Mácsa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mácsa (románul Macea, németül Matscha) falu Romániában Arad megyében. Községközpont, Szentmárton tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Lakossága
5 Látnivalók
6 Híres emberek
7 Források
8 Testvértelepülése
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Aradtól 25 km-re északra, magyar határ mellett fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Puszta személynévből keletkezett. Első említése: Macha (1380).

[szerkesztés] Története

1559-ben Bornemissza Benedek gyulai várkapitány fosztotta ki. 1579-ben 37 adófizető magyar család lakta, később elpusztult. Erdélyi, szatmári és máramarosi románok és szentmártoni németek költöztek be. A magyarok uradalmi cselédek és alkalmazottak voltak.
1862-ben uradalmát a Károlyiak vásárolták meg Csernovics Pétertől. 1886-ban gr. Károlyi Tiborné magyar óvodát alapított, 1898-ban férje kezdeményezésére állami iskola létesült.
1895-ben a 7647 holdas területű Károlyi-birtokon búzát, kukoricát, ipari és takarmánynövényeket termesztettek és juhot tartottak. Négy kilométeres vasútvonal is tartozott hozzá, amelyet a termények szállítására használtak.
Az 1900-as években az uradalom magyar cselédeit románokkal cserélték föl.
Arad vármegye Aradi járásához tartozott.
2000-ben – az országban ritka példaképp – zöld párti polgármestert választott.
Híres az itt termelt paradicsom.

[szerkesztés] Lakossága

1900-ben 4295 lakosából 2703 volt román, 857 magyar és 717 német anyanyelvű; 2687 ortodox, 1413 római katolikus, 87 református, 32 zsidó és 32 evangélikus. 32%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 26%-a beszélt magyarul.
2002-ben 3969 főből 3547 román, 203 cigány, 143 magyar és 62 német nemzetiségű; 3208 ortodox, 338 adventista, 193 római katolikus és 159 baptista vallású.

[szerkesztés] Látnivalók

A Csernovics-kastély baloldali, kéttornyú szárnyát egy 18. századi épület felhasználásával a 19. század első felében építették, a jobboldali szárnyat Ybl Miklós tervei alapján 1862 és 1886 között. Kertjében korabeli melegházak, úszómedence. A 17 hektáros park védett arborétum, többek között egy páfrányfenyő (Gingko biloba) otthona. A főallé mentén alakították ki a román írók szoborparkját. A kastélykert egyik sarkában található Damjanich János és Lahner György aradi vértanúk síremléke. Holttestüket titokban Csernovics Péter hozatta el Aradról és temettette el saját kastélya kertjében.
A kastélyban kétévente humorfesztivált, ugyancsak kétévente néprajzi fesztivált rendeznek és évente megrendezik a karikaturisták találkozóját.