Ferdinand Magellan

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ferdinand Magellan (portugálul: Fernão de Magalhães) (feltehetőleg Portó, 1480 – Fülöp-szigetek, 1521. április 27.) portugál felfedező.

Családja saját címet viselt, így beléphetett a királyi udvarba. Az 1505-ös hadjáraton sobresaliente-ként (harcosként) vett részt. Ezek voltak a tanulóévek. Itt tanulta meg a hajózás minden fortélyát.

1506. március 16-án, Cannanore-nél a tizenegy hajóból álló portugál flottát kétszáz mohamedán megtámadta, arra számítva, hogy felkészületlenül éri az európaiakat, de mindössze nyolc halottal sikerült visszaverni a támadást. Ez volt Magellánnak a tűzkeresztsége. Ez a győzelem biztosította a portugálok uralmát az indiai partokon. Magellán is megsérült, és Afrikába szállították. Az ittlétéről kevés információ áll rendelkezésre, de valószínű, hogy egy ideig Sofalában tartózkodott, és 1507 nyarán visszatér Lisszabonba.

1509-ben ott volt egy öt hajóból álló flottán, ami Malakkára (a mai Szingapúr) indult. A malájok kelepcébe próbálták csalni a portugálokat, de azoknak sikerült az utolsó pillanatban megmenekülniük. Garcia de Susa kapitány legmegbízhatóbb embereként Magellánnak kulcsszerepe volt a megmenekülésben. 5 esztendő szolgálat után, 1510-ben, tiszti rangra emelik, majd idegenként tér vissza 1512-ben. Jutalma csupán annyi, hogy az alamizsnával ellátottak listájára veszik.

Ezért nem csoda, hogy a legelső alkalmat kihasználva 1513-ban jelentkezik egy Marokkóba induló szárazföldi expedícióra. Itt ismét csak alárendelt tiszt. Megsebesíti térdét egy lándzsa, miután örök életére sánta maradt. Zsákmányfelügyelettel bízzák meg – így keveredik sikkasztási ügybe. Visszarendelik Portugáliába. Kihallgatásra megjelent a királynál, ahol tapasztalatához méltó megbízást kért. Mánuel elutasította, majd lemondott róla azután, hogy Magellán megkérdezte, van-e kifogása az ellen, ha más országban keres szolgálatot.

Ez idő tájt sokan keresték Panama környékén az átjárót a Csendes-óceánra. Ez volt Magellán álma is. Antonio Pigafetta – Magellán életrajzírója szerint, tisztában volt az átjáró létezésével. A nürnbergi kozmográfus, Johann Schöner 1515-ben készített földgömbje már jelöl egy szorost a déli szárazföld, Amerika (Brazília) és Alsó-Brazília között. Egy portugál hajózási hivatalnok jelentése szerint egy portugál hajó a 40. szélességi fokon egy Jóreménység-fokához hasonló fokot talált, ami mögött a másik óceán található. Ez azonban – s így Magellán információja is – téves volt, egy egyszerű félreértésen alapult. Az átjáró az 52. szélességi fok közelében fekszik; a 40. fok közelében a La Plata-folyó óriási torkolata található. Ezt vélték hát az átjárónak, amit az is bizonyít, hogy saját parti térképükre és Schöner földgömbjére sem rajzolták be a La Plata gigászi folyamát, hanem helyette – a 40. szélességi fokon – csak az átjárót. Magellán titka tehát egy nagy tévedés volt, ahogy Kolumbusz utazása is Toscanelli hibás földkerület-számításán alapult.

Mivel a portugál király elutasította, Spanyolországhoz fordult. 1517. október 20-án érkezik Sevillába. Rövid idő múlva elvette a szintén portugál emigráns Barbosa-család leányát. Így sevillai polgáraként léphetett át a Casa de Contratacion, a tengerészeti kereskedelmi kamara küszöbén.