Magyar Légierő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Magyar Légierő (angolul Hungarian Air Force) a Magyar Honvédség része. Nemzetközi rövidítése: HuAF.

Magyar Légierő emblémája.

Tartalomjegyzék

1 Hivatása
2 Felségjelzése
3 Története
4 A Magyar Légierő adatai (1993)
5 1993 utáni változások
6 Magyar Légierő alakulatai
7 Magyar Légierő fegyverzete 2006-ban
- 7.1 Első magyar Gripen gyakorlat
- 7.2 A magyar repülőgép-vezetők kiképzése 2004-től
8 Magyar Légierő fegyverzete 2010-ben (tervezett)
9 Rádiótechnikai eszközök
10 Lásd még
11 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Hivatása

Légi technikáival (repülőgépek stb.), fegyvereivel, légvédelmi rakétákkal védi a magyar légtér sérthetetlenségét, a Magyar Köztársaság szuverenitását. Háborúban feladata védeni a magyar légteret a betolakodóktól, ellenséges erőktől, földi létesítmények, városok, stratégiai fontosságú területek védelme, szárazföldi csapatok légi oltalmazása, a légi fölény kivívása, ellenséges földi, és légi csapatok támadása. Ellenséges erők, területek, stratégiai fontosságú helyek bombázása, támadása.

[szerkesztés] Felségjelzése

A Magyar Légierő felségjelzése.

A Magyar Légierő felségjelzése a háromszögekbe foglalt nemzeti színek (piros, fehér, zöld), melyek a magyar zászlóban is megtalálhatóak. Ezzel a felségjelzéssel repültek a MiG–21-esek, Szu–22-esek, MiG–23-asok is. Az utolsó géptípus a MiG–29-es, és a Jak–52-es, illetve L–39ZO Albatros volt amely még ezzel a felségjelzéssel repült. 2006-tól a felségjelzésről eltűnnek a színek, és helyükre csak azok szürke árnyalatai kerülnek (Ez NATO szabvány). A magyar Gripenek már ilyen felségjelzéssel repülnek. A többi alakulat eszközein (helikopterek, harckocsik, harcjárművek stb.) megmarad a piros, fehér, zöld háromszög, mint felségjelzés.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] I. világháború alatt

[szerkesztés] II. világháború alatt

[szerkesztés] A 90-es évekig

[szerkesztés] A Magyar Légierő adatai (1993)

Magyar Szu–22-es.

Magyar MiG-21-esek

Létszám: 18 300 fő, ebből 12 900 sorállományú.
Tartalékállományban: 10 000 fő.

Szervezeti felépítés:

3 harcirepülő-ezred
1 légvédelmi rakéta dandár
3 légvédelmi rakéta ezred
1 rádiótechnikai dandár

Harci repülőgépek: 6 vadászrepülő század:

65 db MiG-21F, MiG-21PF
12 db MiG-23MF
28 db MiG-29 (22 db-B, 6 db-UB)

1 felderítő század:

12 db Szu–22M3

Oktató gyakorló repülőgépek:

20 db L-29
Jak-22, Jak-18
MiG-15UTI
4 db MiG-21UM
3 db MiG-23UM
4 db Zlin-43

Légvédelmi rakéták: 16 települési helyen, 70 db Sz–75 Dvina (SA–2) indító, SZ–125 Nyeva–M (SA-3).

[szerkesztés] 1993 utáni változások

[szerkesztés] Repülőgépek változása (MiG-21, MiG-29-től a Gripenig).

Magyar MiG–21-es

Gripen a Farnborough 2006-on.

