Novoszibirszk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 55°02′0’’ k. h. 82°55′0’’

Novoszibirszk / Новосибирск

Transzszibériai Vasútvonal: Novoszibirszk főpályaudvar

címere

Becenév:
„Novonyikolájevszk (1925-ig)”

Elhelyezkedése

Novoszibirszk elhelyezkedése Oroszországban

Kormányzat

Ország
Államrész

Oroszország
Novoszibirszki terület

Alapítás éve
Várossá vált

1893
1903

Polgármester

Gorogyeckij Vlagyimir

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

500 km²

Népesség

Város (2005)

1 406 600 fő

Agglomeráció

1 660 000 fő

Időzóna
Nyáron (DST)

OMST (UTC+6)
OMSST (UTC+7)

Weboldal: http://www.novo-sibirsk.ru/

Novoszibirszk Oroszország harmadik legnépesebb városa (Moszkva és Szentpétervár után) a Transzszibériai vasútvonal fontos csomópontja Moszkvától 3335 km-re. Szibéria legnagyobb városa, ipari, tudományos, kulturális és oktatási központja.

[szerkesztés] Fekvése

Novoszibirszk a Nyugat-Szibéria alföld délkeleti szélén az Ob folyó partján a Novoszibirszki víztározó mellett található.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 55°02′ k. h. 82°55′.

[szerkesztés] Története

Novoszibirszk létezése szorosan összefügg a Transzszibériai vasútvonal építésével. A vasútvonal Obot keresztező hídját építő munkástelep gyors növekedésnek indult. A települést II. Miklós cár koronázását követően keresztelték el Novonyikolajszknak és 1925-ig ezt a nevet viselte. Az első pillanattól kezdve harcolt várossá nyilvánításáért és ezt meglepően rövid idő, alig 10 év alatt, el is érte. 1903-ban kapta meg a városi jogokat.

A város 1917-ig elsősorban kereskedelmi központ volt jelentős könnyűiparral.

Az 1917. októberi oroszországi forradalmat követően Novonyikolajszk a bolsevik hatalom központjává válik. 1925-ben a szovjethatalom Szibéria közigazgatási központjává teszi a várost, és átkereszteli Novoszibirszknek. Ekkor kezdődik a város tudományos életének a kialakítása. Ebben az évben alakul meg Novoszibirszkben a Szibéria tanulmányozását célzó tudományos társaság. A 30-as években közel egy tucat tudományos intézet van már a városban. A novoszibirszki nehézipar is ekkor jön létre a legnevezetesebb az 1931-ben alapított V. P. Cskalov-ról elnevezett tervező intézet és repülőgépgyár.

A többi szibériai és közép-ázsiai városhoz hasonlóan Novoszibirszk fejlődésében is a II. világháborúban ide evakuált nehézipari üzemek jelentik a nagy áttörést. 1941-ben Novoszibirszkbe 50 üzemet evakuálnak a Szovjetunió európai területéről. Nagyon jelentős volt a város hadi termelése. Jellemző adat, hogy a háborús években Novoszibirszk 15 797 repülőgépet adott a frontnak.

1957. május 17-én alapították meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai részlegét.

1959 a Novoszibirszki Állami Egyetem alapításának dátuma.