malmokra hajtott vizet duzzasztotta, majd Csaba és Keresztúr között egy mocsaras területet táplált vizével. Ezek a mocsaras területek nem kedveztek a rákoknak, de az írások megemlítik, hogy angolnában és egyéb halban bővelkedtek.
Régebben több vízimalmot is hajtottak erejével, Isaszegen, Pécelen, Csabán, és Keresztúron. Ennek első írásos említése egy 14. századi oklevélben van.
A 18. században a Pest határában lévő mocsarakat lecsapolták, és a patakot szabályozták.
Pest város vezetése a 19. század elején elhatározta, hogy a Rákos–patak vizével fogják táplálni az akkor posványos és kellemetlen szagú Városligeti-tavat. A tervet 1896-os millenniumi kiállításra el is készítették.
[szerkesztés] Érintett területek
- Szada
- Gödöllő
- Isaszeg
- Pécel
- Budapest XVII. kerülete
- Budapest X. kerülete
- Budapest XIV. kerülete
- Budapest XIII. kerülete
- Duna
Based on work by