Gergely-naptár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Gergely-naptár a julián naptár kis módosításával készült, a nápolyi Aloysius Lilius doktor javaslatára, amit XIII. Gergely pápa fogadtatott el 1582. február 24-én (mely dokumentumon azonban az 1581-es évszám szerepelt, mivel a pápa rendelete előtt az év márciusban kezdődött). A Gergely-naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15., péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak.

A Julianus-naptár szerinti átlagos év hossza 365,25 nap, míg a tropikus év körülbelül 365,2422 nap hosszú. Ennek eredményeképp minden ezer évben a naptár 8 nappal többet tartalmazott, és így késett a csillagászati időhöz képest.

A Gergely-naptár ezt a közelítést javította úgy, hogy 400 évenként kihagy 3 Julianus-szökőnapot, így 365,2425 átlagos szoláris napos átlagévet eredményezve, aminek a hibája nagyjából 3000 évenként 1 nap az átlagos tropikus évhez képest, de ennek kevesebb mint fele a hiba akkor, ha a tavaszi napéjegyenlőségi tropikus évhez képest vizsgáljuk, melynek hossza 365,2424 nap. 3000 év távlatában várható, hogy a Föld pályájának változásai, illetve a forgás kiszámíthatatlansága miatt nem lehetséges ennél pontosabban kiszámítani, hogy mikor kell további Julián-szökőnapokat átugrani.

A jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptár és a csillagászati év különbsége miatt (a cikket lásd lent).

Az átlagos év 365,2425 napos = 8765,82 órás = 525 949,2 perces = 31 556 952 másodperces.

A közönséges év 365 napos = 8760 órás = 525 600 perces = 31 536 000 másodperces.

A szökőév 366 napos = 8784 órás = 527 040 perces = 31 622 400 másodperces.

(De néhány év tartalmazhat szökőmásodperceket.)

A Gergely-naptár 400 éves ciklusában 146 097 nap van és emiatt pontosan 20 871 hét. Tehát például 1605 heteinek napjai ugyanazokra a napokra esnek, mint 2005-éi.