Dobogókő (település)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dobogókő
Magasság	699 méter
Hely	Pest megye
Hegység	Visegrádi-hegység

Kilátás a Dunakanyarra

Dobogókő (vagy Dobogó-kő): népszerű kiránduló- és üdülőhely Pest megyében. Pilisszentkereszthez tartozik. Állandó lakosainak száma 133 fő (2001).

[szerkesztés] Fekvése

Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, a Balti-tenger szintje felett 699,746 méter magasan fekszik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak (Rám-szakadék)

Távolsága más hegycsúcsokhoz, légvonalban:

Csóványos 25,7 km
Misina 187,5 km
Írottkő 189,2 km
Nagy-Milic 212,9 km

[szerkesztés] Története

Mivel a dobogókői turizmusból befolyó pénzek nagy részét Pilisszentkereszt település fejlesztésére fordították, Dobogókőn 2002-ben népszavazást tartottak arról, hogy Esztergomhoz csatlakozzanak. A referendum eredményes volt, a szavazók többsége is a királyváros mellett voksolt, de mivel nem sikerült megállapodni a pilisszentkereszti önkormányzattal, változás nem történt. További nehézséget jelent, hogy az Esztergomhoz való csatlakozás megyeváltást is jelentene. 2003-ban a Pest Megyei Önkormányzat nem támogatta a kezdeményezést, és a Parlamentre bízta a döntést. Várhatóan újabb népszavazást tartanak, ha a településrész lakossága eléri a 300 főt.

[szerkesztés] Megközelíthetősége

Dobogókő elérhető Budapest felől a 11-es (szentendrei) úton, Pomáz – Pilisszentkereszt útvonalon, illetve Esztergom felől, Pilisszentlélek mellett elhaladva. Mindkét útvonalon Volán távolsági autóbuszok teszik jól megközelíthetővé.

[szerkesztés] Látnivalók

Itt létesült 1898-ban az ország első, Eötvös Lorándról elnevezett turistaháza, amelyet 1906-ban kőépület váltott fel. Ma turistamúzeum. (1983-ban nyílt meg)
A téli sportokra különösen alkalmas területen (sífelvonó) már a két világháború között is voltak üdülők, amelyek száma az elmúlt évtizedekben is növekedett.
Téry-emlékmű – Téry Ödönnek (1856-1917), a magyar turistamozgalom egyik kezdeményezőjének állít emléket. Christián Sándor műve (1926).
Siketek kegyhelye