Garamszentkereszt
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Garamszentkereszt (szlovákul Žiar nad Hronom korábban Svätý Kríž, németül Heiligenkreuz an der Gran) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásának székhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Körmöcbányától 15 km-re délre a Garam-folyó partján fekszik. Saskőváralja tartozik hozzá. ()
[szerkesztés] Nevének eredete
ASzent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt templomáról kapta a nevét. Névelőtagja a Garam-folyó menti fekvésére utal. 1890-ig Barsszentkeresztnek hívták (régi névelőtagja az egykori Bars vármegyéhez tartozására utalt).
[szerkesztés] Története
A város területén már ősidők óta élnek emberek. A bonzkorból a luzsicei kultúra, a vaskorból a hallstatti és a laténi kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő. Később kelta törzsek éltek a területen. A szlávok a 6. században jelentek meg itt először, Garamszentkeresztet 1075-ben I. Géza király adománylevelében említik először, melyben a birtokot a garamszentbenedeki bencés apátságnak adja. Ezt követően alapították bencés apátságát, de a rend nem tartotta meg. A 15. századközepén a husziták megrősítették. Később ennek átalakításával épült meg az érseki várkastély, az esztergomi érsekek nyári rezdenciája, melyet 1631-ben Pázmány Péter helyreállíttatott, később klasszicista stílusban alakították át. A település 1237-ben Cristur néven szerepel oklevélben. 1246-ban Váncsa István esztergomi érsek a település lakóinak nemesi jogokat ad. 1678. november 1-jén itt szenvedett vereséget Thököly Imre magyar-francia-lengyel serege Wrbna császári tábornok seregétől. 1703. november 20-án is kisebb csata dúlt a város alatt a császári és kuruc seregek között. A kurucok 1708-ig tudták megtartani a várost. Az érseki kastély a 18. században a besztercebányai püspökségé lett és a püspökök kedvelt tartózkodási helye volt. 1875-ben garamszentkereszt járási székhely lett, 55 falu tartozott hozzá. 1910-ben 1507 lakosából 1323 szlovák és 127 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásának székhelye volt. Az 1950-es években a korábban mezőgazdasági településből iparváros lett. Alumíniumkohója 1955-ben kezdte meg működését. A 20. század második felében városban több lakótelepet is építettek, melyek arculatát teljesen megváltoztatták.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Az egykori érseki várkastélyt 1631-ben Pázmány Péter építtette. 1782 és 1794 között átépítették, 1850 és 1869 között magasították. A besztercebányai püspökök közül különösen Moyses István kedvelte, állandóan itt tartózkodott. 1944-ig püspöki nyaraló volt, ma hivatalok vannak benne.
- Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1808 és 1813 között épült a lebontott középkori templom helyén. Tympanonjában Szerdahelyi Gábor püspöki címere látható.
- A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobor 18. századi.
- A plébánia épülete 1766-ban épült.
- A körmöcbányai út mellett álló Szűz Mária kápolna 1709 és 1711 között épült.
- A város határában magasodó hegyen áll Saskő várának romja. A várat 1253-ban említik először. Előbb érseki, majd királyi birtok. Későbbi története során több birtokosa volt, végül 1677-ben Thököly Imre foglalta el és lerombolta. többé már nem építették újjá.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Alapinformációk
- Garamszentkereszt Szlovákia térképén
- Az általános iskola honlapja
- Sasvár vára (szlovákul)
A Garamszentkereszti járás települései
 |
|
|---|---|
|
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) |
|
Based on work by