Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Kutyafélék - Wikipédia

Kutyafélék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Kutyafélék
Prérifarkas (Canis latrans)
Prérifarkas (Canis latrans)
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalakúak (Caniformia)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Waldheim, 1817
Nemek
  • Canis
  • Cynotherium -kihalt
  • Cuon
  • Lycaon
  • Atelocynus
  • Cerdocyon
  • Dusicyon
  • Pseudalopex
  • Chrysocyon
  • Speothos
  • Alopex
  • Vulpes
  • Urocyon
  • Atelocynus
  • Otocyon
  • Nyctereutes

A kutyafélék (Canidae) a ragadozók rendjének egy családja. 15 ma élő nem és 37 ma élő faj tartozik a családba.


[szerkesztés] Rendszerezés

A család az alábbi alcsaládokat, nemzetségeket, nemeket és fajokat foglalja magában.

  • Caninae alcsalád
    • Valódi kutyaformák (Canini ) nemzetsége
      • Canis (Linnaeus, 1758) – 7 faj
        • Sujtásos sakál (Canis adustus)
        • Aranysakál (Canis aureus)
        • Prérifarkas más néven kojot (Canis latrans)
        • Farkas vagy szürke farkas (Canis lupus)
          • Kutya (Canis lupus familiaris)
        • Panyókás sakál (Canis mesomelas)
        • Rőtfarkas vagy vörös farkas (Canis rufus)
        • Abesszín róka más néven kaber, etióp farkas vagy etióp sakál (Canis simensis)??
      • Cynotherium – 1 kihalt faj
        • Cynotherium sardous
      • Atelocynus (Cabrera, 1940) – 1 faj
        • Kisfülű kutya (Atelocynus microtis)
      • Cuon (Hodgson, 1838) – 1 faj
        • Ázsiai vadkutya vagy dól (Cuon alpinus)
      • Nyctereutes (Temminck, 1839)
        • Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)
      • Lycaon (Brookes, 1827) – 1 faj
      • Cerdocyon (Smith, 1839) – 1 faj
        • Közönséges pamparóka (Cerdocyon thous)
      • Dusicyon (Smith, 1839 – 1 kihalt faj
        • Falklandi pamparóka Dusicyon australis – kihalt
      • Pseudalopex (Burmeister, 1856) – 5 faj
        • Culpeo pamparóka (Pseudalopex culpaeus)
        • Argentin pamparóka (Pseudalopex griseus)
        • Igazi pamparóka (Pseudalopex gymnocercus)
        • Dél-amerikai róka (Pseudalopex sechurae)
        • Deres róka (Pseudalopex vetulus)
      • Chrysocyon (Smith, 1839)
        • Sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus)
      • Speothos (Lund, 1839)
        • Őserdei kutya vagy erdei kutya (Speothos venaticus)
    • Rókaformák (Vulpini) nemzetsége
      • Alopex
      • Vulpes (Frisch, 1775)
        • Indiai róka vagy bengál róka (Vulpes bengalensis)
        • Afgán róka (Vulpes cana)
        • Ezüsthátú róka (Vulpes chama)
        • Pusztai róka (Vulpes corsac)
        • Tibeti róka (Vulpes ferrilata)
        • Fakóróka (Vulpes pallida)
        • Homoki róka (Vulpes rueppellii)
        • Kitróka (Vulpes velox)
        • Vörös róka (Vulpes vulpes)
        • Sivatagi róka (Vulpes zerda)
      • Urocyon (Baird, 1857) – 1 faj
        • Feketeróka vagy szürkeróka (Urocyon cinereoargenteus)
        • Szigeti szürkeróka (Urocyon littoralis)
      • Otocyon (Müller, 1836) – 1 faj
        • Lapátfülű róka, lapátfülű kutya vagy kanálfülű kutya (Otocyon megalotis vagy Vulpes macrotis)
  • Kihalt alcsaládok:
    • Hesperocyoninae
    • Borophaginae

[szerkesztés] Életmódjuk

Ázsiai vadkutya (Cuon alpinus)
Ázsiai vadkutya (Cuon alpinus)

Bár rendszertanilag a ragadozók közé tartoznak, a kutyafélék többsége növényekkel egészíti ki étrendjét. A vörös róka például szinte csak növényeken és gombákon él, amit időnként rovarokkal, rágcsálókkal vagy kisebb madarakkal egészít ki. Valódi ragadozónak a hiénakutya, a szürke farkas és az ázsiai vadkutya mondható, ezek a fajok ritkán esznek húson kívül mást és falkában vadásznak, míg a mindenevő kutyafélék néhány faj kivételével magányosan élnek.

[szerkesztés] Forrás


Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu