Operációs rendszerek listája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a cikk az operációs rendszerek szócikkeinek listáját tartalmazza.

Tartalomjegyzék 1 Korai és történelmileg fontos rendszerek 2 Korai, védett mikroszámítógép-rendszerek 3 Unix-szerű és más POSIX-kompatibilis rendszerek 4 Általános, alapszintű, nem-UNIX és egyéb rendszerek 5 Acorn 6 Amiga 7 Atari ST 8 Apple/Macintosh 9 Be Incorporated 10 Digital/Compaq/HP 11 IBM 12 Microsoft 13 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Korai és történelmileg fontos rendszerek

• CTSS (A Compatible Timeshare System, az MIT és Corbato és mások által fejleszetett operációs rendszer)
• Incompatible Timesharing System (rövidítve ITS, az MIT-ben fejlesztették a Digital Equipment Corporation PDP-6 és PDP-10 mainframe-jeihez)
• THE multiprogramming system (Edsger Dijkstra és sokan mások által fejlesztve)
• Multics (közös operációs rendszer fejlesztési projekt a Bell Labs, a GE és az MIT között)
• Master programme (a Leo Computers, Leo III-nek fejlesztették 1962-ben)
• RC 4000 Multiprogramming System (a Regnecentralen által fejlesztett rendszer, 1969-ből)

[szerkesztés] Korai, védett mikroszámítógép-rendszerek

• Apple Computer által fejlesztett Apple DOS (korai változatai Read-only memory firmware-rel voltak ellátva, valamint Integer BASIC-kel; a későbbi változatok már tartalmaztak egy Microsoft BASIC fordítót)
• Business Operating System (rövidítve BOS, platformfüggetlen, parancssoros rendszer)
• Commodore PET, Commodore 64, Commodore VIC-20
• A nagyon első IBM PC (3 operációs rendszer volt képes elindulni rajta: a UCSD p-System, a CP/M-86 s végül – természetesen – a PC-DOS)
• Sinclair Micro és QX stb.
• TRS-DOS, NEW-DOS, ROM OS (leginkább Microsoft BASIC implementációk voltak, fájlrendszer kiegészítésekkel)
• TI-99/4A
• FLEX (Motorola 6800-alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.) – Technical Systems Consultants fejlesztette
• Flex (a Technical Systems Consultants fejlesztette a Motorola 6800 alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.)
• mini-FLEX (TSC 5.25"-es hajlékonylemezes 6800-alapú mikrogépekre)
• MOBI-X (hordozható adatgyűjtő INTEL 8bites mikroszámítógépre, magyar szabadalom)
• FLEX9 (a TSCfejlesztette a Motorola 6809 alapú mikroszámítógépekre)
• mini-FLEX (a TSC fejlesztette a 5.25" lemezes, 6800 alapú gépekhez)
• CMT-ROS

[szerkesztés] Unix-szerű és más POSIX-kompatibilis rendszerek

• AIX (Unix) – IBM
• Amoeba (kutatórendszer) – Andrew S. Tanenbaum
• AtheOS (folytatása a Syllable)
• A/UX (Unix-alapú rendszer) – Apple
• Berkeley Software Distribution (Unix; a Digital Equipment Corporation VAX hardverére)
• Cromix (Unix-emuláló rendszer) – Cromemco
• Coherent (Unix-emuláló rendszer PC-alapú számítógépekhez) – Mark Williams és társai
• DNIX
• Digital UNIX – később HP (Tru64)
• FreeBSD (a CSRG BSD Unix alapjaira épült nyílt forráskódú [„open source”] rendszer)
• GNU/Hurd
• GNU/Linux (lásd: Linux)
• HP-UX – HP
• IRIX – SGI
• LainOS (FreeBSD alapokról indított rendszer)
• Linux (szabad forráskódú, Unixhoz hasonló kernel)
• Mac OS X –Apple Computer
• Minix – Andrew S. Tanenbaum
• MenuetOS
• NetBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés)
• NeXTSTEP
• OS-9 (Motorola 6809-alapú gépekre)
• OS-9/68k (Motorola 680x0-alapú gépekre)
• OS-9000 (OS-9; C-ben íródott, Intel és más processzorokra)
• OS/360
• OSF/1
• OpenBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés)
• Plan 9 (hálózati rendszer) – Bell Labs
• QNX (POSIX, mikrokerneles rendszer; „valósidejű”, beépített rendszerekben)
• RiscOS
• SCO UNIX (a Caldera megvette az, majd visszanevezte SCO-ra) – SCO
• Solaris – Sun Microsystems
• SunOS (később Solaris) – Sun Microsystems
• Unix System V (AT&T Unix, „SVr4” volt a negyedik kiadás)
• UNIX – Bell Labs, eredetileg Ken Thompson
• UNIflex (Unix-emuláló rendszer) Motorola 6809-alapú rendszerekhez; SWTPC, GIMIX stb.) – TSC
• Ultrix (a DEC első Unix verziója, a VAX és PDP-11 gépekhez; BSD-alapú)
• UniCOS
• Xenix (különféle hardverekre) – Microsoft Corporation
• z/OS (az IBM legutolsó ún. „mainframe” rendszere)