1999-ben Magyarország csatlakozott a NATO-hoz, ez sok nyugati szövetséges által elavultnak minősített vadászgép kivonást eredményezett, többek között a Mig-21-ek 2001-ben lettek végleg kivonva (az első MiG–21-es vadászrepülőgépek 1962-ben érkeztek Magyarországra. A Magyar Néphadsereg összesen több mint 200 db-t szerzett be. 1996-ban már kivonták a MiG–21MF változatot, a MiG-21-est pedig 2001-ben vonták ki véglegesen a Magyar Légierő hadrendjéből). , a MiG-23-okkal, a Szu–22-esekkel. Még a délszláv válság idején érkezett az orosz államadósság fejében 28 db MiG-29-es de ahogy ezek megérkeztek, már látszódott, hogy nem a MiG-29-es a hosszútávú megoldás. Érkeztek ezután Magyarországra a külföldi cégek, és olyan gépeket ajánlottak, mint az F-16-os, F/A-18 Hornet, Mirage 2000-5. Estelegesen tervbe volt a meglévő MiG-21-es állomány modernizálása, izraeli segítséggel. A Nemzetbiztonsági Kabinet 2001 februárjában döntést is hozott 24 db használt F-16-os lízingjéről, de ez szeptember 10-én módosult, a gazdasági szempontból kedvezőbb svéd ajánlat irányába. A Gripenek felé. Amelyből mindössze 14 db-ot rendelt az ország. A "csak" 14 db miatt nagy volt az értetlenség, hogy miért csak 14 db védi Magyarország légterét ezután, de a válasz: A Gripen nagy fegyverzetű, negyedik generációs, több célú (vadász, támadó, feldererítő stb.) gép, mely akár 60 km-rel hamarabb észlel egy MiG-29-est mint az őt, köszönhetően kis méretének, és kb. 28 gép feladatát tudja ellátni, ez a 14. 28 db MiG-29-esből 2002-től már csak 14 volt rendszerben, és ezeket is 2006-tól folyamatosan váltották le a negyedik generációs több feladatú svéd Saab JAS 39 Gripenek. A Gripenek alapvetően csak a svéd igényket elégítették ki, ennek változása érdekében a JAS 39 Gripen A-ból kalakították a magyar, illetve NATO igényeket is kielégítő Saab JAS 39 Gripen EBS HU (EBS: Export Basic Standard for Hungary) változatokat. Ennek is két fajtáját az egy személyes C változatot, és a két személyes, gyakorló D változatot. A D változat is képes természetesen harci alkalmazásra, annyi külömbséggel, hogy a D változatnak nincs fedélzeti Mauser BK-27 gépfegyver. Magyarország lézeres célzó berendezést rendelt Izraeltől. A Gripen század 2008-2009-re lesz bevethető, de a MiG-29-esek feladatát 2010-ben veszik át teljesen.

[szerkesztés] Helikopterek változása

Magyar Mi-24 sasként, "Csőrike"

2004-ben a visegrádi négyek aláírtak egy megállapodást a Mi-24-es harcihelikopterek modernizációjával kapcsolatban.
Már 2004-ben megkezdődött a Dunai Repülőgyár Rt-nél két Mi-17P és két ex német Mi-24P helikopter átalakítása, és felújítása.
Modernizálásra kerül 12 db Mi-24-es harcihelikopter, 8 db Mi-8-as, Mi-9-es szállító helikopter, és 7 db Mi-17-es helikopter.
A Mi-8-asok új típusokkal lesznek kiváltva.

[szerkesztés] Légvédelmi eszközök változása

A 90-es évek után modernizálásra került a légvédelmi rakétadandár (Arrabona).
Az Igla, a Kub komplexumok még 3-6 évig rendszerben tarthatóak, ám valószínüleg 2010-ben újabb eszközökkel váltják őket.
Megkezdődött az új francia gyártmányú Atlas-2 Mistral légvédelmi rakéta komplexumok beszerzése. (Első ütemben 35 db, így jelentősen nőtt Magyarország alacsonyan érkező támadásokkal szembeni lefedettsége.)
Az elavult Sztrela rendszerek kivonásra kerültek.

[szerkesztés] Magyar Légierő alakulatai

MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (Kecskemét)
MH 86. Szolnok Helikopter Ezred (ide diszlokált a a szenkirályszabadjai MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezred 2004-ben) (Szolnok)
MH Pápa Bázisrepülőtér (Pápa)
MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétadandár (Győr)
MH 54. Légtérellenőrző Ezred (Veszprém)
MH 1. Logisztikai Zászlóalj

[szerkesztés] Magyar Légierő fegyverzete 2006-ban

A Magyar Légierő létszáma: 7700 fő (2005), 6044 fő (2006), 5023 fő (2007)

Repülők, helikopterek:

Magyar MiG–29-es.

