OpenOffice.org
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
|---|---|
 OpenOffice.org 2.0 szövegszerkesztés közben |
|
| Fejlesztő: | Sun Microsystems, Novell és a fejlesztői közösség |
| Legfrissebb stabil kiadás | 2.2 / 2007. március 31. |
| Operációs rendszer: | platformfüggetlen |
| Kategória | irodai programcsomag |
| Licenc: | LGPL |
| Weboldal | hu.openoffice.org |
Az OpenOffice.org szabad irodai szoftvercsomag Windows, Linux, Mac OS X, Solaris és egyéb operációs rendszerekre. A Microsoft Office alternatívája Windows operációs rendszeren, köszönhetően a hasonló felületnek és képességeknek, a fájlformátumok nagyfokú kompatibilitásának és nem utolsó sorban az ingyenességnek. Támogatja az OpenDocument szabványt, valamint olyan népszerű kimeneti formátumokat, mint a PDF és az Adobe Flash.
Az OpenOffice.org-nak jelentős piaci részesedése van vállalati körben, ahol a piacvezető Microsoft Office-t követi.
A magyar változat magyar nyelvű telepítőt, felületet és súgót és magyar helyesírás-ellenőrzőt is tartalmaz.
A csomag neve közhasználatban „OpenOffice”, de a fejlesztők értesülése szerint ez a kifejezés védjegy védelme alatt áll, ezért a hivatalos név az „OpenOffice.org”, rövidítve OOo vagy OO.o.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Áttekintés
A projekt egyik célja, hogy a Microsoft Office-t ingyenes, ám megjelenésében és kezelésében nagyon hasonló szoftvercsomaggal kiváltsa. A Microsoft Office és más irodai csomagok szinte minden fájlformátumát olvassa és írja, amely tulajdonsága a felhasználók többségének alapvetően fontos. Az OpenOffice.org képes megnyitni a Microsoft Office korábbi változataival készült dokumentumokat, és olyan sérült állományokat is, amikkel az újabb Microsoft Office változatok nem birkóznak meg. Nem olvassa viszont a régebbi Word for Macintosh dokumentumokat.
Az OO.o több különböző nyelven érhető el, köztük magyarul is. Elsődlegesen Microsoft Windows, Linux, és Solaris operációs rendszerekre fejlesztik. Továbbá elérhető vagy a fejlesztés folyamatban van Mac OS X-re, OS/2-re és sok Unix-szerű operációs rendszerre is.
Az OpenOffice.org különféle alkalmazások szorosan együttműködő gyűjteménye, amelyek együtt minden funkcionalitást nyújtanak, ami egy modern irodai szoftvercsomagtól elvárható. A komponensek java részét úgy tervezték, hogy tükrözze a Microsoft Office valamely részét. Az OO.o 2-es verziója a következőket tartalmazza:
- Writer – kinézetében, használatában, eszközeiben és funkcionalitásában a Microsoft Word-höz hasonlatos szövegszerkesztő. Közvetlenül lehet vele PDF dokumentumokat készíteni, és tartalmaz egy WYSIWYG szerkesztőt honlapok létrehozásához. Fontos különbség, hogy a Writerben alapállapotban ki van kapcsolva az automatikus mentés.
- Calc – egy táblázatkezelő, aminek szolgáltatásai nagyjából megegyeznek a Microsoft Excel szolgáltatásaival. A Calc rendelkezik néhány olyan funkcióval, ami a Microsoft Excelben nem található meg, például a felhasználó adatainak elrendezése alapján automatikusan sorozatokat tud készíteni grafikonok megjelenítéséhez. Továbbá a Calc képes a táblázatokból PDF dokumentumot készíteni.
- Impress – a Microsoft Powerpointhoz hasonló prezentációkészítő program. A prezentációkat tudja Adobe Flash formátumba exportálni, ezzel lehetővé téve, hogy bármilyen számítógépen, ahol telepítve van Flash Player le lehessen vetíteni azokat. Szintén lehet vele PDF dokumentumot készíteni. Az Impress nagy hátránya, hogy kevés előre elkészített prezentációtervet tartalmaz. Ugyanakkor kész sablonok letölthetőek az internetről.[1]
- Base – a Microsoft Access-hez hasonló adatbáziskezelő. A Base lehetővé teszi adatbázisok létrehozását és módosítását, továbbá űrlapok és riportok készítését, hogy egyszerű felhasználói felületet nyújtson a végfelhasználóknak. Mint az Access, a Base is együttműködik különféle adatbáziskezelőkkel, többek között az Access adatbázisokkal (JET), ODBC adatforrásokkal és a MySQL/PostgreSQL relációs adatbáziskezelőkkel. A Base az OpenOffice.org 2.0-ás változatában jelent meg.
