Gács

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gács (szlovákul Halič) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Losonci járásában, egykori járási székhely.

Gács várkastélya

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Losonctól 7 km-re északnyugatra fekszik,

[szerkesztés] Története

Barokk erkély a várkastélyon

Gács első említése 1299-ből származik. Egykori várát a Losonciak építették a 13. század második felében. A Csák Máté elleni harcokban romos állapotba került, 1386-ban Losonczy István újjáépíttette. 1451-ben Giskra foglalta el, Mátyás azonban visszafoglalta. A 16. század első felében Losonczi István birtoka. A birtok örököse Losonczi Anna Forgách zsigmondhoz ment nőül, így az a Forgách családé lett. A romos vár helyén Forgách Simon pompás hat saroktornyos várkastélyt építtetett 1612-ben. A 17. század végén Thököly Imre serege sikertelenül ostromolta. 1703-ban rövid ellenállás után meghódolt a kurucoknak, de 1709-ben visszafoglalták és felégették a császáriak. Az 1792-ben korszerűsített épület főúri lakhely volt. A település 1765-ben városi jogot kapott, egykor posztógyártásáról volt híres. 1767-ben gróf Forgách János itt alapította meg Magyarország első posztógyárát. Katolikus iskolája 1816-ban létesült. 1910-ben 1251 lakosából 637 magyar és 560 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Nógrádvármegye Gácsi járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

16. századi várkastélya ma is teljesen épen áll, bár 1945-ben kifosztották. 1965-ben renoválták, az 1990-es évekig szociális otthon működött falai között, ma azonban üresen áll. 13 hektáros szép park övezi mesterséges tóval.
Római katolikus temploma 1835-ben épült.
A korábbi királyi sóhivatal épülete a 18. század végén épült barokk-klasszicista stílusban.
Az egykori posztógyár épülete a 19. század elején készült, ipari műemlék.
Zsinagóga.