IX. Konstantin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

IX. Konstantin (1042–1055) bizánci császár

Noha egy IV. Mihály bizánci császár elleni összeesküvés miatt száműzték, Zoé császárnő választása mégis Konsztantinosz Monomakhoszra esett. Ő 1042-ben hazahívta Itáliából Georgiosz Maniakész tábornokot, aki katonái – többek között a varég gárdisták – élén fellázadt, de a következő évben leverték. Rögvest a győzelem után a Kijevi Rusz flottája (amit valószínűleg még a felkelő tábornok hívott segítségül) megtámadta a görögöket, azonban a görögtűz segítségével legyőzték. 1048-ban a Birodalom először csapott össze az új keleti ellenséggel, a szeldzsuk törökökkel Örményországban. A következő évben fegyverszünetet kötöttek, és 1053-ban a császár pénzügyi okok miatt leépítette az örmény határt védő katonaságot.

1054-ben bekövetkezett a római és az ortodox egyház máig tartó szakadása. A szkizmát az idézte elő, hogy a Konstantinápolyban tárgyaló pápai legátusok fenyegetésül kiátkozták a római szertartások elfogadásába nem beleegyező pátriárkát, Kerullárioszt, aki viszonozta ezt, így véglegesült az elkülönülés. A beavatkozni kívánó császárt betegsége és hamar bekövetkező halála megakadályozta ebben, és ráadásul így az itáliai normannok ellen sem tudott szövetkezni a pápával. A trónra Theodórát, VIII. Konstantin idősebbik lányát hívták meg, aki egyszer már uralkodott húgával közösen 1042-ben. IX. Konstantin támogatta ifjabb Mikael Pszelloszt, aki Kronographika című könyvében rögzítette uralkodója országlásának eseményeit.

Előző uralkodó: Zoé császárnő

Bizánci császár Makedón-dinasztia

Következő uralkodó: Theodóra császárnő