- Draw – egyszerű vektorgrafikus képszerkesztő program. Különféle "kapcsolatokat" kezel az alakzatok között, amik többféle vonalstílussal jelenhetnek meg, így támogatja például folyamatábrák rajzolását.
- Math – matematikai képletek készítésére és szerkesztésére szolgáló eszköz, hasonló a Microsoft Office-ban található Equation Editorhoz. A képletek beilleszthetők más OO.o dokumentumokba, például azokba, amik a Writerrel készültek. Többféle betűtípust támogat, és exportál PDF formátumba.
- Gyorsindító – egy kis segédprogram, ami elindul a számítógép bekapcsolásakor, és betölti az OpenOffice.org alapvető részeit, lehetővé téve, hogy a csomag alkalmazásai később gyorsabban indulhassanak el. Az OpenOffice.org-hoz hasonló komplex szoftverek gyorsabb indítására ez az egyik lehetséges megoldás. Temészetesen ilyenkor a rendszerindítás ideje nő meg, és a rendelkezésre álló szabad memória kevesebb lesz.
A komponensek egyesével való letöltésére nincs mód Windows rendszereken, de telepíteni lehet őket külön-külön. A legtöbb Linux disztribúció külön csomagokba bontja a részeket, amiket egyesével le lehet tölteni és telepíteni. Nincs sok értelme azonban az egyes komponensek kihagyásának a telepítésből, mivel az alkalmazás monolitikus jellege miatt a megtakarított lemezhely elenyésző.
Az OpenOffice.org nemcsak egy sokoldalú irodai programcsomag, hanem egy alkalmazásfejlesztő platform is. Az egyre bővülő, ám stabil API-n keresztül az OpenOffice.org szinte minden funkciója elérhető külső programból. A nyelvi kötések Java és C++ esetén a legkidolgozottabbak, de feljövőben van a Python is.
Az OpenOffice.org maga is bővíthető külső modulokkal, amelyek képesek beépülni a program menüjébe, eszköztárai közé, ezeknek a moduloknak a megírásához a fent említett nyelveken kívül és az OpenOffice.org saját Basic nyelve, a StarBasic, más néven OpenOffice.org Basic is használható.
Az OpenOffice.org rendelkezik makrórögzítő funkcióval is, amely a Writerben és a Calcban használható, és a felhasználó tevékenységének rögzítésére és visszajátszására való eszköz. Ennek eredménye egy a saját Basic nyelvében készült programkód, ami tovább szerkeszthető. A StarBasic nem kompatibilis a Microsoft Office-ban alkalmazott Microsoft Visual Basic for Applicationshöz (VBA) nyelvvel, de a Novell a közelmúltban jelentette be, hogy az általuk fejlesztett OO.o változatba beépítik a Microsoft VBA makrók futtatásának képességét is.[2]
[szerkesztés] Története
1999 augusztusában a Sun Microsystems megvásárolta Marco Börries cégét, a hamburgi székhelyű StarDivision-t, mely a kereskedelmi irodai programcsomagját, a StarOffice-t fejlesztette. A Sun mindenki számára szabadon letölthetővé tette a StarOffice-t.
A Sun 2000. július 19-én bejelentette az OpenOffice.org projektet, mely a StarOffice 5.2 megnyitott forráskódján alapult. Az OO.o weboldala 2000. augusztus 13-án indult el, s egyben elérhetővé tette az 5.2-es StarOffice forrását. Az első jelentősebb fejlesztések között találjuk az Unicode-támogatás beépítését és az ehhez kapcsolódó egyéb fejlesztéseket, amelynek köszönhetően nemcsak az eredeti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven használhatóvá vált az OpenOffice.org.
A kereskedelmi StarOffice kiadása sem szűnt meg az OpenOffice.org fejlesztésével. A Sun Microsystems StarOffice terméke zárt forráskódú, de az OpenOffice.org forráskódjára épül. A StarOffice-hoz kereskedelmi helyesírás-ellenőrző, elválasztó és szinonimaszótár, valamint professzionális szintű kép- (clipart) és sablongyűjtemény, az Adabas D adatbázis-kezelő, továbbá a Windows-éval megegyező metrikájú betűkészletek, teljes dokumentáció és a hivatalos terméktámogatás járnak. Egyes licenckonstrukciókban elérhetők a Microsoft Office-ról való migrálást elősegítő eszközök is, például egy makrókonvertáló, amely VBA-ban írt makrókat képes StarBasic formátumra alakítani. A különbségek és a nyílt forráskód ellenére a Sun az OpenOffice.org-hoz is kínál vállalati szaktanácsadást.
[szerkesztés] Fejlesztés
Az OpenOffice.org fejlesztését nagyvállalatok, mint Sun Microsystems és Novell, valamint a független OpenOffice.org közösség végzi. A közösség a közvetlen programozásban való részvétel mellett az OpenOffice.org honosításért felelős nyelvi projekteket működteti. Az OpenOffice.org közösség honlapja egyben csoportmunka-eszköz, ami hatékonyan támogatja a a hibabejelentésektől kezdve a progamozásig, az OpenOffice.org jövőjének megtervezéséig a fejlesztést.
