Nagylak (Románia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyéal
Megye	Arad
Koordináták	é. sz. 46°10′ k. h. 20°45′
Terület	133,15 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	8154 (2002) 61,23 fő/km²
Polgármester	Vasile Ciceac

A magyarországi községről a Nagylak szócikkben olvashatsz.

Nagylak (románul Nădlac, szlovákul Nadlak): város a mai Romániában Arad megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Aradtól 40 km-re nyugatra a Maros jobb partján, a magyar határon fekvő település, határátkelőhely.

[szerkesztés] Története

A település alapítója a Monoszló nembeli Gergely a 13. század közepén. A várat a tatárok 1241-ben 7 napi ostrommal vették be, védőit legyilkolták. 1334-ben már egyházas hely volt, majd uradalmi központ lett. 1464-ben szerb telepesek érkeztek ide. A 15. század végén a Jaksics család kastély épített itt, melyet később palánkkal és vizesárokkal erősítettek meg. 1514. május 27-én Dózsa György serege váratlanul rajtaütött az apátfalvi győzelmet ünneplő nemeseken és a kastélyt felgyújtotta, másnap itt húzatta karóba Csáky Miklós csanádi püspököt a nemesi sereg vezérét. 1518-ban a birtokos Jaksicsok téglából építették fel a várat. 1550-ben Kászim budai pasa foglalta el, de Losonczy István még az évben visszafoglalta és felgyújtotta. 1552-ben Izabella királyné serege foglalta el, majd a török és novemberben ismét magyar kézre került. 1553 júniusában ismét a töröké lett, de 1594-ben Báthory Zsigmond serege visszafoglalta. 1598-ban ismét a török foglalta el és 1616 körül lerombolta. 1699-ben a karlócai béke szabadította fel a török uralom alól. A várnak kevés alapfalmaradványa maradt, a többit a Maros elmosta. 1774-ben még a régi templom és a vár falai is jól látszottak. 1739-ben a szerbek kivándoroltak, helyükre szlovák telepesek érkeztek. 1910-ben 14 043 lakosából 7651 szlovák, 4330 román, 1439 magyar, 251 szerb, 150 német és 106 ruszin volt. A trianoni békeszerződésig Csanád vármegye Nagylaki járásához tartozott. A települést a trianoni béke kettévágta, keleti része Romániához került 1920-ban. 1992-ben 8458 lakosából 4512 egyéb, főleg szlovák, 3406 román, 346 magyar, 163 cigány és 31 német volt.