14 db Mig-29B, Mig-29UB, (2006-ban egy MIG-29-es lezuhant ezek közül, a pilóta sértetlenül megúszta.)
14 db rendelt Saab Jas-39 Gripen EBS HU többcélú harci gépnek megkezdődött a leszállítása (5 db 2006. márciusában már Svédországból megérkezett. Október 25-én landolt a kecskeméti légibázison a legújabb, C változatú Gripenek hatodik magyar példánya. A hátralévő Gripenek 2007 decemberéig érkeznek Magyarországra.)
10 db L–39ZO Albatros;
10 db Jak–52;
5 db An–26 szállítórepülőgép,
12 db Mi–24P, Mi-24V, Mi-24D harcihelikopter,
8 db Mi–8T, Mi–9 szállítóhelikopter,
7 db Mi–17P.

Raktáron:

14 db MIG-29
kb. 55 db MiG-21-es, MiG-23 és Szu–22-es
- ezek a raktáron lévő gépek már nincsenek rendszerben, csak raktáron, vagy a kifutókon állnak.

Légvédelmi rakéták:

44 db légvédelmi rakétaindító (KUB 2K12M, ebből 32 db raktáron);
348 db légvédelmi rakéta (Sztrela, Atlas–2 Mistral) 9K310 Igla (255 db raktáron).

[szerkesztés] Első magyar Gripen gyakorlat

2006. október 24-én a Francia Haditengerészet Landivisauban állomásozó 12F századának két Rafale M típusú gépe landolt a Kecskeméti légibázison. A két francia vadászgép közös repülési gyakorlatra érkezett a Magyar Légierőhöz. A gyakorlat két napja alatt a Rafale-ok mind a MiG-29 Fulcrummal mind a JAS 39 Gripennel is levegőbe emelkedtek. Különböző NATO eljárásokat, harci feladatokat gyakoroltak. (kettő egy elleni küzdelemtől a COMAO feladatig)
A rövid gyakorlat a "Long Fall 2005" elnevezésű gyakorlat folytatása volt, amikor is egy hétig a francia haditengerészet 11F századának négy Super Etendard típusú gépe gyakorlatozott a magyar vadászgépekkel.

[szerkesztés] A magyar repülőgép-vezetők kiképzése 2004-től

A magyar repülőgép vezetőket Magyarországon Albatros és Jak-52-es típusokkal képzik ki, illetve miután megérkeztek és rendszerbe álltak a Gripen D (két üléses gyakorló, bár ezek is harcra foghatók) változatával is.
A HM hosszú távú szerződést kötött a kanadai Védelmi Minisztériummal a magyar repülőgép-vezetők kiképzéséről Kanadában.
Még a Gripenek érkezése előtt megkezdődött a fiatal magyar repülőgép pilóták kiválasztása, kiképzése. Az első magyar Gripen pilótákat Svédországban képezték ki az új géptípusra.

[szerkesztés] Magyar Légierő fegyverzete 2010-ben (tervezett)

Jas-39 Gripen.

Gripen

12 db Saab Jas-39 Gripen EBS HU C
2 db Saab Jas-39 Gripen EBS HU D,
13 db Mig-29B, Mig-29UB raktáron (őket 2009-2010 között váltják a Gripenek)
10 db L–39ZO Albatros (kivonásuk után repülési óráinak vásárlása, majd új típusokkal helyük pótlása)
5 db An–26 szállítórepülőgép (egy ideig marad, aztán újabb típussal kiváltva 2010-ben),
12 db Mi–24P, Mi-24V, Mi-24D harcihelikopter (modernizálva),
8 db Mi-8T, Mi–9 szállítóhelikpopter (ezek új típusokkal kiváltva 2010-után),
7 db Mi–17P.(modernizálva)