Magyar Honvédség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar Honvédség
A Magyar Honvédség emblémája.
Dátum:	1868 – Napjaink
Ország:	Magyarország
Személyzet:	Reguláris hadsereg
Feladat:	Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
Méret:	24 890 (2007)
Parancsnoki struktura:	Hadsereg
Diszlokáció:	Budapest
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok:	Havril András vezérezredes
Kultúra és történelem
Mottó:	„A Hazáért”

A Magyar Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak. A Magyar Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre.

A Honvédséget békében az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja. Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács. A Magyar Honvédség vezetése a mindenkori vezérkarfőnök joga és kötelessége. Gyakorolja törvényben rögzített hatáskörét, illetve végrehajtja az irányítására jogosultak utasításait. A Magyar Honvédség (MH) szakmai vezetését a Honvéd Vezérkar (HVK) és 2007. január 1-jétől a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság látja el, a MH Szárazföldi Parancsnokság, a MH Légierő Parancsnokság megszüntetésével, azok jogutódjaként, illetve a megszűnő MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, a Magyar Honvédség Híradó és Informatikai Parancsnokság, a Magyar Honvédség Művelet Irányító Központ és a Magyar Honvédség Egészségügyi Parancsnokság egyes feladatainak átvételével.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Feladatai 3 Felépítése, egységei 4 Szárazföldi erő 4.1 Rendeltetése 4.2 Fegyverzet 4.3 Katonák fegyverzete 5 Légierő és légvédelem 5.1 Rendeltetése 5.2 Eszközök, fegyverzet 6 Védelmi kiadások 7 Honvédelmi átalakulások 7.1 Létszámváltozások 7.2 Az eszközök modernizálása 7.3 Tízéves védelmi terv 8 Nemzetközi szerepválalás 9 Jelentősebb hadgyakorlatok 10 Lásd még 11 Források 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Az önálló magyar hadsereg felállítására 1868-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása után került sor. 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása. A századforduló nem képez éles választóvonalat a honvédség fejlődésében, de az 1900-as évek első évtizedében az általános európai fegyverkezés hatására mélyreható és gyors haderő-fejlesztési program indult be az Osztrák–Magyar Monarchiában. A haderő első vonalát a császári és királyi közös hadsereg és haditengerészet, második vonalát a magyar királyi honvédség, illetve császári királyi Landwehr alkotta. Az európai nagyhatalmak felgyorsult ütemű fegyverkezését szem előtt tartva a hadvezetés a közös hadsereg tüzérségét óhajtotta fejleszteni, ami létszámnöveléssel járt együtt.

Az I. világháborúban Magyarország többszázezres emberáldozatot szenvedett el, főleg az orosz fronton és az olaszországi Isonzónál. A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek által lakott területekre, és az antant támogatásával katonai intervenció indult meg az ország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország még magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat.

A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor a külpolitikai helyzet még súlyosabb volt, mint a polgári kormányzat idején. Az események alakulását jelentősen befolyásolta a Vix-jegyzék, mely 1919. március 20-án került átadásra. Az ország vezetői úgy vélték, hogy 3-4 hónap alatt lehetséges egy körülbelül 200 ezer fős hadsereg létrehozása. 1919. március 25-én jelent meg a Vörös Hadsereg fölállításáról szóló rendelet. Április 16-án a román, majd április 27-én megindult a cseh csapatok támadása. A kezdeti katonai sikerek után azonban a több irányból szorongató túlerővel szemben a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett.

A június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem képes ellátni. Magyarország a területi revízió politikáját támogató két országgal, először a fasiszta Olaszországgal, majd a legfontosabb gazdasági partner náci Németországgal kereste az együttműködést. A Tengelyhatalmak szövetségeseként 1941-ben Magyarország belépett a II. világháborúba. A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943 januárjában a Második Magyar Hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Don folyó partján.

1947. február 10-én Párizsban aláírták a magyar békeszerződést, amelynek a hadseregre vonatkozó előírásai értelmében Magyarországnak jogában állt 70 ezer fős hadsereget szerveznie. 1948 végén megkezdődött a hadsereg gyorsított fejlesztési tervének kidolgozása. 1951 őszéig nyolc lövész- és egy páncéloshadosztály, hadseregközvetlen tüzérség, szerény légierő és légvédelmi tüzérség felállítására került sor. Még e nagyságrendileg nem túl jelentős haderő is rendkívüli megterhelést igényelt, 1950-ben például az állami költségvetés 25%-át. 1951. június 1-jén a Magyar Honvédség elnevezést Magyar Néphadseregre változtatták, az év végétől megkezdődött az állomány szovjet mintájú egyenruházattal való ellátása.

