Csurjumov-Geraszimenko
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Csurjumov-Geraszimenko vagy 67P/Csurjumov-Geraszimenko egy üstökös, az ESA Rosetta űrszondájának célégitestje. 1969-ben fedezték fel, keringési ideje 6,6 év, központi magjának átmérője 4 km, excentricitása 0,6, inklinációja 7,1°. 1840 előtt teljesen megfigyelhetetlen volt nagy perihélium távolsága (4 CsE) miatt. Közben a Jupiter gravitációs hatása ezt a távolságot 3 CsE-re csökkentette. 1959-ben egy újabb Jupiter megközelítés a perihéliumot 1,28 CsE-re állította. A Csurjumov-Geraszimenko azóta ezen a pályán kering.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felfedezés
Ezt az üstököst Klim Ivanovics Csurjumov fedezte fel egy Comas Solá üstökösről készült felvételen. A felvételt Szvetlana Ivanova Geraszimenko készítette 1969. szeptember 11-én az Alma-Ata Asztrofizikai Intézetben. Csurjumov egy üstökösszerű objektumot vett észre a kép szélén, amelyről úgy gondolta, hogy a Comas Solá. Miután visszatért saját intézetébe, Kijevbe, az összes felvételt részletesebben megvizsgálták. Október 22-én felfedezték, hogy nem a Comas Soláról van szó, mert a várt helyétől 1,8° távolságra volt. További alapos vizsgálat során megtalálták a Comas Solát, a másik objetum pedig egy új üstökös volt.
[szerkesztés] Hubble képek
A Rosetta küldetés előkészítéséhez, 2003. március 12-én a Hubble-űrtávcső (HST) lefényképezte a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Egy 3-D-s modellt alkottak meg és különböző látószögekből számítógép alkotta képekből áll a jobb oldali ábra.