Sun Microsystems

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sun Microsystems

Típus	Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NYSE: SUNW)
Alapítva	1982
Székhely	Santa Clara, California
Vezetők	Scott McNealy, Elnök és CEO Jonathan I. Schwartz, Elnök és COO Crawford W. Beveridge, Executive Vice President, Emberek és Helyek, és CHRO Greg Papadopoulos, Executive Vice President és CTO
Termékek	Számítógép hardver Szoftver Java
Bevétel	11,19 milliárd USD (2004)
Honlap	www.sun.com

A Sun Microsystems (NASDAQ-on SUNW) egy informatikai termékeket (félvezetőket, számítógépeket, szoftvereket) gyártó cég. Alapítása 1982-ben történ, székhelye a Szilícium-völgyben van.

A cég termékei többek közt kiszolgálók (szerverek), munkaállomások, melyek általában a saját SPARC processzorra és/vagy az AMD Opteron processzoraira és a SunOS, vagy Solaris operációs rendszerekre, az NFS hálózati fájlrendszerre, valamint Java környezetre építenek, az AT&T Unix System V Release 4 irányelveit, előírásait figyelembe véve. 2005 júniusától a SUN is készít laptopokat Ultra 3 Mobile Workstation néven. A NeWS és az OpenLook (a SUN saját grafikus felületei) is a sikeres vállakozásai közé tartoznak. A cég megpróbál minél szélesebb ablakot nyitni a nyílt forráskód felé és bevonni őket a fejlesztésekbe.

A SUN céghelye a nyugati campuson a Agnews Developmental Area-ban található (Santa Clara, California), mely egy formális elmegyógyintézet.

A SUN neve a „Stanford University Network” („Stanfordi Egyetemi Hálózat”) kezdőbetűiből származik. A Sun ezenkívül a Napot is jelenti angolul.

Tartalomjegyzék 1 A Sun Microsystems rövid története 2 Számítógépek 3 Operációs rendszerek 4 A Java Platform 5 Irodai csomagok 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A Sun Microsystems rövid története

A Sun munkaállomások első konstrukcióit a Stanford Egyetemen Palo Altóban, Kalifornia államban készítették el, egyetemi diákok. A cég alapítói: Vinod Khosla, Scott McNealy, Bill Joy és Andy Bechtolsheim. Közülük Scott McNealy és Andy Bechtolsheim maradtak (máig) a Sunnál. A Sun logóját Vaughan Pratt professzor tervezte (Stanford Egyetem). A Sun hírességei között megemlítendő John Gilmore, Bill Joy és James Gosling, akik a kezdeti időszaktól kezdve a Sun munkatársai voltak. Billy Joyt akkor hívták meg, amikor a BSD-n dolgozott az UC Berkeley-ben Ken Thompson égisze alatt.

Mialatt James Gosling és munkatársai a Java programozási nyelv megalkotásán munkálkodtak, a Sun egyike lett a legjobb és legnagyobb ipari vállalatoknak, ez már a cég mottójában is kifejeződik: „The Network is the Computer™” („A hálózat a számítógép”). Ezt leginkább Jon Bosak tudta, aki elkészítette az XML specifikációt a W3C-nek.

A Sun-nal kapcsolatban említésre érdemes, hogy az internetes világ két meghatározó cégének, a Cisco-nak és a Google-nak az alapítói is korábban a Sun Microsystems-nél dolgoztak.

A Sun érdekes logóját Vaughan Pratt professzor tervezte. Eredetileg az oldalak vízszintesek és függőlegesek voltak, de a négyzet az egyik újratervezésnél a sarkára lett állítva.

[szerkesztés] Számítógépek

A Sun számítógépek gyártásával is foglalkozott. Gépeiben a Sun 1-től a Sun 3-ig Motorola 68000 processzort használt. A késői 1980-as években a Sun eladott néhány Intel 80386-ra épülő gépet, melyet „Sun 386i”-nek neveztek. Később a Sun 4-es sorozatnál, a cég már saját processzorarchitektúrát fejlesztett ki SPARC néven, mely megfelelt az IEEE szabvány RISC architektúrájának. Jelenleg a Sun kínálatában is szerepel 64 bites processzor, UltraSPARC néven. A Sun jelenlegi eladásainak fontos részét képezik a főleg a web fejlődésével keresetté vált blade szerverek, háttértároló rendszerek, illetve egyre több szervert adnak el CISC architektúrájú AMD Opteron processzorokkal.