Az új Magyar Néphadsereg a szovjet katonai rendszeren és eszközökön alapult. A hatalmas hadi kiadások az 1950-es évek közepére gazdasági csődbe juttaták az országot. Az 1956-os forradalom leverése után a Vörös Hadsereg a Magyar Néphadsereg összes komolyabb eszközét elhordta az országból.

1968-ban a Prágai tavasz politikai változásokat hozott Csehszlovákia életében. A szovjet vezetés ezt nem nézte jó szemmel, így 1968 nyarán a Varsói szerződés tagállamainak katonai egységei (Románia kivételével) bevonultak az országba. Magyar részről egy hadosztály vett részt a hadműveletben.

A rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött. A kormány 1989. november 30-i határozata szerint további 20–25%-os csapatcsökkentést kell végrehajtani, a néphadsereget nemzetközi haderővé alakítani és a diszlokációt egyenletessé tenni. 1990. március 15-től a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség.

Magyarország - a volt Varsói Szerződés tagországai közül elsőként - 1996. január 29-én jelentette be hivatalosan csatlakozási szándékát a NATO-hoz. 1997. július 8-án a NATO madridi csúcstalálkozóján a szövetség állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot csatlakozási tárgyalásokra hívja meg. 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba.

Az Országgyűlés 2004 novemberében módosította az alkotmányt a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatban, ettől kezdve a Honvédség állományát már kizárólag szerződéses katonák, hivatásos katonák, és közalkalmazottak alkotják.

[szerkesztés] Feladatai

• A Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
• a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése,
• közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,
• a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,
• a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása,
• közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában,
• talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása,
• hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához,
• állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
• részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.

[szerkesztés] Felépítése, egységei

• Honvéd Vezérkar (HVK):
  • Adminisztratív támogató:
    • MH Összhaderőnemi Parancsnokság
    • MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ
    • MH Hadkiegészítő Parancsnokságok:
      • MH Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság
      • MH Kelet-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság
    • MH Műveleti Központ
    • NATO/EU beosztások
• A MH Összhaderőnemi Parancsnokság alá tartozó alakulatok:
  • • Harcoló alakulatok:
      • MH 5. Bocskai István Könnyű Lövészdandár (szárazföldi)
      • MH 25. Klapka György Könnyű Lövészdandár (szárazföldi)
      • MH 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj (vegyes)
      • MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj (különleges feladatú, a MH 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj-al együttműködve tevékenykedik.)
      • MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (légi)
      • MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred (légvédelmi)
      • MH 86. Szolnok Helikopter Bázis (légi)
    • Harci támogató alakulatok:
      • MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár
      • MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj
      • MH 43. Híradó és Vezetéstámogató Ezred
      • MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred
      • MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ
      • MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ
      • MH Béketámogató Kiképző Központ
      • MH Katonai Közlekedési Központ
      • MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj
    • Kiszolgáló - támogató alakulatok:
      • MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred
      • MH Bakony Harckiképző Központ
      • MH Pápa Bázisrepülőtér
      • MH Veszélyesanyag Ellátó Központ
      • MH Logisztikai Ellátó Központ
      • MH Légijármű Javítóüzem
      • MH Katonai Közlekedési Központ
      • MH Támogató Dandár
      • MH Geoinformációs Szolgálat
      • MH Egészségügyi Központ
      • MH Kinizsi Pál Szakisk. és Kik. Bázis
    • Missziók:
      • MH PRT
      • MH KRK
      • MH ŐBZ
      • MH KFOR SZD
      • MH CIPRUS

Az MH Honvéd Vezérkar szolgálati alárendeltségébe tartozó egyéb parancsnokságok:

• MH Budapesti Helyőrségparancsnokság
  • MH Katonai fogház
  • MH Központi zenekar
  • MH 32. Budapest Őr és Díszezred
    • Díszzászlóalj
    • Rendészeti és Őr zászlóalj
    • Támogató zászlóalj
• MH Egészségügyi Parancsnokság
  • MH Központi Honvédkórház
  • MH Kecskeméti Repülőkórház
  • MH Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet
  • MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet
  • MH Verőcei Betegotthon
  • MH Egészségvédelmi Intézet
  • MH Egészségügyi Kiképző Központ

