Pásztormadár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Sturnus roseus Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
| Pastor roseus | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A pásztormadár (Sturnus roseus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övi száraz sztyeppjéin, félsivatagos területein él. Télen délre vonulva eljut Indiába és Észak-Afrikába is. Nagy sáskapusztító révén, követi a rovarokat, így új területekre is elvetődik.
[szerkesztés] Megjelenés
Hossza 21-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 37-40 centiméter, tömege 67-88 gramm. Fejtollazata, mely a tarkón lelógó, hosszú bóbitát alkot, a nyak mellső része a mellig, a hátsó oldalán a dolmánya kezdetéig fekete, telt ibolyás ércfénnyel, szárnya, farka, alsó és felső farkfedői, lábszára fekete, acélzöldes fénnyel, egyéb részei halvány rózsaszínűek. Csőre rózsaszínű, szeme barna, rendkívül erőteljes lába vörösesbarna. A nemek különböznek.
[szerkesztés] Életmód
Rovarokat, néha pókokat és gyümölcsöt eszik.
[szerkesztés] Szaporodás
Sziklás helyeken telepesen költ. Fészkét fűcsomokból, szalmából és levelekből építi, szőrrel és tollal béleli ki. Fészekalja 5-6 tojából áll, melyen 11-14 napig költ.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás
Általában sáskajárás idején alkalmi fészkelő. Átlagos évben május környékén érkezik.
[szerkesztés] Védettség
Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Based on work by