Égei-tenger
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el. A Márvány-tengerrel a Dardanellák, a Fekete-tengerrel a Boszporusz köti össze.
[szerkesztés] A név eredete
Az ókorban többféle magyarázat is létezett a tenger nevének eredetére. Az egyik szerint a nevét az Aegae (ma Vergina, Görögország) városáról kapta, vagy Aegea-ról, az amazonok királynőjéről, aki a tengerbe fulladt. Más verziók szerint Aegeusról, Thézeusz apjáról kapta a nevét, aki a tengerbe ölte magát, mikor fiát halottnak hitte.
A tenger görög neve Αἰγαῖον Πέλαγος (Aigaion Pelagos, újgörög nyelven Αιγαίο Πέλαγος, Aigaio Pelagos), török neve Ege Denizi. Levezethetjük még a nevet az egyik ógörög dialektus αἶγες (aiges) szavából, melynek jelentése hullámok (Hészükhiosz; a αἴξ (aix) „kecske” szó metaforikus használatából), innen származik a „hullámos tenger” szó. De lehetséges az is, hogy a αἰγιαλός (aigialos) „part” szóból származik.
[szerkesztés] Története
A tenger partján két ősi civilizáció is született, az egyik a krétai Minosz civilizáció, a másik a peloponnészoszi Mükéné civilizáció. Később olyan városállamok épültek a partján, mint Athén és Spárta. Később a területen perzsák, rómaiak, bizánciak, velenceiek, szeldzsuk törökök és oszmánok éltek. Az Égei-tenger volt többek között a demokrácia bölcsője is.
[szerkesztés] Földrajz
Az égei-tengeri szigeteket hét részre oszthatjuk: a trákiai-tengeri csoportra, a kelet-égei csoportra, az északi Szporádokra, a Kikládokra, a Szaroniki-szigetekre, a Dodekanészosz-szigetekre és Krétára. Az archipelágó szó eredetileg ezekre a szigetekre vonatkozott. Az égei-tengeri szigetek nagy része a szárazföldön húzódó hegyvonulat tagjai. Az egyik hegylánc végigvonul a tengeren egészen Kiosz szigetéig, egy másik Évia szigetén át Szamoszig, egy harmadik Peloponnészoszon és Krétán át Rodoszig, elválasztva az Égei-tengert a Földközi-tengertől. A szigetek nagy részén csendes, biztonságos öblöket találunk, de a navigálás az Égei-tengeren meglehetősen nehéz. A szigetek egy része vulkanikus eredetű, másokon márványt és vasércet bányásznak. A nagyobb szigetek termékeny talajjal rendelkeznek. Két nagyobb sziget Törökországhoz tartozik: Bozcaada (görögül: Τένεδος Tenedosz) és Gökçeada (görögül: Ίμβρος Imvrosz).
A Földközi-tenger térsége |
Országok: Spanyolország | Franciaország | Monaco | Olaszország | Szlovénia | Horvátország | Bosznia-Hercegovina | Montenegró | Albánia | Görögország | Törökország | Szíria | Libanon | Izrael | Gázai-övezet (önállósága nem elismert) | Egyiptom | Líbia | Tunézia | Algéria | Marokkó
Tengerek: Adriai-tenger | Tirrén-tenger | Ligur-tenger | Jón-tenger | Égei-tenger | Krétai-tenger | Trák-tenger | Márvány-tenger
Szigetek: Baleár-szigetek | Korzika | Szardínia | Szicília | Málta | Jón-szigetek | Kréta | Rodosz | Égei-szigetek | Ciprus
Öblök: Lion (Oroszlán)-öböl | Gabesi-öböl | Tarantó-öböl | Sidra-öböl | Antalyai-öböl | Iskenderuni-öböl
Szorosok: Gibraltári-szoros | Bonifaciói-szoros | Messinai-szoros | Otrantói-szoros | Dardanellák