Denizli
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Denizli | |
Polgármester | Nihat Zeybekci |
Régió | Ege bölgesi |
Tartomány (il) | Denizli |
Térkép | |
Népesség; (2004) | 275 480 |
Irányítószám | 20x xx |
Körzethívószám | (0090) 258 |
Testvérvárosai | |
Honlap | Denizli Büyükşehir Belediyesi |
Denizli városa Törökország azonos nevű tartományának (il) székhelye, az ország 25. legnagyobb városa, 354 méterrel fekszik a tengerszint felett. Lakossága 275 480 fő (2004), polgármestere Nihat Zeybekci.
A tartomány területe 11 868 km², lakosainak száma 880 000 fő (2004), kormányzója (vali) Gazi Şimşek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Laodicea
A várost már Kr. e. 5500-ban is lakták, a mai város közvetlen ősét a Kr. e. 3. században alapította II. Antoichus szír király, és feleségéről nevezte el Laodiceának. Laodicea a mai Denizlitől körülbelül 6 kilométerre található. Időszámításunk előtt 188-ban a város pergamon uralom alá került, majd amikor III. Attalosz, az utolsó pergamon király is meghalt a terület a Római Birodalom része lett Kr. e. 133-ban. Laodicea rendkívül gazdag és gyorsan fejlődő város volt, virágzott a kereskedelem (textil), mivel a Selyemút itt haladt keresztül. A város nemcsak kereskedelméről, de orvostudományáról is nevezetes volt, rendelkezett orvosiskolával, orvosai szem- és fülbetegségek specialistái voltak.
Laodiceában jelentős számú zsidó lakosság élt, akik szabadon gyakorolták hitüket. A kereszténységet valószínűleg Epaphras, Szent Pál követője és útitársa hozta a városba, ekkor emelték az első keresztény templomot.
A város csaknem teljesen elpusztult a földrengésben Kr. u. 60-ban, ekkor a városlakók még újjáépítették. A 494-es földrengés viszont már földig rombolta a várost, ahol többek között egy stadion és két színház (egy görög és egy római kori) is állt.
[szerkesztés] A város és a tartomány történelme
1070-ben érketek meg Denizlibe az első török hódítók. 1097-ben Alexis Komnenos bizánci császár Juannis Dukas-t bízta meg Anatólia meghódításával, így került a város bizánci kézre. 1102-ben Kılınç Arslan visszahódította a várost, ám 1119-ben a ismét bizánci kézre került. A város ebben az időszakban többször cserélt gazdát, hol az Anatóliába be-betörő török seregek, hol a bizánciak kezén volt. 1147-ben VII. Lajos francia király keresztes serege is betört a városba. A terület véglegesen 1306-ra került török kézbe. Yıldırım Beyazıt 1394-ben az Oszmán Birodalomhoz csatolta a területet, ám más török törzsek is igényt tartottak rá, így ismételten többször is gazdát cserélt, végül 1428-ban, II. Murád szultán uralkodása alatt lett véglegesen az Oszmán Birodalom része. 1876-ban megalakul Denizli első önkormányzata. A megye az 1919-22 közötti Nagy Honvédő Háborúban aktívan részt vett az Égei-tenger vidékének védelmezésében.
[szerkesztés] Néveredet
Laodicea-t a kezdetekről fogva földrengések súlytották, körülbelül 12 000 ember halt meg, a város többször is lakhatatlan állapotba került, ezért a török törzsek az újjépítéskor magasabbra helyezték Denizlit, körülbelül 6 kilométerre Laodikeától. Ez a terület ma a város régi központja, Kaleiçi. A város régi nevét lerövidítve "Ladik" -nak nevezték el. A város a Denizli nevet, melynek szó szerinti jelentése tengeri a környéken fellelhető gazdag vízforrások miatt kapta, a szó eredete a 'Tenguzluğ' illetve 'Tengüzlü' szavakra vezethező vissza. A régi török nyelvben a 'tengüz' jelentése "tenger" (deniz), ebből fejlődött ki a Denizli név.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Denizli mezőgazdasági jellegű város, ahol gyapotot, gabonaféléket, dohányt, fügét, cukorrépát, szőlőt termesztenek; juhot, baromfit és méheket tartanak.
[szerkesztés] Ipar
Denizli iparára a textil-és ruhagyártás, festékgyártás a jellemző; híresek a Denizli kézműves termékek, úgy mint a kerámia, a szőnyeg (halı) és szőttes (kilim).
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Autóval
Denizlit két autópályán is meg lehet közelíteni, az egyik a Denizlit Izmirrel, a másik a Denizlit Ankarával összekötő autópálya.
[szerkesztés] Vonattal
Vonattal közlekedve elérhetőek a főbb városok:
[szerkesztés] Repülővel
Denizlibe Isztambulból repülővel is eljuthatunk, a Çardak Havaalanı repülőtérre fogunk érkezni, mely 60 kilométerre található Denizli városától.
[szerkesztés] Kulturális élet
[szerkesztés] Oktatás
Denizli oktatási intézményei:
- Középiskolák:
- Denizli Anadolu Lisesi
- Erbakir Fen Lisesi
- Denizli Kazım Kaynak Lisesi
Az első ortaokul-t (az általános iskola 7-8. osztálya és a középiskola 1-2. osztálya) 1874-ben alapították a városban.
[szerkesztés] Sport
Denizli sportklubja, a Denizlispor, melyet 1966-ban, két kisebb klubból hoztak létre. Sportágai:
- labdarúgás
- röplabda
- gimnasztika
- kosárlabda
- sakk
- asztalitenisz
A labdarúgó szakosztály legkiemelkedőbb eredménye: 2002-ben és 2004-ben ötödik helyen végeztek a török ligában.
[szerkesztés] Múzeumok
- Atatürk ve Etnografya Müzesi: Atatürk és Etnográfiai Múzeum, a város Ucancibasi kerületében található 19. századi épületben kapott helyet.
- Hieropolis Arkeolojı Müzesi: a Hierapolisz Régészeti Múzeim 1984-ben, a Denizlitől 20 kilométerre található Hierapolisz romvárosban található. Az itt kiállított leletek a környéken található ókori városokból származnak.
[szerkesztés] Denizli környéke
Denizli környékén több ókori romváros is található:
- Hierapolisz
- Tripolisz
- Lycos
- Colossae
- Aphrodisias
Denizli környéke gazdag természeti szépségekben:
- Pamukkale
- Honaz Dağı Nemzeti park
[szerkesztés] Denizli kakas
A denizli kakas csak Denizli megyére jellemző faj, megkülönböztetett jellemzőkkel rendelkezik:
- sötétszürke vagy lilás, hosszú lábak
- hosszú nyak
- hosszú farktollak, melyek a fej felé hajlanak
- nyaktollazata vörös, vagy fekete és piszkosszürke keveréke
- fekete szemek
- súlya 3-3,5 kilogramm
- az első éves kakas kukorékolásának hossza kb. 68 másodperc
A denizli kakasokat a tenyésztők megkülönböztetik színük, testalkatuk és hangmagasságuk alapján is.
[szerkesztés] Denizlihez kötődnek
- Cem Bahtiyar, maNga együttes