Röplabda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.

A röplabda egy olimpiai sportág, melyben két csapat van, és egy magas háló választja el őket egymástól. A játékban főleg kézzel és karral (ritkábban a test bármely egyéb részével) megütve jár a labda a háló fölött. Mindkét csapat háromszor érintheti meg a labdát mielőtt átadja a másik térfélre (a sáncérintés viszont nem számít bele ebbe a három érintésbe). Akkor jár pont, ha a labda az ellenfél térfelén földet ér, valamelyik csapat a vonalon kívülre üti a labdát, ha ez ellenfél hibázik (büntetésben részesül), vagy ha nem sikerül átütni a labdát.

A röplabda egy nagyon aktív sport, rendkívül jó rugalmas, gyors feladatok gyakorlására. Fejleszti a szem-kéz koordinációját, és a képességet, hogy felülkerekedjünk azon ösztönünkön, hogy mindig próbálunk kitérni a felénk közeledő tárgyak (például egy labda) útjából.

[szerkesztés] A játék története

1895. február 9-én a massachusettsi Holyoke városában egy testnevelési igazgató, William G. Morgan megalkotott egy új szabadidős játékot Mintonette néven, amit főleg teremben, de akármennyi játékossal lehetett játszani. A sport néhány elemet a teniszből és a kézilabdából vett át. Egy másik beltéri csapatjáték, a kosárlabda csupán négy évvel ezelőtt alakult ki 16 kilométerre innen, a szomszédos Springfieldben. A Mintonette-et (később röplabda néven terjedt el) egy szabadtéri, kosárlabdánál kevésbé erőszakos sportnak tervezték az YMCA (Fiatal Katolikus Férfiak Szervezete) korosabb tagjainak, de mégis atlétikus beállítottságot kívánt.

Az első szabályok (melyeket William G. Morgan írt le) a háló méretét 1,98 méterben (6 láb és 6 inch), a pálya méretét pedig 7,6x15,2 méterben (25x50 láb) határozták meg, a játékosok számát pedig nem korlátozták. A meccs 9 labdamenetből állt, 3 nyitással mindkét oldalon, és korlátlanul lehetett beleérni bármelyik csapatnak a labdába, mielőtt átütötték azt az ellenfél térfelére. Szervahiba esetén engedélyezett volt egy második próbálkozás, de ha a hálóhoz hozzáért a labda, a pont az ellenfélé lett – kivéve ha ez az első szervapróbálkozásnál történt meg. A hölgyek – ujjaik védelmének érdekében – megfoghatták a labdát, majd visszadobhatták azt.

Egy néző, Alfred Halstead észrevette a játék „röpködő természetét” az első bemutatómeccsen, amit a springfieldi YMCA-ban játszottak 1896-ban, így a játék röplabda néven terjedt el. A röplabda szabályokat kissé módosította a springfieldi YMCA, és azután továbbküldte szerte az országban a többi YMCA-nak.

Egy nemzetközi szervezet, Fédération Internationale de Volleyball (FIVB) is létrejött 1947-ben, és az első bajnokságot a férfiaknak 1949-ben, míg a nőknek 1952-ben bonyolították le. A röplabda 1964-ben került be az olimpiai játékok sportágai közé, és azóta is a részét képezi. A strandröplabda 1986-ban FIVB által hitelesített sportággá vált, és bekerült a programba is az 1996-os nyári olimpián.

1900-ig a labda nem speciálisan röplabdának készült, és a szabályok sem olyanok voltak, mint ahogy ma ismerjük őket. 1916-ig tartott az a folyamat, amelyben felfedezték a feladás és a lecsapás erejét, majd négy évvel ezután bevezették a három érintés szabályát, és az ütő-segédvonalat is felfestették. 1917-ben 21-ről 15 pontra módosult a nyeréshez szükséges pontok száma. Az amerikai expedíciós csapatok 1919-ben 16.000 röplabdát osztottak szét az alakulataik és szövetségeseik között, ami a röplabda államokon kívüli elterjedését segítette.

Az első USA-n kívüli ország, amely befogadta a röplabdát, Kanada volt 1900-ban. A sport manapság nagyon népszerű Brazíliában, egész Európában (különösképp Olaszországnak, Hollandiának és Szerbiának vannak meghatározó csapatai a '80-as évek vége óta), Oroszországban és egyéb ázsiai országokban (például Kínában). A FIVB számításai szerint a világon minden 6. ember érdekelt a terem- és/vagy strandröplabdában (vagy játékosként, vagy nézőként).