Losonc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Losonc látképe

Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia): város a mai Szlovákiában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Híres emberek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Rimaszombattól 26 km-re nyugatra fekszik, Dél-Szlovákia egyik legnagyobb városa. A Besztercebányai kerület Losonci járásának központja. Losoncapátfalva és Losonckisfalu tartozik hozzá. é. sz. 48°19′60’’ k. h. 19°40′0’’

[szerkesztés] Nevének eredete

Arról a patakról nevezték el, amelynek a völgyében épült. A szlovák Lučenec – "lúčenie" "elválasztást" jelent, a patak mai neve Tugári-patak. A városon folyik keresztül a Krivány-patak is.

A római katolikus templom

[szerkesztés] Története

Már a honfoglalás előtt település állt a helyén. A 12. században Lutetia Hungarorum néven a losoncapátfalvai apátság birtoka. 1247-ben említik először mai magyar nevén Luchunch alakban. Határában a Királydombra a 15. század középén a husziták emeltek erődítményt, mely alatt 1451-ben Hunyadi János vereséget szenvedett. A török időkben sokat szenvedett, mivel nem volt erődfala, végül 1640-ben a templomot fallal vehették körül. 1622-ben itt őriztette Bethlen Gábor a Szent Koronát egy ideig. A 17. században többször dúlták fel a seregek, mivel gyenge védművei nagyobb hadaknak nem állhattak ellen. 1785-től mezőváros. 1849. március 24-én itt verte szét Beniczky Lajos őrnagy serege a császáriakat, augusztus 9-én a cári csapatok bosszúból felgyújtották. 1910-ben 12 939 lakosából 10 634 magyar, 1675 szlovák és 428 német volt. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásának székhelye volt. 1944-ben környékén partizánharcok dúltak. 1991-ben 28 861 lakosából 23 272 szlovák (80,6%), 4830 magyar (16,7%), 388 cigány, 232 cseh és 13 német volt. Tíz évvel később, 2001-ben 28 332 lakosa közül már 81,6% szlovák és 13,1% magyar volt.

A református templom (1853 Ybl Miklós)

[szerkesztés] Látnivalók

Római katolikus temploma gótikus eredetű barokk épület.
Mai református temploma ősét – a Szűz tiszteletére emelt templomot (alapjai láthatóak a templom alagsorában) – Szt. László király leánytestvérének fia Lambert építette. Ez Esterházy Pál nádor Mennyei Korona c. művében (1696) olvasható. Eszerint 1128-ban „épéttetett Losonczi Lambert nevű Magyar Országi Palatinus Losonczon az Boldogságos Szűz tiszteletire egy Templomot, melyben kiváltképpen tiszteltetett a Szeplőtelen Szűz..." A XV. században Ján Jiskra szerezte meg, aki erőd mintájára erősítette meg. 1590-ben az evangélikusok tulajdonában van, majd 1608-ban került a reformátusok tulajdonába. Az útleírásokban hibásan jelölt adatokkal szemben az 1849 augusztusában, a város felégetésekor súlyosan megrongálódott templomot nem Ybl Miklós tervei alapján újították fel, de Wagner János, pesti építész tervei szerint. A felújítás kezdetén 1851-ben belsejében sírokat találtak – abban arany-, ezüst ékszereket és szövetmaradványokat. A „Losonci kincs“-et a budapesti Nemzeti Múzeumba szállították, ahol az mai is megtekinthető. A város legszebb épülete, 2005-ben visszakerült a református egyház tulajdonába.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1677. július 2-án és itt nyugszik Ráday Pál kuruc diplomata, író, a fejedelem személyi titkára, a kancellária vezetője, erdélyi alkancellár.
Itt született 1771. január 15-én Kármán József író.
Itt született 1850-ben Koloman Bansel szlovák író.
Itt született 1889. november 18-án Tildy Zoltán református lelkész, a Független Kisgazdapárt alapítója, majd elnöke, miniszterelnök, köztársasági elnök.
Itt született 1901.november 25-én Serly Tibor, Amerikában élt magyar zeneszerző.
Itt született 1945. július 18-án Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, író
Itt nyugszik Sükey Károly, a márciusi ifjak egyike.
Itt nyugszik Szabó Gyula festőművész.
Itt nyugszik Božena Slančíková-Timrava szlovák írónő.
Itt időzött Petőfi Sándor 1845-ben.