[szerkesztés] Általános, alapszintű, nem-UNIX és egyéb rendszerek

• AOS (lásd: Bluebottle)
• AROS (az Amiga kutatási rendszere)
• Bluebottle (az Oberon operációs rendszer továbbfejlesztése; előző neve AOS volt)
• Control Program/Monitor-80 (CPM)
• MP/M-80 (CP/M-86-alapú, a Digital Research által továbbfejlesztett változat)
• UCSD P-system (hordozható [platformfüggetlen] teljes fejlesztői környezet) – kaliforniai San Diegó-i Egyetem tanulói Ken Bowles prof. vezetésével
• FLEX9 (Motorola 6809-alapú gépek számára; a FLEX jogutódja, amely Motorola 6800-alapú gépekre íródott) – TSC
• SSB-DOS (a Smoke Signal Broadcasting részére; a FLEX egy változata) – TSC
• CP/M-86 (CP/M Intel 8088/86 gépekre) – Digital Research
• DESQView (ablakkezelő grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS-ra, kb. 1985)
• DR-DOS (MS-DOS-kompatibilis rendszer; még ma is használják, speciális területeken) – Digital Research, később Novell, majd Caldera
• FreeDOS (nyílt forráskódú MS-DOS-kompatibilis változat)
• GEM (grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS/DR-DOS-ra) – Digital Research
• GEOS
• MS-DOS (IBM PC-kompatibilis számítógépekhez) – Microsoft
• PC-DOS (IBM DOS)
• Mach (a NestStephez hasonló) – CMU
• NewOS
• Oberon (a „Ceres” és a „Chameleon” munkaállomás-projekt keretében készült) – ETH-Zurich: Niklaus Wirth)
• OS/2 (Windows-/MS-DOS-kompatibilis rendszer; jelentős technológiai fejlesztés volt, a korai Windows és MS-DOS alapjain. Az Odin nyílt forráskódú rendszer Windows 9x kompatibilitást biztosít az OS/2-nek.) – Microsoft, később IBM
• OS-9 (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 6809-alapú gépekre)
• OS-9/68k (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 680x0-alapú gépekre; OS-9-ből fejlesztették tovább)
• OS-9000 (hordozható Unix-emuláló rendszer a Microware-től; volt Intel x86-os verziója is)
• ReactOS (nyílt forráskódú Windows NT-klón)
• SkyOS
• TripOS
• TUNES
• QDOS (új Intel 808x processzorokra) – Seattle Computer Products (Tim Paterson), később Microsoft (MS-DOS/PC-DOS)
• VisiOn (az egyik első grafikus felület PC-re, üzletileg sikertelen)
• VME – International Computers Limited
• MorphOS – Genesi
• NetWare – Novell
• NeXTStep
• Plan 9, Inferno (hálózati rendszer) – Bell Labs Computer Research
• Primos Prime Computer
• BS2000 Siemens AG
• Visopsys

