Csonthéjasok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Prunus nemzetség
Szilva (P. domestica)
Rendszertan
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Alcsalád: Prunoideae Nemzetség: Prunus L.
Alnemzetségek
P. subg. Amygdalus P. subg. Cerasus P. subg. Emplectocladus P. subg. Prunus Alnemzetségbe nem besorolt fajok: P. arnoldiana P. cerasia P. ferganica P. kanzakura P. occidentalis P. salasii P. sellowii P. stepposa
A Wikifajok tartalmaz Csonthéjasok témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Csonthéjasok témájú médiaállományokat.

A Prunus egy a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magábafoglaló nemzetség neve, melybe olyan közismert gyümölcsök tartoznak, mint a szilva, cseresznye, őszibarack, kajszi és a mandula. Főleg az északi féltekén elterjedtek.

Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek.

Tartalomjegyzék 1 Osztályozás 2 Felhasználás 2.1 Elterjedés 2.2 Észak-Amerika 3 Lásd még 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Osztályozás

Az ITIS (Integrated Taxonomic Information System) a Prunus genust az alábbi alnemzetségekre osztja:

• • Amygdalus alnemzetség: mandulák és őszibarackok. Az axilláris rügyek hármasával állnak (középen a vegetatív rügy, kétoldalt egy-egy virágrügy). A virágok kora tavasszal jelennek meg, ülők vagy rövid kocsányúak, nem leveles hajtásokon nyílnak. A termés egyik oldalán barázda; a csonthéj mélyen gödrös. Típusfaj Prunus dulcis (Mandula).
  • Prunus alnemzetség: szilvák és kajszik. Az axilláris rügyek magánosan állnak. A virágok kocsányosak, kora tavasszal levéltelen hajtásokon nyílnak. A termés egyik oldalán barázda; a csonthéj érdes. Típusfaj Prunus domestica (Szilva).
  • Cerasus alnemzetség: cseresznyék. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok kora tavasziak, kocsányuk hosszú, sátorban állnak levéltelen hajtásokon. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus cerasus (Meggy).
  • Lithocerasus alnemzetség: törpe cseresznyék. Az axilláris rügyek hármasával állnak. A virágok kora tavasziak, kocsányuk hosszú, sátorban állnak levéltelen hajtásokon. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus pumila (Törpe cseresznye).
  • Padus alnemzetség: zelnicék. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok késő tavasszal fürtökben, leveles hajtásokon nyílnak, kocsányuk rövid. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus padus (Zelnicemeggy).
  • Laurocerasus alnemzetség: babérmeggyek. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok kora tavasszal fürtökben, nem leveles hajtásokon nyílnak, kocsányuk rövid. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Legtöbbjük örökzöld (az összes többi alnemzetség lombhullató). Típusfaj Prunus laurocerasus (Közönséges babérmeggy).

Bizonyos osztályozási rendszerek a fenti alnemzetségek legtöbbjét nemzetségekként kezelik, ekkor a szűkebb értelemben vett Prunus nemzetség a szilvákat jelenti. A cseresznye tudományos elnevezése (binominális neve) ekkor Prunus avium helyett Cerasus avium, a manduláé P. dulcis helyett Amygdalus communis, vagy a kajszibaracké P. armeniaca helyett Armeniaca vulgaris. A magyar nyelvű szakirodalomban az utóbbi osztályozással találkozhatunk többször, bár szinte mindegyik jelzi a szinonim neveket.

[szerkesztés] Felhasználás

A Prunus nemzetséghez tartozik a mandula, a kajszi, a cseresznye és meggy, az őszibarack és a szilva, amelyek mindegyikének van a kereskedelmi gyümölcstermesztésre kifejlesztett fajtája. A mandula ehető része tulajdonképpen nem maga a termés, csak a mag; a termése ugyanis felnyíló csonthéjas termés, nem összekeverendő a makkokkal. Van számos faj, hibrid, és fajta, amelyeket szigorúan dísznövényként termesztenek, általában pazar virágaikért, illetve némelyiket a leveléért vagy kérgéért. Ezek közé a dísznövények közé tartozik az a csoport, amelynek tagjait díszcseresznyéknek nevezzük.

Mivel mind élelmiszerként, mind dísznövényként jelentős értéket képviselnek, sok Prunus fajt telepítettek be a világ olyan tájaira, ahol nem voltak őshonosak. Az Óvilág sok faját világszerte termesztik díszként vagy a gyümölcséért; és sok közülük ezeken a területeken is már-már őshonosnak számít.

A Prunus fajok tápláléknövényül szolgálnak egyes Lepidoptera fajok pl. a sárgafoltos púposszövő és a Campaea margaritata araszolófaj számára.