[szerkesztés] Szárazföldi erő

[szerkesztés] Rendeltetése

A szárazföldi erők alapvető kötelessége a Magyar Köztársaság katonai védelme, az államhatár őrzése és védelme, valamint a nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségek (kollektív védelmi feladatok, béketámogató műveletekkel kapcsolatos feladatok) teljesítése. Segítségnyújtás elemi csapás vagy jelentős katasztrófa esetén, valamint protokolláris feladatok ellátása.

[szerkesztés] Fegyverzet

Megnevezés	Mennyiség	Megjegyzés
Harcjárművek
T–72M1 harckocsi	15 db	Összesen a kivontakkal együtt 743 db harckocsi van, bár ezek nagyrésze elavult T-50-es,T-55-ös, melyeket hatástalanítanak, illetve T-72-es (kb. 180 db) melyek raktárokon vannak. 70 db T-72-es az új iraki haderőnek lett adva. A 15 darab T-72M1-esből harckocsizó modult alakítanak ki a támogató zászlóaljban, mely a Magyar Honvédség kötelékének bármely állományában képes lehet harckocsizó feladatok ellátására.
BTR–80 páncélozott szállító harcjármű	636 db (ebből 100 db raktáron)	PSZH-kal együtt 770 db páncélozott harcjármű. A BTR-80-at BTR-80A-ra modernizálják.
BMP–1 páncélozott szállító harcjármű	502 db (mind raktáron)	Hadrendből kivonva Páncélozott terepjárokkal tervezik a helyük pótlását.
BRDM felderítő harcjármű	???
Szállító járművek
UAZ katonai terepjáró	???
Mercedes-Benz G katonai terepjáró	???
Mercedes-Benz Unimog katonai teherautó	???
Rába H–18 katonai teherautó	???
Rába H–25 katonai teherautó	???
Nehézfegyverek
BM–21 rakéta-sorozatvető	62 db (mind raktáron)
D–20 ágyútarack	305 db (ebből 287 db raktáron)	Modulrendszerben képeznek ki tüzér egységeket.
2SZ1 "Gvozgyika" önjáró löveg	153 db (mind raktáron)	Hadrendből kivonva.
82 mm-es aknavető	50 db	Modulrendszerben képeznek ki aknavetős egységeket. A 82 mm-esek mellé, 81 mm-es és 60 mm-es aknavetők kerültek beszerzésre.
9M111 Fagot, 9M113 Konkursz páncéltörő rakéta	389 db (ebből 276 db raktáron)	Modulrendszerben képeznek ki páncéltörő egységeket.

• Ezenkívül összesen a raktáron lévőkkel együtt 834 db tüzérségi löveg van, bár ezek nagyrészét kivonták (vagy a jövőben kivonják).
• Modulrendszer: olyan egység, mely a Magyar Honvédség kötelékének bármely állományában képes lehet feladatai ellátására. (pl. tüzérség, aknavetősök, harckocsizók, páncéltörők)

[szerkesztés] Katonák fegyverzete

• 96M P9RC pisztoly,
• PA–63 pisztoly,
• AK–63D gépkarabély,
• AMD–65 gépkarabély,
• KGP–9 géppisztoly
• Heckler & Koch MP5A3 géppisztoly^[1]
• M4A1 SOPMOD
• PKM könnyű géppuska,
• SZVD mesterlövészpuska,
• Gepárd M1 mesterlövészpuska,
• Szép mesterlövészpuska
• Remington 870 Marine sörétes puska^[2]

Páncéltörő erőknél:

• Konkurs, irányított páncéltörő rakéta
• Fagot irányított páncéltörő rakéta
• Metisz, irányított páncéltörő rakéta
• RPG–7, nem irányított páncéltörő rakéta

• • Az AMD-65 gépkarabélyból, a Magyar Honvédség 2007-ben 20 500 db-ot, melyet raktáron tarottak, és nincs rá szükség, az afgán haderőnek adott. (Ezeket nem használta a honvédség, és nem volt rájuk szükség, mellettük még maradt bőven ilyen típusú fegyver)

[szerkesztés] Légierő és légvédelem

[szerkesztés] Rendeltetése

A Magyar Légierő a Magyar Honvédség egyik alapvető haderőneme. Feladata békében és háborúban a Magyar Köztársaság légterének ellenőrzése és védelme. A Magyar Légierő három fegyvernemből áll, úgymint repülő, légvédelmi rakéta és rádiótechnikai (radar).