[szerkesztés] Operációs rendszerek

A Sun 1 gépekben nemcsak a processzor, de az operációs rendszer sem volt belső gyártmányú, a Unisoft V7 UNIX operációs rendszerével szállították. Később 1982-ben a Sun a 4.1BSD UNIX egy átírt változatát adta munkaállomásaihoz. 1992-ben a Sun az AT&T-vel együttműködve a BSD Unixot és a System V-ot integrálta Solaris operációs rendszerébe, ami ebből következően a UNIX System V-on alapul.

A Sun készített egy biztonságosabb Solarist, melynek neve: Trusted Solaris.

A Sun gyakran alkalmaz főbb technológiáinak licencelésénél közösségi licenceket, beleértve néhány nyílt forráskódú publikációt is. Mára a Linuxot is stratégiájának részévé tette – miután, lévén kezdetben nem sok figyelemre méltatta ezt az operációsrendszer-családot, a Linux kezdte „felfalni” kiszolgálópiaci részesedését.

A Sun fejleszt egy Linux alapú asztali rendszert is, Java Desktop System néven (az eredeti kódneve: Madhatter), melyet x86 platformon és a Sun saját SunRay vékonykliens rendszerén lehet majd használni. További terveket is jelentettek be, a Java Enterprise System Linuxon való támogatásáról, illetve a Solaris nyílt forráskódú licenceléséről.

[szerkesztés] A Java Platform

A Java Platformot az 1990-es évek elején kezdték el fejleszteni. A cél egy olyan eszköz elkészítése, mely segítségével nem kell minden operációs rendszerhez külön-külön megírni a programot, hanem elég egyszer is. Jelszavuk: „Write once, run everywhere” (=írd meg egyszer, futtasd mindenhol).

A Java platform három fő részre osztható: a Java programozási nyelvre, a Java virtuális gépre és végül a Java alkalmazásprogramozási felületre (API).

A Java programozási nyelv egy objektumorientált nyelv. 1995 óta egyike a legnépszerűbb programozási nyelveknek.

A Java nyelven írt programok képesek (szinte) bármilyen platformon futni, mert a Java alkalmazásokat bájtkódra fordítják. Ezt a bájtkódot képes bármelyik JVM (Java virtuális gép) futtatni (a lényeg, hogy az adott platformra [hardver–szoftver] létezzen Java virtuális gép).

A Java API-ja széles körben használható könyvtári rutinokat is tartalmaz. Az API Standard Edition (standard kiadás) célpontja az alap („normál”) munkaállomás, míg az Enterprise Edition (vállalati kiadás) a nagyvállalati szintű alkalmazás-kiszolgálókat futtató nagy szoftvercégeket célozza meg. (Az alkalmazás-kiszolgáló olyan kiszolgáló, melyen a programot futtatják, míg a munkaállomáson csak a program felülete, futásának eredményei jelennek meg.) A Micro Edition (mikrokiadás) elsősorban a kis erőforrással rendelkező, illetve mobil eszközökre készült (például mobiltelefonok).

A Sun Microsystems bejelentése szerint a Java Standard Edition, Micro Edition és Enterprise Edition 2007-ben GPL licenc alatt nyílt forráskódúvá válik.^[1]

[szerkesztés] Irodai csomagok

A Sun megvásárolta a StarOffice-t a német StarDivision cégtől, majd OpenOffice.org néven nyílt forráskódúvá tette. Az LGPL-es OpenOffice.org a szabad szoftveres közösség vezető irodai csomagja, de vállalati körben is jelentős részesedést ért el a piacvezető Microsoft Office mellett.

A jelenleg kapható StarOffice termék zárt forráskódú, de az OpenOffice.org forráskódjára épül. Az alapvető különbség a StarOffice és az OpenOffice.org között, hogy a StarOffice nagyobb támogatást nyújt a felhasználóknak, beleértve ebbe a Microsoft Excel VBA nyelvével való kompatibilitást, a Windows-éval megegyező betűtípusokat, dokumentációt és kisegítő lehetőségeket. A különbségek és a nyílt forráskód ellenére a Sun az OpenOffice.org-hoz is kínál vállalati szaktanácsadást.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Sun hivatalos webhelye (angol nyelvű)
• A Sun magyarországi hivatalos webhelye (magyar nyelvű)
• Sun-hírek archívuma (angol nyelvű)