[szerkesztés] Acorn

• Arthur
• ARX
• RISC OS
• RISCiX

[szerkesztés] Amiga

• AmigaOS

[szerkesztés] Atari ST

• TOS
• MultiTOS
• MiNT

[szerkesztés] Apple/Macintosh

• Apple DOS
• A/UX
• ProDOS
• GS/OS
• Mac OS
• Mac OS X
• Apple Darwin

[szerkesztés] Be Incorporated

• BeOS
• BeIA
• Zeta

[szerkesztés] Digital/Compaq/HP

• AIS
• OS-8
• ITS (a PDP-6 és a PDP-10 gépekre)
• TOPS-10 (a PDP-10 gépre)
• WAITS
• TENEX (BBN-től)
• TOPS-20 (a PDP-10 gépre)
• RSTS/E (több gépen is futott, főképpen a PDP-11-en)
• RSX-11 (többfelhasználós, több feladat párhuzamos futtatására képes többfeladatos rendszer a PDP-11-re)
• RT-11 (egyfelhasználós rendszer a PDP-11-re)
• VMS (VAX gépekre; később átnevezték OpenVMS-re) – DEC

[szerkesztés] IBM

• OS/2
• AIX (Unix-verzió)
• OS/400
• OS/390
• VM/CMS
• DOS/VSE
• OS/360 (az első rendszer, amelyet a System 360 hardverre terveztek)
• OS/360 HASP (az első hálózati rendszer, amelyet az OS/360-hoz terveztek, magyar résztvevőkkel)
• MFT (későbbi neve OS/VS1)
• MVT (későbbi neve OS/VS2)
• ADIOS (adaptiv vezérlés OS/VS2-höz, magyar fejlesztés)
• SVS
• MVS (az MVT egy későbbi változata)
• TPF
• ALCS
• OS/390
• z/OS
• Basic Operating System (az első kiadott rendszer System 360 gépekre, átmenetileg)
• PC-DOS (más néven MS-DOS) – Microsoft

[szerkesztés] Microsoft

• MS-DOS
• Microsoft Windows
  • Windows asztali termékek
    • Windows 1.0
    • Windows 2.0
    • Windows 3.0, 3.1 és Windows for Workgroups 3.11
    • Windows NT 3.1
    • Windows NT 3.5
    • Windows 95
    • Windows NT 4.0
    • Windows 98
    • Windows 98 második kiadás (Second Edition; SE)
    • Windows Me (Millennium Edition)
    • Windows 2000 Professional
    • Windows XP
      • Windows XP Professional
      • Windows XP Home Edition
      • Windows XP 64-Bit Edition
      • Windows XP Media Center Edition
      • Windows XP Tablet PC Edition
    • Windows Vista
      • Windows Vista Home Basic
      • Windows Vista HomeBasic N
      • Windows Vista Home Premium
      • Windows Vista Ultimate
      • Windows Vista Business
      • Windows Vista Business N
      • Windows Vista Enterprise
  • Windows kiszolgálótermékek
    • Windows NT Advanced Server 3.1
    • Windows NT Server 3.5
    • Windows NT Server 3.51
    • Windows NT Server 4.0
    • Windows NT Server 4.0, Enterprise Edition
    • Windows NT Server 4.0, Terminal Server Edition
    • Windows 2000 Server-család
      • Windows 2000 Server
      • Windows 2000 Advanced Server
      • Windows 2000 Datacenter Server
    • Windows Server 2003
      • Windows Server 2003, Standard Edition
      • Windows Server 2003, Enterprise Edition
      • Windows Server 2003, Datacenter Edition
      • Windows Server 2003, Web Edition
    • Windows Vista
      • Windows Vista Business
      • Windows Vista Enterprise
      • Windows Vista Home Basic
      • Windows Vista Home Premium
      • Windows Vista Ultimate
  • Egyéb Windows termékek
    • Windows CE .NET (lásd még: Windows CE 3.0)
    • Windows XP Embedded
• Xenix (Unix) – később SCO

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• DOS/Windows családfa
• Unix/Linux családfa