Discovery-program

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Discovery-program keretében a NASA olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető űrszondákat indít, melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. A küldetések költsége nem lépheti túl a 300 millió dollárt, és a jóváhagyástól számítva 3 éven belül meg kell építeni. Az űrszondákat Delta-2 rakétával indítják a floridai Cape Canaveralból.

A programot 1992-ben hirdették meg.

Tartalomjegyzék

1 Sikeres küldetések
2 Részben sikeres küldetések
3 Sikertelen küldetések
4 Aktuális küldetések
5 Következő küldetések
6 Külső hivatkozások
- 6.1 Magyar oldalak
- 6.2 Külföldi oldalak

[szerkesztés] Sikeres küldetések

NEAR Shoemaker, küldetés az aszteroidák tanulmányozására, sikeres volt, és jelenleg inaktív, sikeresen landolt a 433 Eros-on.
Mars Pathfinder, a Marson landoló, miniatűr terepjárót tartalmazó leszálló egység, befejezte küldetését és most inaktív.
Lunar Prospector, holdszonda, teljesítette feladatait, és szándékosan megsemmisítették egy becsapódással a Holdba.
Deep Impact, küldetés, melyben az űrszonda irányítottan becsapódott egy üstökösbe, egy lehetséges küldetés tesztjeként.
Stardust, küldetés mintavételre az üstökös csóvájából, sikeresen teljesítette a mintavételt, és a "kapszula" visszatért a földre 2006. január 15-én. Az anyaszonda napkörüli pályára állt és a következő feladatára vár.

[szerkesztés] Részben sikeres küldetések

Genesis, küldetés a napszélből való mintavételre, sikeresen teljesítve, de a visszatérő kapszula ejtőernyője nem oldott ki, és becsapódott az Utah sivatagba. Sikerült megmenteni a minta egy részét, amivel el lehetett kezdeni a vizsgálatokat.

[szerkesztés] Sikertelen küldetések

CONTOUR, küldetés üstökösök vizsgálatára, felrobbant nem sokkal a kilövés után.

[szerkesztés] Aktuális küldetések

MESSENGER, küldetés a Merkúr (bolygó)ra, 2004 augusztusában lett fellőve, és úton van a bolygóhoz.
ASPERA-3 'Discovery Mission of Opportunity', a NASA által kifejlesztett szerkezet más űrhajókra való csatlakozáshoz. Azért hozták létre, hogy tanulmányozza a napszél és a Mars atmoszférája közötti összefüggést, és hozzácsatlakozzon az Európai Űrügynökség Mars Express nevű űrszondájához.

[szerkesztés] Következő küldetések

Dawn, 2007-ben lesz fellőve, tanulmányozza majd a nagy aszteroidákat, a Cereszt és a 4 Vesta-t.
Kepler űrtávcső, tervezett kilövése 2007-ben, feladata lesz föld-szerű bolygók keresése a naprendszerünkben.
The Moon Mineralogy Mapper (M3) egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, a tervek szerint a ISRO Chandrayaan-1 nevű űrszondájára fogják felszerelni.