Nyírbátor

Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben. A XV-XVI. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is hírhedt. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak- Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak, és Károlyiak - írták. Virágzása mégis a Báthori családhoz kötődik.

[szerkesztés] Története

A református templom gótikus hálóboltozata.

A települést először 1279-ben említik a források, amelynek neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. Gutkeled nemzetségbeliek ( Báthoriak elődei) már ekkor birtokolták. A város a család birtokigazgatási központja és temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthori Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta. A XV. század második felében Báthory István - az 1479-es kenyérmezei csata hőse - emelteti Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot - Johannes olasz mester remekét- családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő gótikus stílusban épített református templom a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A nagy értékű berendezési tárgyak felét a budapesti Nemzeti Múzeum, mási felét pedig a helybéli múzeum őrzi. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi. A XVI. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról. A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a település hovatartozása, mert földesurai inkább az erdélyi fejedelmek fennhatóságát ismerték el. Később a város elszegényedett. Az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza.

[szerkesztés] A vár története

A Báthori várkastély.

A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban, már a középkorban volt a Báthori családnak egy udvarháza, amelyet a XV. század második felében átalakítottak, bővítettek. A kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon lehetett az az udvarház, amit a XVI. században várkastélynak, illetve várnak említenek. A várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett. Feltételezhető, hogy a ma is látható és az 1730-as évek körül magtárrá alakított épület a vár része volt. Itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki. János Zsigmond 1564-ben több várral és várossal együtt Bátor várát is elfoglalta. XVII. századi sorsáról nem tudunk, de a XVIII. századi urbáriumok megemlékeznek az ekkor már erősen romos vár épületeiről. A Báthori család kihalásával 1648-ban a Rákóczi család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmat. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította. Utódaik birtokában maradt 1747-ig. Ekkor Nyírbátort, mint az ecsedi uradalom tartozékát gróf Károlyi Ferenc vette meg. A 18. században az egykori konyhát az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották. A használaton kívüli épület állapota az utóbbi évtizedekre meglehetősen leromlott. Szekér György építész-művészettörténész elméleti rekonstrukciójára támaszkodó tervei alapján a teljes felújításra Wittinger Zoltán építész művezetésével 2006-ban került sor. Az úgynevezett Északi Palota pincéjében kőtár és étterem, földszintjén kiállítótermek, újraépített emeletén, belsőépítészeti rekonstrukció keretében kiállítótérként is funkcionáló ebédlőpalota és hálóterem került kialakításra. A nagyszabású tetőtérben konferenciatermet alakítottak ki.

[szerkesztés] Nevezetességei

A harangtorony

Mai református (gótikus) templom.
A Báthoriak 15. századi, 2006-ban felújított várkastélya.
Az egykori ferencesek hagyományait folytató minorita templom 1492-ben már állt.
Báthori István Múzeum, az 1735-1758 között épült minorita rendházban
A harangtorony, hazánkban az egyik legrégebbi.

[szerkesztés] Fesztiválok

Nyírbátori zenei napok
Nemzetközi utcaszínházi fesztivál

[szerkesztés] Képek a városról

Az új kulturális központ	A református templom	A minorita templom oldaloltára	A templom egyik rózsablaka
A minorita templom értékes berendezése	A minorita templom	A kolostor bejárata	A református templom egyik kőfaragványa: Bátor címere