Démétriosz Phaléreusz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Démétriosz Phaléreusz (Phaléron, Kr. e. 345 körül – Egyiptom?, Kr. e. 283) görög politikus, szónok, filozófus, író.
A komédiaköltő Menandrosz barátja volt. Mint athéni arkhón, makedónbarát politikát folytatott, igyekezett városában gazdasági jólétet teremteni. Démétriosz Poliorketész azonban kiütötte a nyeregből, élete végét ezért Egyiptomban töltötte; előbb I. Ptolemaiosz Szótér tanácsadója volt, a későbbi II. Ptolemaiosz Philadelphosz azonban száműzte udvarából. Egyaránt írt történeti és filozófiai munkákat, filozófiai munkáit („Szókratész”, „Ariszteidész”, „Apologia Szókratusz” (Szókratész védőbeszéde)) dialógusok formájában írta. Írt irodalomtörténeti munkákat is, többek között Homérosz Iliászáról és az Odüsszeiáról, továbbá gyűjteményben adta ki Aiszóposz bölcs mondásait. Önálló munkáiból mindössze töredékek maradtak ránk.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.