A fejlesztésben közvetlenül érdekelt a Sun Microsystems a ma már az OpenOffice.org forráskódján alapuló StarOffice, a Novell pedig a SUSE Linux Enterprise Desktop-ban megtalálható OpenOffice.org 2.0 Novell Edition révén. Azonban ahogy a több ezer tagot számláló 65 nyelvi projekt, vagy az OpenOffice.org dokumentumformátumából kinövő, ISO által szabványosított, eszközfüggetlen OpenDocument formátum mutatja, az OpenOffice.org ugyanennyire fontos a nyelvi közösségek és az iparági felhasználók számára.
A hivatalos magyar változat honosítását az FSF.hu Alapítvány koordinálja.[3] A magyar változat a nemzetközivel egy időben, mintegy háromhavonta jelenik meg.
[szerkesztés] Mac OS X
Az elmúlt egy évben nagyot haladt az OpenOffice.org Mac OS X-es változatának fejlesztése. A 10 fejlesztő mellett egy német-francia csapat teszteli az eredményt. Támogatják az új, inteles platformot is. Közel már az idő, amikor nem lesz szükség az X Window-ra az OOo futtatásához, hanem a natív felületet (Aqua) fogja használni. Már van működő demó, ami Aqua-t használ, a konferencián bemutatták.[4] Addig is az OpenOffice.org két verzióban érhető el OS X-re:
- OpenOffice.org Mac OS X (X11) Ennek a verziónak a futtatásához szükséges az Apple X11-es felületkezelője vagy az XDarwin. A megbízható Unix verzió portja, viszont nem integrálódik az OS X felhasználói felületbe, nem alkalmazza a rendszer betű- és nyomtatókezelését, nem éri el a rendszer vágólapját sem. A felhasználói felület X11-es interfészen belül fut.
- NeoOffice Az OpenOffice.org portja Mac OS X rendszerre. Használja a natív menürendszert, eléri a beépített betű- és nyomtató alrendszereket. Bár 99%-ban az OpenOffice.org kódján alapul, de kisebb csoport felel a fejlesztéséért, emiatt a frissítései az OpenOffice.org kiadásához képest késve jelennek meg. Az eltérő licenc (GPL) választása miatt a NeoOffice projekt eredményei nem használhatók fel az OpenOffice.org-ban.
[szerkesztés] Visszhang
[szerkesztés] Piaci részesedés
Habár 2004-es adatok alapján a Microsoft Office továbbra is uralja a teljes piac 95%-át, az OpenOffice.org-nak és a StarOffice-nak sikerült a nagyvállalati piac 14%-át bebiztosítania magának. 2005-ben, az OpenOffice.org 2.0 megjelenésével egy időben a kis és közepes vállalati szegmens 19%-át birtokolta.[5] A hivatkozott lap több mint 84 millió letöltésről számol be.
A jelentős OpenOffice.org felhasználók között van a Fővárosi Bíróság, a Vas Megyei Bíróság, a szingapúri védelmi minisztérium és a városi tanács Bristolban, Nagy-Britanniában. Franciaországban mind az önkormányzatok, mind az állam figyelmét felkeltette az OO.o, mivel racionalizálni szeretnék a szoftver-beszerzéseiket, és stabil, szabványos fájlformátumra van szükségük archiválás céljára. Ezek miatt az OpenOffice.org a Francia Katonai Rendőrség hivatalos irodai szoftvercsomagja, és összesen több mint 250 ezer kormányzati gépre kerül telepítésre.[6]
2005. október 4-én a Sun és a Google stratégiai partnerséget jelentett be. A megállapodás értelmében a Sun beépíti a Google keresődobozt az OO.o-ba, a két cég közös kutatási, fejlesztési és marketing tevékenységeket folytat, és a Google segít az OpenOffice.org terjesztésében.
A StarOffice-on kívül vannak további OpenOffice.org-on alapuló kereskedelmi termékek. Általában a helyi piac számára készülnek, olyan kereskedelmi extra szolgáltatásokkal kiegészülve, mint a beszédfelismerés, automatikus adatbázis-kapcsolat, vagy jobb CJK (Kínai, Japán, Koreai) nyelvi támogatás. [7]
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Prezentáció-sablonok az OpenOffice.org honlapon (angol)
- ^ A Novell bejelenti a VBA makrók támogatását (angol)
- ^ Az OpenOffice.org honosításának története és szereplői
- ^ Az OpenOffice.org projekt állapota – 2006 – Fejlesztői blog
- ^ OpenOffice.org statisztikai adatok (angol)
- ^ A piaci részesedés elemzése (angol)
- ^ OpenOffice.org alapú munkák(angol)
Based on work by