Poroszország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz nem idézi a forrásokat, amelyek alapján készült. Az ezen a lapon látható jelölés 2007 januárjából származik. |
 |
Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét. |
| Zászló | Címer |
|---|---|
 |
 |
| Térkép | |
 |
|
| Adatok | |
| Főváros | Königsberg, később Berlin |
| Államforma | Monarchia, köztársaság |
| Államfő | Herceg (1525-1701); Király (1701-1918); Miniszterelnök (1918-1945) |
| Dinasztia | Hohenzollern |
| Terület | 348.657,9 km² (1866-1919); 293.938 km² (1939) |
| Lakosság | 10 300 000 (1816); 16 900 000 (1852); 24 700 000 (1871); 37 300 000 (1905); 41 700 000 (1939) |
| Nyelv(ek) | Német és lengyel |
| Pénznem | tallér (1873 előtt); Márka (1873 után) |
| Vallás(ok) | 63,7% protestáns; 35% katolikus; 1,3% zsidó (1905-ben) |
Poroszország (németül Preußen) egy 1525 és 1947 között fennállt európai államalakulat volt, amely Brandenburgra, a mai Németország egyik tartományára vezethető vissza és amely jelentősen befolyásolta a német és európai történelmet. A Poroszország név egy balti népből, a poroszokból származik. Azt a területet, amelyen éltek, a Német Lovagrend hódította meg, és lassan „germanizálta”.
A Brandenburgi Választófejedelemség és a Porosz Hercegség 1618-ban megközött uniójából 1701-ben kikiáltották a Porosz Királyságot. Az ország a fénykorát a 18-19. században élte. A 18. században Európa harmadik legnagyobb nagyhatalmává nőtte ki magát II. Frigyes uralkodása (1740-1786) alatt.
Utolsó fővárosa Berlin volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Brandenburg
A 17. század elején Brandenburg kiterjedt fejedelemség volt, amely igen szétszórtan helyezkedett el Észak-Németország különböző ponjain. Fővárosa az 1240-ben alapított berlin volt. A fejedelemség nagyszámú kisvárosában sok kézművess élt, de az ország sem a 15., sem a 18. században nem volt iparila fejlettnek mondható. A szomszédos Porosz Fejedelemséget a Német Lovagrend bukása után a brandenburgi származású Hohenzollern-dinasztia uralta. 1618-ban kihalt a Hohenzollern-család porosz ága, így Kelet-Poroszország egyesült Brandenburggal. 1648-as vesztfáliai béke értelmében megkapta Pomeránia területét éstöbb kisebb tartományt is. A Hohenzollern-dinasztia eredményesen használta ki a kis német fejledelemségek gyengeségeit, így próbálta Német-Római Császárság után keletkezett hatalmi űrben megkapaszkodni. A fejeldelemség ügyesen a maga javára fordította a vallásüldözés miatti népmozgásokat. Frigyes Vilmos nagyszámban telepített le az országban külföldieket, akik főleg Franciaországból és a Katolikus Fejedelemségekből érkeztek: hugenottákat, zsidókat, és protestánsokat. A (sokszor képzett iparos) bevándorlók elég nagy számban érkeztek ahhoz, hogy[ a porosz ipar fellendüljön, és megkezdődjék a fejlődés. A bevándorlás a növekvő adóbevételek révén megerősítette a porosz államot.
[szerkesztés] A brandenburgi választófejedelemség átalakulása Porosz Királysággá
Brandenburg külpolitikája igen rugalmas volt: bárkivel hadba szállt pénzért, és több pénzért el is árulta ha adódott rá alkalom. Például 1669-ben a Holland–Francia háborúban minkét fél oldalán részt vett a csatákban jelentős katonai segítség adása nélkül, ám jelentős zsoldért. Először a Franciákkal kötött megállapodást, majd a bőkezűbb Hollandokkal szövetkezett. Ám őket is elárulta, mert 1673-ban különbékét kötött Franciaországgal és újabb pénzt követelt Hollandia ellen való hadba lépéséért. Kevesebb mint egy év múlva azonban ez sem tartotta vissza, hogy belépjen a Franciaország elleni osztrák–spanyol–holland koalícióba. Frigyes Vilmos örököse III. Frigyes brandenburgi herceg követte elődének politikáját – minden európai csatában részt vettek – , így végül sikerült kierőszakolnia a Német-Római császártól(névleges császári cím a vesztfáliai béke után, a császár már csak Ausztria és Magyarország felett rendelkezett) a király címet. Így Porosz Királyságként 1701-ben I.Frigyes (a volt III.) király uralkodásával újjáalakult a volt fejedelemség.
[szerkesztés] Poroszország felemelkedése
[szerkesztés] További ehhez kapcsolódó szócikkek
- Poroszország (történeti)
- Porosz Hercegség
 |
Ez a történelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by