Lisszabon
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lisszabon | ||||||
|
||||||
Elhelyezkedése | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Lisszabon (piros) elhelyezkedése Portugáliában | ||||||
Kormányzat | ||||||
megyei jogú város | Lisszabon | |||||
Alapítás éve | 1179 (I. Afonso király) | |||||
Polgármester | Carmona Rodrigues | |||||
Földrajzi jellemzői | ||||||
Területe | ||||||
Teljes | 83,89 km² | |||||
Népesség | ||||||
Város (2001) | 564 657 fő | |||||
Elővárosokkal | 900 000 fő | |||||
Időzóna | GMT (UTC) | |||||
Weboldal: http://www.cm-lisboa.pt |
Lisszabon (portugálul Lisboa) Portugália fővárosa és egyben legnagyobb városa, az azonos nevű körzet és régió székhelye. Népessége 546 500 fő, míg közvetlen vonzáskörzetében mintegy 3 millióan élnek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Tejo folyó partján fekvő települést a római korban Olissiponak hívták, ebből fejlődött ki az arab Lixbunâ-n keresztül a mai Lisboa név. 719-ben az Észak-Afrikából érkező mórok elfoglalták, a keresztény seregek mintegy 400 évvel később, 1147-ben hódították vissza. 1255-ben lett a királyság fővárosa. A nagy felfedezések korában az egyik legfontosabb kikötő, a legelső felfedezőutak kiindulópontja volt az 1420-as évektől kezdve, elsősorban Tengerész Henrik herceg patronálásának köszönhetően. A felfedezések, a gyarmatosítás illetve az új kereskedelmi kapcsolatok kiépülése révén az 1500-as években kialakuló világpiaci kerekedelem egyik fő központjává lett. Az 1600-as évekre a világ egyik leggazdagabb városának számított, a század közepe-vége felé elinduló lassú hanyatlás ellenére is, egészen az 1755. november 1-i földrengésig, melyben és az azt követő szökőárban a város mintegy 85%-a[1] teljesen elpusztult, valahol 60-90 ezer közötti lelket ragadva magukkal a halálba. A város Marcos de Pombal tervei alapján építettek újjá.
A II. világháború során egyike volt a néhány semleges, nyitott kikötőnek, mely az Egyesült Államokba tartó menekültek és a kémek központjává tette.
1998-ban Lisszabon Budapest visszalépése miatt világkiállítást rendezhetett, mely mintegy 11 millió látogatót vonzott a 132 napos nyitvatartása alatt. 146 ország és 14 nemzetközi szervezett pavilonjait tekinthették meg az érdeklődők. Az eseményt később a BIE (Bureau of International Expositions – a világkiállításokat szervező alapítvány) minden idők legjobb expójának nevezete.
[szerkesztés] Legfontosabb épületei, turisztikai látványosságai
Legismertebb és legjellemzőbb épülete a Belém torony (Torre de Belém), Belém városrészben, amit I. Mánuel rendelésére építettek meg 1515-1521 között. Portugália terjeszkedési korszakában szimbólummá vált az erődítmény. Igazi szépségét a külső díszítés adja: a faragott kötélforma, a nyitott erkéleyek, a mór stílusú őrtornyok. A terasz alatt gótikus belső tér, amely börtön és fegyverraktárként funkcionált.
Vele szemben található a Jeromosok kolostora. A Szent György vár (Castelo de São Jorge) a városközpontban, a legmagasabb dombon fekszik. A város legismertebb negyede az Alfama, amely túlélte az 1755-ös földrengést. Az itteni kis éttermekben éneklik a híres fadot.
[szerkesztés] Klíma
Lisszabon az egyik legmelegebb európai főváros. A tavaszi és a nyári hónapok általában naposak és a maximum hőmérséklet júliusban és augusztusban körülbelül 30 °C és a legalacsonyabb hőmérséklet 15 és 20 °C között váltakozik. Az ősz és a tél tipikusan esős és szeles néhány napfényes nappal; a hőmérséklet általában a téli hónapokban 5 °C, de gyakran marad a 10 °C körül. Átlagosan évi 3300 napos óra, valamint 100 esős nap van Lisszabonban, melynek klímáját erősen befolyásolja a Golf áramlat.
[szerkesztés] Sport
Futballcsapatai:
- Benfica
- Sporting Lisbon
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Zene
Lisszabon a szülőhelye a portugál nemzeti zenének, a fadonak. A fado vágyódást és a szomorúságot fejezi ki, férfiak és nők éneklik csaknem 150 éve guitarra (akusztikus spanyol gitár) kíséretében. Népszerűségére jellemző, hogy szinte minden magára valamit is adó vendéglátóhelyen találhatóak fado zenészek.
- Fado-házak
Lisszabon legjobb fado-házai azok, amelyeket a fadisták maguk tartanak fenn. Itt inkább hallható eredeti fado, mint a nagyobb, turistáknak berendezett házakban. Kevésbé színvonalasak a fado vadio (vándorfado) előadásai éttermekben és bárokban.
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Elődje: Antwerpen |
Európa Kulturális Városa 1994 |
Utódja: Luxembourg |
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb