Habsburg-Lotharingiai Gizella főhercegnő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Habsburg-Lotharingiai Gizella főhercegnő (Gisela Louise Marie Erzherzogin von Österreich) (Laxenburg, 1856. július 12. – München, 1932. július 27.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné leánya, házassága révén bajor hercegné.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Származása, testvérei
Gizella Lujza Mária osztrák főhercegnő 1856. július 12-én született az alsó-ausztriai Laxenburg kastélyában, Bécs közelében. Édesapja I. Ferenc József császár és király, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, édesanyja Erzsébet királyné és császárné. Gizella a család második gyermekeként született. Testvérei:
- Zsófia Friderika főhercegnő (1855–1857)
- Rudolf főherceg, trónörökös (1858–1889)
- Mária Valéria főhercegnő (1868–1924)
Elsőszülött nővére, a nála egy évvel idősebb Zsófia Friderika 1857-ben egy magyarországi utazás során megbetegedett és meghalt mindössze két éves korában, így Gizella lett az uralkodócsalád legidősebb gyermeke. Hivatalos (német nyelvű) keresztlevelén Gisella név áll, önmaga azonban mindig egy l-lel írta le saját nevét.
Erzsébet császárné első gyermekeit, Zsófiát, Gizellát és Rudolfot apai nagyanyjuk, a szigorú és végletesen konzervatív Zsófia főhercegné nagyon korán elszakította anyjuktól, és nevelésükről saját maga gondoskodott. Kislányának, Zsófia Friderikának korai halála után Erzsébet maga is hosszabb időre depresszióba esett, és elfordult élő gyermekétől is, emiatt Gizellának édesanyjával, Erzsébettel később sem lett bensőséges viszonya. Nagyon szoros és szeretetteljes kapcsolat fűzte azonban öccséhez, Rudolf trónörököshöz. A két testvér kapcsolata megmaradt Gizella esküvője után is, amikor a házaspár Bajorországba költözött, rendszeres és komoly levelezésben álltak egymással. Rudolf mayerlingi öngyilkosságát (1889) Gizella sohasem tudta feldolgozni.
 A gyermek Gizella |
 Gizella (balra) és húga, Mária Valéria (jobbra) |
 Gizella és vőlegénye, Lipót (1872) |
 Gizella és Lipót, gyermekeikkel |
[szerkesztés] Házassága, gyermekei
16 éves korában, 1873. április 20-án Bécsben feleségül ment Lipót bajor herceghez (1846–1930), Luitpold bajor régens herceg (1821–1912) és Habsburg-Lotharingiai Auguszta Fernanda főhercegnő (Auguste Ferdinande von Österreich, 1825–1864) fiához. A vőlegény és a menyasszony másodfokú unokatestvérei voltak egymásnak. A házaspárnak négy gyermeke született:
- Elisabeth Marie Auguste von Bayern hercegnő (1874–1957), aki Otto Ludwig Philipp von Seefried auf Buttenheim grófhoz ment feleségül.
- Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő (1875–1964), aki József Ágost osztrák főherceg magyar honvéd tábornagyhoz ment feleségül.
- Georg Franz Josef von Bayern herceg (1880–1943)
- Konrad Luitpold Franz von Bayern herceg (1883–1969)
Bajorországban Lipót herceg családja nagy szeretettel fogadta be Gizella főhercegnőt. Apja, Ferenc József császár is gyakran volt a család nagyra becsült és szívesen látott vendége a müncheni Lipót-palotában (Leopoldnischer Palais). Gizella legkisebb húga, Mária Valéria főhercegnő is rendszeres látogatójuk volt . Édesanyjuk, Erzsébet császárné csak egyszer, az első unoka születésekor látogatta meg leányát. A 36 évesen nagymamává lett Erzsébet lett a kislány keresztanyja, az ő nevét adták a gyermeknek.
Gizella életét főleg szociális és egyházi jószolgálati tevékenység töltötte ki. Így például az első világháború alatt müncheni palotájukban hadikórházat rendezett be.
A bajor régens, Luitpold herceg megbízásából Gizella és Lipót több diplomáciai és jószolgálati megbízást végzett a bajor kormányzat részére. 1914-ben, amikor kitört az első világháború, Bajorországban már Lipót bátyja, III. Lajos uralkodott. II. Vilmos császár 1915-ben Gizella férjét, Lipót herceget nevezte ki a IX. német hadsereg parancsnokának. Hadvezéri sikertelensége miatt hamarosan leváltották, és kinevezték az osztrák keleti front parancsnokának, Oskar von Hindenburg-Beneckendorff helyére.
[szerkesztés] Menekülése Münchenből
1918 végén a háború elveszett. Ez a monarchia végét jelentette Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia államaiban is. Gizella eleinte Münchenben, majd a wildenwarti kastélyban élt, kerülve a feltűnést, de 1919-re a radikális szélsőbaloldali aktivisták, a kommunista Spartakus Szövetség irányításával kikáltották a Bajor Tanácsköztársaságot. A hercegi pár élete veszélybe került. Átköltöztek Tutzing-ba, a Starnbergi tó partján álló Seehof hotelbe. A vörös milícisták itt is nyomukra akadtak, ekkor barátaik az ettali kolostorba menekítették őket, ahonnan nagy nehézségek között, hamisított okmányokkal, segítőik nagy diplomáciai ügyességével átjutottak az osztrák Tirolba. Három hónapot töltöttek Reuttében, amíg a müncheni forradalmat leverték, a bajorországi viszonyok normalizálódtak, a házaspár visszatérhetett müncheni otthonába.
[szerkesztés] Utolsó évei
1923. április 20-án Gizella és Lipót megünnepelhették aranylakodalmukat. Lipót herceg 1930. szeptember 28-án elhunyt. Az 57 évnyi házasság után megözvegyült Gizella főhercegnő 1932. július 27-én, 76 éves korában hunyt el Münchenben, Ferenc József császár gyermekei közül utolsóként. A müncheni Szent Mihály templomban (Kirche St. Michael) helyezték végső nyugalomra, férje mellé.
[szerkesztés] Emléke
- Gizella nevét viseli az Osztrák Államvasutak egyik vonalszakasza, a Gizella-vasút (Giselabahn), amely a salzburgi Főpályaudvartól Wörglbe vezet, Bischofshofenen, Zell am See-n és Kitzbühelen át. A Gizella-vasút, amelyet Salzburg-Tiroli Vasútnak is neveznek, a főhercegnő anyjáról elnevezett Erzsébet-császárné-vasút egy szakaszát képezi (A Kaiserin-Elisabeth-Bahn Bécsből Linzen és Welsen át Passauba és Welsen át Salzburgba, Zell am See-be és Wörgl-be vezet). Ezek a vasútvonalak a Bécsből Lindauig vezető osztrák Nyugati-vasúthoz, a Westbahnhoz tartoznak.
- Budapesten a XIV. kerületi Gizella út és a XVI. kerületi Gizella tér őrzi a nevét.
- Korábban Gizella nevét viselő, azóta átkeresztelt közterületek: A budapesti belvárosi Gizella tér ma Vörösmarty tér. A szegedi Gizella tér mai neve Aradi vértanúk tere.
[szerkesztés] Irodalom
- Leopold Prinz von Bayern: Lebenserinnerungen („Visszaemlékezések életemre”)
- Martha Schad: Erzsébet királyné és leányai (er. címe: Kaiserin Elisabeth und ihre Töchter), Canissa, 2005, ISBN 96-3937-949-2
- Friedrich Weissensteiner: Liebeshimmel und Ehehöllen („A szerelem mennyországai és a házasság poklai”)
Based on work by