Sávuot

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sávuot (héberül: שבועות, a hetek ünnepe), a Szináj hegyi törvényadás emléknapja, az új kenyér ünnepe. A keresztény kultúrában megfelelője a pünkösd (görögül: pentékoszté – πεντηκόστη).

[szerkesztés] A hetek ünnepe (sávuot)

A pészah óta tartó ómerszámlálás hét hétig tart, ezt követi a sávuot. A héber szó (שבועות) jelentése hetek. A pészahi fizikai szabadulást a sávuoti szellemi, lelki szabadulás követi. Az ünnep Izraelben egy napos, Izraelen kívül két napig tart. Ez a három zsidó zarándokünnep közül a második.

A sávuot szó esküvéseket is jelent, ugyanis e napon két eskü is elhangzott.

• Egyik a zsidó nép részéről:

„Azután vevé a szövetség könyvét, és elolvasá a nép hallatára; azok pedig mondának: Mindent megteszünk, a mit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk.”

Mózes II. könyve 24. fejezet 7. (Károli Gáspár fordítása)

• a másik Isten részéről:

„És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.”

Mózes II. könyve 19. fejezet 6. (Károli Gáspár fordítása)

[szerkesztés] Az új kenyér ünnepe (jom habikurim)

Pontos fordítás szerint ez a zsengék napja (יום הבכורים). Nevezik még aratási lakomának (héberül: חג הקציר, hág hákátszir) is. Mikor még állt a Jeruzsálemi templom, a szentélyben ezen az ünnepen mutatták be az új kenyeret (számos termény társaságáben: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó és datolya), és ekkor ettek előszőr belőle. Az ünnepre a nép a fővárosba zarándokolt és mindent virágokkal díszítettek, még az állatokat is. A virágokkal való díszítés szokása máig is megmaradt, a zsinagógák ilyenkor virágpompában úsznak.

[szerkesztés] A törvényadás ünnepe (zmán matán toraténu)

A zsidó hagyomány szerint Isten ezen a napon nyilatkoztatta ki a tízparancsolatot, és ekkor adta át a Tórát, mely az írott (Torá sebihtáv) és a szóbeli (Torá sebeál-pe) tant is magában foglalta. Az ünnepet megelőző ómerszámlálás egyben felkészülés is arra, hogy a Tórát átvételét személyesen megéljék a sávuot alkalmával.

[szerkesztés] Záróünnep, gyülekezés (aceret)

Ez az ünnep egy hosszabb sorozat lezárása (pészah, lág baómer, ómerszámlálás). Az egyiptomi szolgaságból való szabadulás (pészah) csak a lélek és szellem szabadságának elérkezésével válhatot teljessé. Ezen az ünnepen ezt a teljessé vált szabadságot is ünnepli a zsidóság. Tulajdonképpen a nép születésének is tartják az évfordulót, ugyanis a törvények tették néppé, sőt választott néppé a zsidóságot.

[szerkesztés] Szokások sávuotkor

A sávuot megtartásához nem szükséges különleges szertartásokat, ceremóniákat betartani, mint mondjuk a széder estéjén. Ilyenkor a külsőségek helyett a belső, a szellem és lélek ünnepel elsősorban. Az ünnepen egész éjjel tanulmányozzák a Tórát.

A nap központi eseménye a tízparancsolat felolvasása, melyet a tisztelet jeleként állva hallgatnak végig. Előtte pedig az előimádkozó egy alázatos, arámi nyelvű ima keretében engedélyt kér a felolvasásra (Ákdámut...). Az ünnepen hállél-mondással is hálát adnak Istennek.

Általánosan elterjedt azonban ilyenkor az otthonok és zsinagógák virágokkal, friss lombbal való díszítése, ezzel emlékeznek arra, hogy az isteni kinyilatkoztatáskor virágba borult a Szináj hegy. Az ünnep napján, illetve a diaszpórában napjaiban a zsidók tejes, túrós ételeket esznek, amivel a Tóra friss, éltető, tápláló erejét kívánják kifejezni. A Tóra az a tej, amellyel Izraelt, mint gyermekét táplálja Isten.

A magyarországi zsidóság ilyenkor tartja a serdülő (tizenkét éves) lányok avatását (bát micvá) is. Egyes közösségekben a zsidó halottaknapját (mázkir) is ezen az ünnepen tartják (nem pészah utolsó napján), emlékezvén a zsoltárszerző Dávidra, aki ezen a napon adta vissza lelkét teremtőjének.

Szokás sávuotkor az adakozás, hogy mindenkinek teljes lehessen az öröme.

[szerkesztés] Lásd még

• Judaisztika szakirodalom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• hit.hu – Savuot, pünkösd cikkgyűjtemény
• zsido.hu – Savuot, a hetek ünnepe
• zsido.hu – A savuot ünnepe
• Lauder Javne Iskola – A törvényadás ünnepe: sávuot