Hanuka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hanuka (héberül: חנוכה, felszentelés), a fények ünnepe.

Hanuka ünnepe emlékezik a Makkabeusok szíriai görögök feletti győzelmére (Kr. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még pl. Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében.

Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.

[szerkesztés] A szentély újjáavatásának ünnepe

Hanuka – Felszentelés. A Kr. e. II. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó IV. Antiochosz, az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a szentélybe, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt, és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukának, ami héberül „felszentelést” jelent.

A hanuka a júdaizmus diadala a szekularizmus felett.

[szerkesztés] A fények ünnepe

Chág háorim – A fények ünnepe. Miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a Hanukkiját. Új kóser olaj előállítására nyolc napra volt szükség, s ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére hanuka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, "hanukia"-nak hívják.

Ez az ünnep a téli estéken különösen meghitt és sok vidámsággal teli. A gyerekek trenderlivel (hanukai pörgettyű) játszanak, olajban sült finomságokat kapnak és hanukai dalokat énekelnek. A nők pedig Hannára és hét fiára emlékeznek, akik inkább a mártírhalált választották mintsem, hogy megszegjék Isten törvényét és leboruljanak az idegen istenek előtt.

A középkortól kezdve ezen az ünnepen ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, mert a karácsonyt megünneplő keresztényekkel szemben rossz érzés lenne nekik, ha ők nem lennének megajándékozva. Korunkban előfordul, hogy hanuka minden napján ajándékkal kedveskednek a gyermekeknek, ezzel is erősebbé téve a vallási hovatartozás érzését.

[szerkesztés] Hanukkija

A hanukkijának (hanukai menóra) kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és egy szolga (sámás). A szolga segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát, vagy mécsest. Első nap egyet, másodikon kettőt és így tovább. Az ünnep végén minden láng ég (nyolc plusz a szolga), így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig.

[szerkesztés] A pörgettyűzés

A hanuka fontos kelléke egy speciális négy oldalú pörgettyű, a trenderli. A jiddis eredetű szó héberül szövivon (dreidel, dradel, kreisel, trompo néven is ismerik egyes országokban).

A trenderlivel gyerekek játszhatnak hanuka alatt csoportban. A pörgettyű négy oldalán egy-egy betű olvasható, és ezek a betűk határozzák meg a játékosok által teendő továbbiakat:

betű		jiddisül	érték	jelentés
נ	nun	nischt	semmi	a következő játékos jön
ג	gimel	gantz	minden	a játékos mindent visz (a bankot), mindenki újat tesz be
ה	hé	halb	fél	a játékos a betétek felét viszi (páratlannál a kevesebbet)
ש	sin	shtel	betét	a játékos egyet (vagy kettőt) befizet a banknak

A játék addig zajlik ameddig az egyik játékos mindent el nem visz.

Izraelben a ש helyett פ (pé) szerepel a negyedik oldalon, amely a po szót jelöli a sám helyett. Ennek magyarázata az, hogy a négy betű egy-egy mondatot is alkot:

• a diaszpórában נס גדול היה שם (nesz gádol hájá sám), vagyis nagy csoda történt ott,
• és Izraelben נס גדול היה פה (nesz gádol hájá po) nagy csoda történt itt.

[szerkesztés] Lásd még

• Judaisztika szakirodalom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• zsido.hu – Hahn István: A chanukka csodája
• zsido.com – Hanuka