Személyi állomány: 6000 fő 2006-ban (jövőre a tervek szerint 5000 fő)

[szerkesztés] Eszközök, fegyverzet

Repülők:

• 14 db Saab JAS 39 Gripen EBS HU, ebből 12db C és 2db D változat. (2009-től)
• 13 db MiG–29, B és UB változat. 2008-ra lesz bevethető a Gripen század, amely 2009 és 2010 között váltja a MiG-eket.
• 10 db L–39ZO Albatros,
• 10 db Jak–52,
• 5 db An–26 szállítórepülőgép,

Raktáron:

• 14 db MiG–29,
• kb. 55 db MiG–21-es, MiG–23 és Szu–22-es.

Helikopterek:

• 12 db Mi–24 harcihelikopter (P, V és D változatban),
• 8 db Mi–8T, Mi–9 szállítóhelikopter,
• 7 db Mi–17P,

Pilóta nélküli felderítőgépek:

• 2 db SOFAR, pilóta nélküli felderítőgép (UAV).

Légvédelmi rakéták:

• 44 db légvédelmi rakétaindító (KUB 2K12M, ebből 32 db raktáron),
• 348 db légvédelmi rakéta (Sztrela, Atlas–2 Mistral, 9K310 Igla (255 db raktáron)).

Radarok:

• P–14 nagytávolságú kétkoordinátás felderítő és rávezető radar
• PRV–17 nagy hatótávolságú magasságmérő rádiólokátor
• PRV–16 kis hatótávolságú magasságmérő rádiólokátor
• P–18 digitális jelfeldolgozású, L sávban működő mobil rádiólokátor állomás
• P–37 közepes hatótávolságú kétkoordinátás felderítő rávezető rádiólokátor
• SZT–68U háromkoordinátás digitális jelfeldolgozású kis hatótávolságú rádiólokátor

[szerkesztés] Védelmi kiadások

A Honvédség költségvetése 2000-2004 között folyamatosan a GDP 1,7%-a körül mozgott. 2005-től a költségvetési megszorítások miatt jelentősen csökkentek a rendelkezésre álló források. Többször is kritika érte Magyarországot, mivel a NATO elvárása a tagországokkal szemben kétszázalékos ráfordítás, ezzel szemben Magyarország 2006-ban a nemzeti össztermék 1,1%-át költötte honvédelmi célokra.^[3] Egyébként 2006-ban a kétszázalékos arányt a NATO 26 tagországa közül mindössze hét teljesíti.

A kormány 2006. november 22-i ülésén jóváhagyott költségvetési terve szerint a 2007-re tervezett mintegy 270 milliárd forintról (1,35 milliárd USD) 2010-re 322,5 milliárd forintra (1,612 milliárd USD) emelkedik majd a honvédelmi tárca költségvetése.^[4][5][6]

Védelmi kiadások 2000-től[7][8][9][10]
Év	Milliárd forint	A GDP %-ban
2000	226,9	1,7%
2001	272,4	1,8%
2002	279,5	1,7%
2003	214,3	1,7%
2004	310,7	1,5%
2005	284,5	1,25%
2006	283,1	1,17%
2007	278,2	N/A
2008 (előirányzat)	285,0	N/A
2009 (előirányzat)	295,0	N/A
2010 (előirányzat)	322,0	N/A

[szerkesztés] Honvédelmi átalakulások

A Varsói Szerződés megszűnése és a szovjet csapatok kivonulása után megkezdődött a Magyar Honvédség első jelentős átalakítása. A technikai eszközök átlagéletkora meghaladta a 15 évet, és mintegy 60%-uk technikailag elhasználódott. A szükséges javításokhoz nem minden esetben állt rendelkezésre pénzügyi fedezet. Ebben az időszakban a Honvédség – az orosz államadósság terhére – MiG–29-es vadászgépeket, BTR–80-as páncélozott szállító harcjárműveket, illetve Fehéroroszországból T–72-es harckocsikat szerzett be. Megkezdődött a kötelező katonai szolgálaton alapuló reguláris haderő átalakítása vegyes rendszerű – szerződéses és sorozott katonákból álló – hadsereggé. A sorkatonai szolgálatot előbb kilenc, majd rövid idő elteltével hat hónapra csökkentette a törvényhozás.

