Hegy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 200 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.)

Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; 30 méternél alacsonyabb kiemelkedésnél pedig halomról.

Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.)

A Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága például 235 méter, ám Budapest alapszintje eleve kb. 100 méterrel van a tengerszint fölött, úgyhogy a hegy relatív magassága csak kb. 130 méter. Ennek ellenére hegynek szokás nevezni, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül.

A hegy hegységnek, hegyláncnak is része lehet. Többnyire kőzetből áll; típusairól lásd a hegység szócikket.

[szerkesztés] Lásd még

• domb
• halom
• hegység
• hegylánc
• Nagyságrendek listája (hosszúság)