Salzburg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Salzburg város

Térkép

Adatok
Tartomány:	Salzburg
Terület:	65,68 km²
Népesség:	150 269 (2007)
Népsűrűség:	2262 lakos/km²
Tszfm.:	424 m
Irányítószám:	5020
Telefon-előtag:	0662
Polgármester:	Heinz Schaden (SPÖ)
Földrajzi koordináták:	é. sz. 48°12′0’’ k. h. 16°22′0’’
Honlap:	www.stadt-salzburg.at
Kilátás a Mönchsbergről a salzburgi óvárosra Kilátás a Kapuzinerbergről a salzburgi óvárosra Salzburgi városlátkép Salzburg a Salzachból Residenzbrunnen A Wikimedia Commons tartalmaz Salzburg témájú médiaállományokat.

Salzburg Ausztria Salzburg tartományának székhelye. A Salzburg-környék közigazgatási egységgel együtt alkotják az Salzburg tartomány öt „Gaue”-ja közül a legészakibbat, Flachgau-t. 148 546 (2005-ben) lakosával Bécs, Graz és Linz után a negyedik legnagyobbb osztrák város.

Híres barokk építészetéről, jelentős történelméről és mint az Alpok kapuja.

Tartalomjegyzék

1 Geográfia
- 1.1 Domborzata
- 1.2 Vízrajza
2 Történelem
3 Kultúra
- 3.1 Színházak
- 3.2 Múzeumok
4 A város szülöttei
5 Hohensalzburg vára
6 Média
7 Könyvtárak
8 Testvértelepülések
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Geográfia

[szerkesztés] Domborzata

[szerkesztés] Vízrajza

A Salzach folyó mentén helyezkedik el. A folyó az Inn mellékfolyója.

[szerkesztés] Történelem

Az 5. században a városban már kolostor is volt (Szent Péter kolostor). A Salzburg név először 755-ben szerepel.

739-ben lett a város püspöki székhely. 774-re készül el a dóm. 798-ban Salzburg a Frank birodalom része lesz.

1077-ben kezdi Gebhard érsek építeni a Festung Hohensalzburg várat.

1328-ban az érsek közbenjárásával a város hosszú ideig önnálósítja magát a Német-Római Birodalomban. 1348/49-es nagy pestisjárány Salzburgban is megjelent, úgyanúgy ahogy egész Európában. A város harmada meghalt.

1481-ben III. Frigyes német-római császár engedélyezte a városnak a szabad bíró és polgármesterválasztást. 1525-ben a német parasztháború elérte a várost és három hónapig a várost el is foglalták.

1756-ban látta meg a világot a város talán legismertebb szülötte, Wolfgang Amadeus Mozart, aki 1769 és 1781 között az érsek szolgálatában állt.

1772 és 1803 között - Franz Josef von Colloredo-Mannsfeld érsek kormányzása alatt - a város a későfelvilágosodás központja. Ő hívott tudósokat és művészeket Salzburgba. Erzbischof Eberhard II., einem entschiedenen Parteigänger der Staufer, gelang es 1200 bis 1246, aus Grafschaften, Gerichten und Vogteien ein geschlossenes erzbischöfliches Herrschaftsgebiet aufzubauen.

1886-ban indul meg a villamos a városban.

1919-ben tartják az első szabad választást.

1921. május 29-én népszavazást tartottak arról, hogy a város csatlakozzon-e Németországhoz.

1997. szeptember 17-én az UNESCO világörökséggé nyilvánította az óvárost.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Színházak

Salzburgi színészház
Nemzeti Színház
Salzburgi Marionettszínház
Zenekarház
Salzburgi Utcai Színház
Kis Színház

[szerkesztés] Múzeumok

Rupertinum - (Múseum a modern művészeteknek)
A természet háza
Állatkert
Csendes Éj múzeum
Salzburgi dóm múzeuma

[szerkesztés] A város szülöttei

Karl Aberle, orvos
Karl Adrian, Népművész
Gerd Bacher, Újságíró
Muriel Baumeister, Színésznő
Nik Berger, Strandröplabda-játékos
Virgil von Helmreichen zu Brunnfeld, Felfedező
Christian Doppler, osztrák fizikus és matematikus
Johann Ignaz Egedacher, Dél-német orgonakészítő
Benita Ferrero-Waldner, Politikus
Cornelia Fischer, festő (1954-1977)
Karl-Markus Gauß, Publicista
Gerald Herrmann, Fényképész
Wilhelm Holzbauer, Építész
Andreas Ibertsberger, Nemzeti futbalista
Herbert von Karajan, Rendező
Wolfgang von Karajan, Komonista
Angelika Kirchschlager, Operaénekesnő
Harald Krassnitzer, Színésznő
Genia Kühmeier, Operaénekesnő
Sanel Kuljic, Nemzeti futbalista
Eduard Mainoni, Politikus
Hans Makart, Festő
Franz Mazura, Operaénekes
Joseph Mohr, Költő
Maria Anna Mozart, Wolfgang Amadeus Mozart testvére
Wolfgang Amadeus Mozart, zeneszerző
Walter Müller (Literat), Író
Otto I., Görög király
Berthold Pürstinger, Chiemsee püspöke
Roland Ratzenberger, Forma 1-es pilóta
Lois Renner, fényképész
Joseph Russegger, Geológus
Andrea Spatzek, Színésznő
Josef Thorak, nemzetszocialista szobrász
Georg Trakl, Költő
Johannes Voggenhuber, Politikus
Andreas Wimberger, Színésznő

[szerkesztés] Hohensalzburg vára

Európa legnagyobb, teljes épségében megmaradt középkori építménye. Az eredetileg kisebb, fából készült várat 1077-ben Gebhard hercegérsek építtette az invesztitúraharc idején, majd a XI-XIII. század folyamán egyre több védfalat, bástyát toldottak hozzá. A bevehetetlennek tartott erőd mai méretét 1527-ben érte el, a XVII. században pedig az északi oldal védelmi rendszerével bővült. 1816-tól a második világháborúig kaszárnyaként üzemelt.