1999-ben a kormány döntött egy 2013-ig szóló fejlesztési program elindításáról. A Kormányhatározat konkretizálta a haderőfejlesztés soron következő lépéseit. Megszűnt a Magyar Honvédség parancsnoka beosztás, a Honvéd Vezérkar visszakerült a tárca alárendeltségébe, a haderőnemek vezetése – békében – azok parancsnokainak hatáskörébe került. A kormányhatározat döntött a pénzügyi keret felhasználásáról is: 40 + 30 + 30%-os megosztást irányzott elő személyi, fenntartási és fejlesztési kiadások területén.

A légierő modernizálásával kapcsolatban az amerikai F–16-os, F/A–18-as, a francia Mirage-2000, a svéd JAS 39 Gripen, illetve az orosz MiG–29-es vagy Szu–27-es vásárlása vagy lízingelése került szóba. 2001 őszén a kormány végül a Gripen bérlete mellett döntött. Ugyanebben az évben a törvényhozás megalkotta a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényt, amelyben újraszabályozta a hivatásos katonák jogait és kötelezettségeit. 2006 októberében a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök ismertette az új haderőreform terveit.^[11]

[szerkesztés] Létszámváltozások

A szárazföldi szervezetek személyi állománya a jelenlegi 8609 főről 10 219 főre nő (9 önálló szervezeti elemmel, 7 helyőrségben végzi feladatait), a légierő szervezetek létszáma a jelenlegi 6044 főről 5023 főre csökken (5 önálló szervezeti elemmel, 5 helyőrségben fog települni). A logisztikai és egyéb szervezetek létszáma a jelenlegi 7248 főről 6458 főre csökken, és 15 önálló hadrendi elemmel hajtják majd végre feladataikat.

A Magyar Honvédség egészét tekintve, jelenleg 78 önálló hadrendi elem, 44 helyőrségben 24 890 fős (2006 vége, 2007 eleje, a 2007-re tervezetteknek megfelelően) létszámmal rendelkezik, ami a haderő-átalakítás végrehajtása után 30 hadrendi elem 42 helyőrségben 21 700 fős létszámmal teljesíti majd a feladatokat.

MH Támogató Dandárral (kb. 1700 fő) együtt 19 400 fő fog a csapatoknál szolgálatot teljesíteni, ez jelentős növekedés, mivel korábban a közel 30 000 főből csak 15-17 000-en teljesítettek a csapatoknál szolgálatot. A 24 500 fős tárca létszámból 19 400-an a csapatoknál fognak szolgálni, ez a jelenlegi vezető és alárendelt arányt 50:50%-ról, 20:80%-ra változtatja. Ez az ország számára is hasznosabb, lényegesen hatékonyabb haderőt eredményez.

5500 főről 2800-főre kívánják csökkenteni a hivatali és háttérintézményi szervezetek létszámát. Ezt olyan megoldásokkal akarják elérni, hogy civil közigazgatásba adnak át bizonyos feladatokat. A minisztérium létszáma is kevesebb lesz, a korábbi 650-ről mintegy 490 főre csökken.

A haderő jelentős létszám csökkentése nem rí ki a többi európai ország közül, hiszen mindenhol ez (vagy hasonló) tendencia mutatkozik. A különbség a csökkentés ütemében figyelhető meg, Magyarországon ez igen gyorsan ment végbe. A tervek szerint 2007-re a feltöltöttség 100%-os lesz, a 2006-os 80%-hoz képest. Több lesz a katona, de kevesebb a közalkalmazott, és kisebb lesz a Honvédelmi Minisztérium létszáma. A tervek szerint a fegyveres állomány kisebb, de jobban kiképzett lesz.

2001-ben felmerült a Nemzetőrség létrehozásának lehetősége, sorozott tartalékos erőnek, de az ötlet végül nem valósult meg.^[12][13]

A tartalékosok létszáma 90 300 fő volt, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem. Mozgósítható létszám 2,66 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2 millió fő. (2005-ös adatok)^[14]

Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.

