Kapor (növény)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||||||||||||||
 |
|||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
| Anethum graveolens L. |
|||||||||||||||
|
|
A kapor (Anethum graveolens L.) a Földközi-tenger vidékéről származó gyógy-, és fűszernövény. Népies elnevezései: fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű.
Felhasználjuk a zöld virágos részét nyersen és szárazon morzsolt állapotban (Anethi folium), valamint magja (Anethi fructus). Zölden és szárítva, magját egészben és darálva is használjuk. Átható aromáját a benne lévő illóolaj-tartalmától kapja, a frissen szedett zsenge hajtásaiból készített kaporszósz, – főtt húsok, húsgombócok, halételek, ínyencek rák és csiga ételeihez kiváló. Őrölt magja a véres hurka kiváló ízesítője.
[szerkesztés] Felhasználás
Felhasználható még levesek, főzelékek, saláták, egyes gombaételek, körözöttek, mártások valamint kovászos uborka, paprika, savanyú káposzta és tök eltevésénél. A friss zöld kapor az erdélyi ordás-palacsinta ízesítője.
[szerkesztés] Gyógyhatása
Teája felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, vízhajtás, esetén jó hatású.
[szerkesztés] Termesztése
Magról állandó helyre vetik; zölden virágzás előtt kell szedni, ha a magok barnás-zöld színűek, szárazak ernyőit óvatosan levágjuk, napos helyen után-szárítjuk, majd lemorzsoljuk és átrostáljuk vagy óvatosan szeleljük.
)
Based on work by