Lutherstadt Wittenberg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lutherstadt_Wittenberg
	?
Lutherstadt_Wittenberg címere	Lutherstadt_Wittenberg Németország térképén
Adatok
Szövetségi állam:	Szász-Anhalt
Alapítás éve	1174
Területe:	128,93 km²
Lakossága:	47 805 fő(2005)
Népsűrűség:	361 fő/km²
Hivatalos honlap:	www.Wittenberg.de
Koordináták:	é. sz. 51°52′ k. h. 12°39′
Politika
Polgármester:	Eckhard Naumann (SPD)
Térkép

Wittenberg (Szász-Anhalt), Németország: 46 837 lakos (2005); 128,93 km²

[szerkesztés] Történelem

A város területén már 10 ezer éve élnek.

1212-ben meghalt I. Bernhard. Az ő fiai kerültek hatalomra. I. Albrecht lett a város ura. 1260-ban II. Albrecht kiépítette a saját rezidenciáját a városban. 1261-ben a ferences rend megépítette itt kolostorát. 1293. június 27-én II. Albrecht herceg városi jogot adott a településnek.

1304-ben I. Rudolf megtiltotta a zsidók letelepedését a városban. 1354-ben kereskedelmi jogokat kap. 1356-ban az aranybullában IV. Károly német-római császár I. Rudolf hercegnek választófejedelmi címet adományozott.

1422-ben III. Albrechttel kihalt a Wittenberg-ház. 1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.

1502. október 18-án Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet. 1508-ban először járt a városban Luther Márton. 1512-ben Luther Márton ledoktorált teológiából. 1517. október 31-én a kitűzte Luther Márton a 95 tézispontját. Ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát. 1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az Augustkolostort. 1525-ben meghal a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.

1626-ban katonai központ volt. 1636/37-ben pestisjárvány ütőtte fel a fejét, és a lakosság fele meghalt. 1707-ben a svédek elfoglalták a várost. 1756-ben a hétéves háborúban a poroszoké lett a város.

1806-ban Napoleón elfoglalta a várost. 1814-ben távoztak és a poroszok foglalták el utána. 1815-ben Poroszországnak itélte a Bécsi Kongresszus. 1821-ben Luther Mártonnak emlékművet állítottak. 1841-ben a vasút is megérkezett a városba. 1857-ben felépítették a katolikus templomot.

1944-ben az angolok bombázták a várost, majd 1945. április 26-án a Vörös hadsereg megszállta. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.

[szerkesztés] Városrészek

Városrész neve	Terület (km²)	Lakosság (31.12.05)
Wittenberg	17,51	29.464
Apollensdorf	11,16	2.038
Braunsdorf	5,76	432
Dobien	4,98	1.534
Kleinwittenberg	1,15	981
Labetz	4,44	473
Nudersdorf	4,97	1.053
Piesteritz	5,57	4.475
Pratau	17,12	2.028
Reinsdorf	4,21	999
Rothemark	1,05	857
Schmilkendorf	6,15	230
Seegrehna	27,45	924
Teuchel	5,82	1.107
Tonmark	2,60	232
Trajuhn	4,64	374
Wachsdorf	1,21	66
Wiesigk	3,09	73