[szerkesztés] Az eszközök modernizálása

A kilencvenes évek végén a gépesített lövész dandárok könnyűlövész dandárokká alakultak át. Ezzel járt a BMP–1 páncélozott, szállító, lánctalpas nehézharcjárművek leváltása BTR–80 típusú páncélozott, kerekes könnyűharcjárművekre. Az UAZ-ok helyett hadrendbe kerültek Mercedes-Benz G-osztályú terepjárók különböző típusai. Rába H–18, Rába H–25, Mercedes Unimog kamionok váltották/váltják a Zileket, Krazokat, Dacokat. Hadrendbe kerültek Man, Iveco kamionok.

Magyarország napjainkban váltja le elavultnak minősített orosz technikájú járműveit, német, magyar technikára. A Honvédség modernizálja légierejét, fegyverzetét, a harckocsikat, helikoptereket, de csökkenti azok létszámát, kivonják a harcképtelen, elavult eszközöket. Bizonyos alkalmazási területeken új kézifegyverek kerültek bevezetésre (KGP–9, Gepárd M1A2, Szép stb.), illetve modernizálják a páncéltörő erőket is.

Megvalósult

• Létrejön a modulrendszer a honvédségben. Az új magyar honvédelmi koncepcó szerint (mely a nyugati államok elképzeléseit is tükrözi, (pl. Franciaország, Belgium) a Magyar Honvédségnek számottevő páncélos és tüzér erőkre nincs szüksége, illetve azok modulrendszerként lesznek megtalálhatóak a honvédségben.
• BM–21-es sorozatvetők, és a D–20-as ágyútarack kivonva 2006-ig.
• 81 mm-es, 60 mm-es aknavetők beszerzése.
• Maljutka páncéltörő rakéta kivonása. (114 db)
• Norvégiából URH adóvevők beszerzése.
• Modern, három dimenziós radarok beszerzése.
• SOFAR Pilóta nélküli felderítőgép (UAV) beszerzése
• Heckler & Koch MP5A3 géppisztoly, Gepárd M1 romboló, mesterlövészpuska, Remington 870 Marine sörétes puska beszerzése, és rendszerbe állítása.
• Szép mesterlövészpuska rendszerbe állítása.

Folyamatban

• BTR–80-ok NATO kompatibilis modernizálása, fejlesztése, BTR–80A és BTR–80K típusokra. Kivonásra kerül 300 db.
• Mi-17-ek, Mi-24-ek NATO kompatibilis modernizálása.
• MiG–29-ek kivonása. Őket váltják 2010-ig a Gripenek.
• A gépjármű program keretein belül 12 000 új Rába terepjáró kamion, Mercedes terepjáró kamion, Mercedes G katonai terepjáró, illetve Iveco terepjáró kamionok beszerzése 2010-2013-ig.

Terv

• KUB légvédelmi rakétaindító komplexumok helyett újak beszerzése.
• 2010 után a Konkurs kiváltása korszerű eszközzel.
• A Mi–8-ok helyett új gépek beszerzése.

A Honvédség 2007-ben nem kezd új beruházásokba, helyette a jelenleg folyamatban lévő fejlesztések befejezésére helyezi a hangsúlyt.^[15]

[szerkesztés] Tízéves védelmi terv

2006. november végéig elkészül a szaktárca tízéves védelmi terve, mely a honvédség szerkezetét, képességeit és feladatvállalásait határozza meg.^[16] Úgy tervezték, hogy 2007 elejére egyesített parancsnokságot hoznának létre. Ez meg is valósult, 2007. január 1-jei hatállyal megalakult a MH Összhaderőnemi Parancsnokság. Ide a szárazföldi-, a légierő-, az összhaderőnemi logisztikai-, a híradó és informatikai-, a budapesti helyőrség-, valamint az egészségügyi parancsnokságot vonták össze, és egyes minisztériumi szervezeteket is összevontak. Például 2007. január 1-jétől a Katonai Ügyészséget a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Fogházat pedig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kezelésébe adják át.

Megvizsgálásra kerül az is, hogy az egyesített parancsnokság ne Budapesten koncentrálódjon, hanem Székesfehérváron, és részben Veszprémben működjön. Ez a változtatás kétharmados parlamenti döntést kíván.

