Monarch-osztály

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Monarch-osztály**
A Monarch-osztály jellegrajza
Típus	csatahajó
Hosszúság	99,2 m
Szélesség	17 m
Árbocmagasság	? m
Merülés	6,5 m
Vízkiszorítás	5636 t
Hajtómű	5 db kazán, 2 db hajócsavar, 8500 LE, 500 tonna szén
Sebesség	15,5 csomó
Fegyverzet	4 db 24 cm-es H 40-es ágyú 6 db 15 cm-es H 40-es ágyú 10 db 4,7 cm-es H 33-as gyorstüzelő 1 db 8 mm-es géppuska 2 db 7 cm-es h 15-ös partraszálló löveg 2 db 45 cm-es torpedóvető cső
Páncélzat	Övpáncél: 220 mm Fedélzet: 60 mm Lövegtornyok: 250 mm Parancsnoki torony: 220 mm
Legénység	423 fő, 26 tiszt, 397 fő legénység
Vízrebocsátás	1895–1896

A Monarch-osztályú partvédő csatahajókat 1893-ban rendelte meg a k.u.k. haditengerészet. Az SMS Budapest és SMS Wien csatahajókat a Stabilimento Tecnico Triestino, az SMS Monarchot pedig a k.u.k. Haditengerészeti Szertár (Arzenál) építette. A három csatahajó azonos tervek szerint épült.

A Monarch-osztály tagjait nem lehet igazi sorhajónak tekinteni, sokkal inkább illik rájuk a partvédő páncélos elnevezés. Méretükhöz képest viszonylag erős páncélzattal és tűzerővel rendelkeztek, azonban 17 csomós sebességük szerénynek mondható a korszak modern sorhajóihoz képest.

Az I. világháborúban az V. csatahajóosztály tagjai voltak. A Cattarói-öbölben, majd 1917-től Triesztben állomásoztak. 1917 őszén a cortelazzói nehéz ütegeket lőtték. November 16-án a Budapest kapott egy torpedótalálatot, de az övpáncélt nem lőtte át. A Wien-t hét találat érte, melyek kisebb sérüléseket okoztak. December 10-én éjjel két olasz MAS megközelítette a Budapest és Wien csatahajókat és torpedókat lőttek ki rájuk. Míg a Budapestet szerencsésen elkerülték a torpedók, addig Wient eltalálták. a Wien 5 perc alatt elsüllyedt. 46-an meghaltak és 17-en megsérültek. A Budapest legközelebb az SMS Árpád csatahajó és több kisebb hadihajó kiséretében újra a cortelazzói ütegeket lőtte.