[szerkesztés] Elterjedés

• Prunus armeniaca – Kajszi. Közép-Ázsiától Kínáig.
• Prunus avium – Vadcseresznye, nevezik madárcseresznyének is, és ez az őse a legtöbb ehető cseresznyének. Európától Nyugat-Ázsiáig.
• Prunus brigantina – Briançon-i kajszi. Délkelet-Franciaország.
• Prunus campanulata – Harangvirágú cseresznye. Dél-Kína, Taiwan.
• Prunus canescens – Szürkelevelű cseresznye. Kína.
• Prunus cantabridgensis – Cambridge-i cseresznye. Ismeretlen eredetű, talán kelet-ázsiai, lehet, hogy hibrid.
• Prunus cerasus – Meggy. Európa és Délnyugat-Ázsia.
• Prunus cerasifera – Vérszilva. Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia.
• Prunus cocomilia – Nápolyi szilva. Délkelet-Európa (Olaszország, Balkán).
• Prunus cornuta – Himalájai madárcseresznye. Himalája.
• Prunus dasycarpa – Fekete kajszi. Valószínűleg a P. armeniaca x P. cerasifera hibridje.
• Prunus davidiana – Hegyi őszibarack. – Kína.
• Prunus domestica – Szilva és Ringló. Hibridnek tartják, valószínűleg Nyugat-Ázsiából és a Kaukázusból származik.
• Prunus dulcis – Mandula. Délkelet-Európa, Délnyugat-Ázsia.
• Prunus fruticosa – Csepleszmeggy. Északkelet-Európa, Észak-Ázsia.
• Prunus grayana – Japán madárcseresznye. Japán.

• Prunus incana – Nincs magyar neve. Kis-Ázsia, Kaukázus.
• Prunus incisa – Fudzsi cseresznye. Japán.
• Prunus jacquemontii – Afgán cseresznye. Északnyugat-Himalája Afganisztánban és Pakisztánban.
• Prunus laurocerasus – Balkáni babérmeggy, a Balkánról és Nyugat-Ázsiából.
• Prunus lusitanica – Portugál babérmeggy. Ibériából.
• Prunus maackii – Mandzsu zelnice. Északkelet-Ázsia.
• Prunus mahaleb – Sajmeggy. Európa.
• Prunus mume – Japán kajszi. Kína és Japán.
• Prunus nipponica – Japán hegyicseresznye. Japán.
• Prunus padus – Zelnicemeggy. Májusfa néven is ismert, Észak-Eurázsia.
• Prunus persica – Őszibarack, eredete bizonytalan, valószínűleg Nyugat-Ázsia.
• Prunus prostrata – Hegyi cseresznye. Mediterrán régió.
• Prunus salicina – Japán szilva. Japán, Kína.
• Prunus sargentii – Szahalini cseresznye. Észak-Japán.
• Prunus serrula – Tibeti cseresznye. Nyugat-Kínától Közép-Ázsiáig.
• Prunus serrulata – Japán díszcseresznye (Szakura). Kelet-Ázsia.
• Prunus sibirica – Szibériai kajszi. Északkelet-Ázsia.
• Prunus simonii – Kínai szilva. Észak-Kína.
• Prunus speciosa – Osimai cseresznye. Japánban az Osima & Izu szigeteken.
• Prunus spinosa – Kökény. Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia.
• Prunus subhirtella – Higancseresznye. Eredete bizonytalan, de valószínűleg Kelet-Ázsia.
• Prunus tenella – Törpe mandula. Fekete-tengeri területek.
• Prunus tomentosa – Pelyhes meggy. Délnyugat-Kína, Himalája.
• Prunus yedoensis – Jedói cseresznye. Japán, valószínűleg termesztett hibrid volt.

[szerkesztés] Észak-Amerika

• Prunus allegheniensis – Allegheny szilva. Az Appalache-övezetben.
• Prunus americana – Amerikai szilva. Az Egyesült Államok nagy részén a Nagy Préritől keletre, és Kanada legdélebbi részein.
• Prunus angustifolia – Csikaszó szilva. Egyesült Államok délkeleti része.
• Prunus besseyi – Sziklás-hegységi cseresznye. Nagy Préri & Sziklás-hg. keleti része.
• Prunus caroliniana – Karolinai babérmeggy. U.S.A. délkeleti része.
• Prunus emarginata – Keserű cseresznye. Brit-Kolumbiától Oregonig.
• Prunus hortulana – Nincs magyar neve. Főként Missouri, Illinois és a környező területek.
• Prunus ilicifolia – Magyal szilva. Kalifornia.
• Prunus maritima – Parti szilva. Északkelet-atlanti partok.
• Prunus mexicana – Nincs magyar neve. Nagy Préri délkeleti része.
• Prunus munsoniana – Vadliba szilva. Főként Missouri, Kelet-Kansas és a környező területek.
• Prunus nigra – Kanadai szilva. Kanada legdélkeletibb része, Manitobától nyugatra, valamint az U.S.A. legészakkeletibb része.
• Prunus pensylvanica – Nincs magyar neve. Kanada déli fele és az U.S.A. legészakibb része.
• Prunus pumila – Nincs magyar neve. Délkelet- és Délközép-Kanada és az U.S.A. északi része Wyomingtól nyugatra.
• Prunus serotina – Kései meggy. Kanada legdélkeletibb része, és az Egyesült Államok nagy része a Nagy Préritől keletre. Arizonában és Guatemalában szintén megtalálható.
• Prunus subcordata – Oregoni szilva. Oregon, Kalifornia.
• Prunus virginiana – Virginiai zelnice. Dél-Kanada és az U.S.A. keleti része kivéve a legdélebbi területeket.

[szerkesztés] Lásd még

• Növény
• Gyümölcs

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Részleges Prunus fajlista: a National Genetics Resources Programból