Chandra űrtávcső

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Chandra űrtávcső
A Chandra űrtávcső elhelyezése az űrrepülőgépben.
Űrügynökség	NASA, SAO
Típus	csillagászati
Küldetés
Indítás dátuma	1999. július 23.
Indítás helye	Kennedy Űrközpont
Hordozórakéta	Columbia, STS-93
Tömeg	4800 kg
Pályaelemek
Pályamagasság	10 000 / 140 161 km
Periódus	64 óra 18 perc

A Chandra űrtávcső (angolul: Chandra X-Ray Observatory) egy röntgencsillagászati műhold, az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat harmadik tagja. Nevét a csillagász Subrahmanyan Chandrasekhar-ról kapta.

1999. július 23-án bocsátották fel a Columbia űrrepülőgéppel. A tervezési szakaszban AXAF-nak nevezték (Adavanced X-ray Astrophysics Facility). Eddig ez a legnagyobb műhold, amelyet űrrepülőgéppel lőttek fel.

A Chandra a harmadik abban a négytagú sorozatban, amelyet a NASA a „nagy megfigyelőprogram” keretében tervezett. Az először felbocsátott objektum a Hubble-távcső (optikai tartomány), a második a Compton Gamma Ray Observatory (gammasugár tartomány) volt. A Spitzer űrtávcsővel (infravörös tartomány) lesz teljes a program. A műhold üzemeltetése és vezérlése a Smithsonian Astrophysical Observatory feladata.

A Chandra felszerelése:

egy négyszeres Wolter-teleszkóp
lét transzmissziórács-spektrométer LETGS (Low Energy Transmission Gratings Spectrometer)
egy HETGS (High Energy Transmission Grating Spectrometer).
emellett még van egy ábrázoló spektrométere (ACIS, Advanced CCD Imaging Spectrometer) is.

A Chandra távcsöveinek felbontása 0,5 ívmásodperc, amely jelentősen nagyobb, mint az eddigi misszióké. Összehasonlításképpen a tudományosan nagyon sikeresen működő ROSAT röntgenműhold felbontása 4 ívmásodperc volt.

Tartalomjegyzék

1 A Chandra pályája
2 A műhold felépítése
- 2.1 A Chandra energiaellátása
3 A műhold eredményei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A Chandra pályája

Ellipszis pályán kering a Föld körül, melynek földtávolpontja 133 ezer kilométer magasan van a földfelszín felett (több mint egyharmad Föld-Hold távolságnyira. A földközelpontja 16 ezer km magasan van. Egy keringést 64 óra és 18 perc alatt tesz meg.

Aktuális helyzete megnézhető itt: http://chandra.harvard.edu/about/whereis.html

[szerkesztés] A műhold felépítése

A Chandra műhold felépítése jól megérthető az alábbi oldalról elérhető Flash animációval (Chandra Interactive Feature link).

[szerkesztés] A Chandra energiaellátása

A műhold energiáját két napelemtábla szolgáltatja, melyek 2 kilowatt energiát termelnek. A napelemekkel együtt a műhold 19,5 méter széles.

[szerkesztés] A műhold eredményei

Megfigyelhetőek a Rák-köd pulzára körüli gyűrűk, gomolyagok és jetek rövid időtartamú változásai az alábbi mozgóképeken. Összevethetőek a Chandra (röntgen) és a Hubble-űrtávcső (optikai) képei.

Felfedezte a műhold, hogy az NGC 6240 galaxis magjában nem egy feketelyuk található, hanem kettő kering egymás körül egymástól 3000 fényévre. Ezek néhány százmillió év múlva egyesülnek majd, amit a galaxis túl fog élni (fotók).

Vizsgálja továbbá a galaxisunk középpontjában elhelyezkedő nagytömegű fekete lyukat a Sagittarius A-t; a galaxisunk jeteket kibocsátó csillagméretű fekete lyukját az XTE J1550-et; a Mars felső légkörében keletkező röntgen-sugárzást; Tycho Brahe szupernóvájának maradványát és sok egyebet.