[szerkesztés] Nemzetközi szerepválalás

A magyar békefenntartói szerepvállalás a 19. század végéig nyúlik vissza. Magyar katonák az Osztrák–Magyar Monarchia közös hadseregének részeként a világ számos pontján igyekeztek megakadályozni a konfliktusok eszkalációját: békefenntartói feladatot láttak el 1897-ben Kréta szigetén, részt vettek a kínai boxerlázadás (1901) utáni helyzet normalizálásában, óvták a békét Koszovóban (1902–1907) és Albániában (1902–1914). A második világháború után 1973–75 között egy 750 fős magyar kontingens tevékenykedett a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság égisze alatt Dél-Vietnamban.

A 90-es évek elejétől a nemzetközi békefenntartáshoz való magyar hozzájárulás folyamatosan fejlődött és erősödött. A Magyar Honvédség kezdetben ENSZ katonai megfigyelőket, néhány fős csoportokat küldött Afrika (Angola, Uganda, Mozambik) és a Közel-Kelet (Irak, Kuvait) válsággócaiba. 1995-ben Magyarország fegyveres békefenntartókat küldött a Sínai-félszigetre, Ciprusra és a Balkánra. Ugyanebben az évben biztosította a NATO-erők átvonulását szárazföldön és a légtérben, befogadó nemzeti támogatást nyújtott átmenetileg az IFOR/SFOR-erők részére, és egy műszaki zászlóaljjal járult hozzá a Camp David-i egyezmény megvalósításához. A boszniai rendezésben való részvétel rendkívül fontosnak bizonyult, mert a magyar hozzájárulásnak komoly súlya volt a NATO tagsági meghívásban.

1999 óta a Magyar Honvédség valamennyi NATO szárazföldi katonai békeműveletben részt vesz. 2003 és 2004-ben Irakban egy magyar logisztikai szállítózászlóalj működött, amely a lengyel vezetésű nemzetközi hadosztály logisztikai támogatását végezte. 2003-tól magyar katonák szolgálnak Afganisztánban is.

Az ország Európai Uniós tagsága óta részt vesz az EU Althea operációban egy katonai rendőri századdal, emellett 2005-től Magyarország részese a kongói EU missziónak is. Az ENSZ-, NATO-, EU-műveleteken kívül magyar katonák szolgálnak EBESZ missziókban, Afrikai Uniót támogató (EU–AU) műveletekben, és más nemzetközi megállapodásokon alapuló béke feladatokban is.^[17]

Az Országgyűlés legutóbb 2006 őszén 12 fő határőr és 6 fő katonai térképész Libanonba küldéséről döntött, ahol az ENSZ UNIFIL kötelékében fognak szolgálatot teljesíteni.^[18][19]

Összesen közel 1000 fő szolgál ezekben a missziókban.

Külföldön szolgáló magyar katonák[20]
Ország	Szervezet	Létszám	Megjegyzés
Szerbia (Koszovó), Pristina	NATO, KFOR	312 fő	Törzstisztek, EÜ személyzet, ŐBZ állomány összesen
Szerbia (Koszovó), Pec	NATO, KFOR	161 fő	Törzstiszt és század állomány összesen
Szerbia (Koszovó), Prizren	NATO, KFOR	6 fő	Orvosi csoport (német tábori kórház)
Szerbia (Koszovó), Pristina	ENSZ, UNMIK	1 fő	ENSZ-KFOR összekötő
Bosznia és Hercegovina, Szarajevó	EUFOR	119 fő	Törzstiszt és IPU állomány összesen
Bosznia és Hercegovina, Szarajevó	NATO	5 fő	2 törzstiszt és 1 kiképzőtiszt
Bosznia és Hercegovina, Szarajevó	EBESZ	1 fő	Katonai megyfigyelő
Afganisztán, Pol-e Kumri	NATO, ISAF	183 fő	A magyar kontingens 2006-ban vette át Bagram tartomány felügyeletét a holland kontingenstől.
Irak, Bagdad	NATO	17 fő	Törzstiszt
Albánia, Tirana	NATO	3 fő	Törzstiszt
Ciprus, Nicosia	ENSZ, UNFICYP	84 fő	Fegyveres békefentartók
Grúzia, Szuhumi	ENSZ, UNOMIG	7 fő	Katonai megfigyelők
Grúzia, Tbiliszi	EBESZ	2 fő	Katonai megfigyelők
Tádzsikisztán	EBESZ	1 fő	Katonai megfigyelő
Egyiptom, Sínai-félsziget	MFO	41 fő	ebből 15 fő rendőr
Kongó, Kinshasa	EU	2 fő	EU szakértő
Nyugat-Szahara	ENSZ, MINURSO	7 fő	Katonai megfigyelők
Libanon	ENSZ, UNIFIL	2 fő	Békefentartó

2006. november 23-i állapot.

[szerkesztés] Jelentősebb hadgyakorlatok

Magyarország NATO csatlakozása óta több ország hadereje képviseltette magát Magyarországon, vagy hadgyakorlatot tartottak, vagy más feladatokat teljesítettek (például NATO szövetséges erők fordultak meg Magyarországon mikor is az ország átengedte a légterét a délszláv válság idején a szövetségeseknek). Gyakorlatokon, kiképzéseken jártak az országban már olasz, holland, francia, amerikai, és legutóbb 2006-ban a „Sólyomcsapás” elnevezésű hadgyakorlaton szlovén erők fordultak meg Várpalota térségében (A Szlovén Fegyveres Erők 600 fővel, Valuk harcjárművekkel, és PC-9 Pilatus repülőgépekkel gyakorlatoztak Magyarországon).

• Cooperative Search and Rescue 2006 gyakorlat Romániában.
• Steadfast Jaguar 06 hadgyakorlat a Zöld-foki-szigeteken
• Brillant Ledger 06 gyakorlaton
• Bevetési Irány 2006 hadgyakorlat
• Légi Fölény 2006 rakéta éleslövészet Lengyelországban.
• Bevetési Irány 2005 hadgyakorlat
• Long Fall hadgyakorlat hadgyakorlat
• Légi Roham 2005 hadgyakorlat
• Éles légvédelmi rakétalövészet (Balti 2005) Lengyelországban.
• Clever Ferret 2005 hadgyakorlat

Tervezett hadgyakorlatok:

• Bevetési Irány 2007 hadgyakorlat

[szerkesztés] Lásd még

• Haderők a 21. század elején
• NATO Reagáló Erő (NRF)
• Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap
• A Magyar Köztársaság Határőrsége
• Készenléti Rendőrség
• Köztársasági Őrezred
• A Magyar Köztársaság Rendőrsége
• Rendészeti Biztonsági Szolgálat

[szerkesztés] Források

1. ^ Emelt szintű, intenzív kiképzés
2. ^ [1]
3. ^ Budapesten tárgyalt a NATO főtitkára - magyarorszag.hu
4. ^ Költségvetés és korszerűsítés - honvedelem.hu
5. ^ Húsz tábornokot hagyna a seregben Szekeres - index.hu
6. ^ Hatékonyabb irányítás a honvédségnél - echotv.hu
7. ^ Defence Expenditures of NRC Countries (1980-2004) (PDF)
8. ^ 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről
9. ^ HM 2006. évi költségvetés
10. ^ Mekkora lesz a jövő évi szigor?
11. ^ „Integrált, hatékonyan működő haderő” - Dr. Szekeres Imre, honvédelmi miniszter tájékoztatója és „XXI. század új kihívásainak megfelelő, képesség alapú haderő” - Havril András vezérezredes, a honvéd vezérkar főnökének tájékoztatója
12. ^ Sorkatonaság helyett kötelező nemzetőrség
13. ^ A kormány lefújta a nemzetőrséget
14. ^ Új Honvédségi Szemle 2005/11 - Haderőkörkép Európából 1.
15. ^ Fókuszban a költségvetés és a mecseki radar ügye - Ülésezett a honvédelmi és rendészeti bizottság
16. ^ Szekeres: tíz éves védelmi tervet készít a HM - echotv.hu
17. ^ Szenes Zoltán - A békefenntartás hatása a magyar haderőre
18. ^ Magyar katonák mehetnek Dél-Libanonba - index.hu
19. ^ Magyar Közlöny 2006/124. (PDF)
20. ^ Részvétel a békeműveletekben 2006.11.23.

Egyéb források

• Magyarország a XX. században – Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000 (Magyar Elektronikus Könyvtár)
• Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség honlapja
• Napirenden a haderőátalakítás

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• honvedelem.hu
• huaf.hu
• regiment.hu
• bevetes.hu
• jetfly.hu