Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Pinszk - Wikipédia

Pinszk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pinszk címere
Pinszk címere

Pinszk (Пінск, Пинск) nagyváros Belarusz déli részén, a Breszti terület Pinszki járásának székhelye. 1938-1954 között a Pinszki terület székhelye volt. 2005-ben becsült népessége 131,1 ezer fő volt. Közigazgatási területe 43,3 km². A Pripjaty és a Pina-folyó összefolyásánál fekszik, a Poleszje erdős-mocsaras síkvidékén, Breszttől 178 km-re keletre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

Pinszk 1863-ban
Pinszk 1863-ban

Az első írásos említése 1097-ből származik, ekkor Pineszk néven a Turovi fejedelemség része volt. Nevét a Pina-folyóról kapta. Később hercegségi székhely is volt. 1239-ben a tatárok elpusztították. 1320-ban Navahrudak uralkodói foglalták el és a Litván Nagyfejedelemséghez csatolták, majd 1521-ben Lengyelországhoz került. 1581-ben magdeburgi városi jogokat kapott. Ekkoriban vajdasági székhely is volt. 1640-ben Bohdan Hmelnickij kozákjai elfoglalták és felgyújtották a várost, a lengyel és zsidó lakosság elleni pogromban 24 ezren vesztették életüket. 1648-ban az orosz csapatok gyújtották fel a várost. Súlyos károkat szenvedett az orosz–lengyel háború (1654-1667) során is, de XII. Károly svéd király csapatai is felgyújtották 1706-ban. 1793-ban a cári birodalomhoz csatolták. 1910-ben 36,4 ezer lakosa volt. 1915. szeptember 15-én elfoglalták a németek. 1920-ban Lengyelországhoz csatolták. 1921. szeptember 7-én egy tűzvészben csaknem az egész belváros megsemmisült. 1939-ben a Belorusz SZSZK-hoz került és területi (oblaszty) székhely lett. Ekkoriban lakosságának (44 ezer fő) ½-ét a zsidók alkották, akiket a német megszállás (1941. július 1. – 1944. július 14.) alatt koncentrációs táborokba hurcoltak. A háború után az ipari fejlesztésre kijelölt városok közé tartozott, így gyors növekedésnek indult (1959-ben 41,5 ezer, 1986-ban 112,6 ezer lakos). A Poleszje mocsarainak termőterületté alakításának programját (talajmelioráció) Pinszkből irányították.

[szerkesztés] Gazdaság

Legrégibb ipari ágazata a fafeldolgozás, mely elsősorban az 1880-ban alapított Pinszkdrev nagyvállalat képvisel. A Progressz-Vulkan gyufagyárat 1892-ben alapították. Élelmiszeripar (tejfeldolgozás), műbőrgyártás, alkatrészgyártás. Kisebb hőerőműve is van.

[szerkesztés] Közlekedés

Pinszk a Breszt-Homel vasútvonal fontos állomása. Az M10-es főúttal 9 km-es bekötőút köti össze. A P6-os főút Sztolinnal (58 km) és Ivacevicsivel (94 km) köti össze. Folyami kikötő a Pina-folyón. Városi autóbuszközlekedés 1946 augusztusa óta.

[szerkesztés] Nevezetességek

  • A Jezsuita kollégium épülete 1631-ben épült reneszánsz-barokk stílusban.
  • Butrimovics-kastély 1784-1790 között épült klasszicista stílusban.
  • Borromeoi Szent Károly-templom 1770-1782 között épült barokk stílusban.
  • Szent Barbara-templom – a bencés rend építtette 1786-ban barokk stílusban.
  • Helytörténeti múzeumát 1926-ban nyitották meg.
  • Ferences kolostor1396-ban alapították, az épületegyüttes a 17. században épült barokk stílusban. A kolostorhoz tartozó Uszpenszkij-templom (1712-1730) az ország egyik legszebb barokk temploma. A harangtorony 1817-ben épült.
  • Szent Feodor-templom – az 1990-es években épült neoromán stílusban.
  • Zsinagóga – 1900-ban épült, 1995-ben kapta vissza a zsidó hitközség.
  • Harangtorony a 17-18. század fordulóján épült.

[szerkesztés] Híres lakosai

  • Ryszard Kapuściński (1932-2007) – lengyel újságíró itt született.
  • Jakub Kolasz – belarusz nemzeti költő itt élt és alkotott 1912-1914 között.
  • Simon Smith Kuznets (1901-1985) – amerikai–orosz Nobel-díjas (1971) közgazdász itt született.
  • Golda Meir (1898-1978) – izraeli kormányfő itt élt 1903-1906 között.
  • Napoleon Orda (1807-1883) – belarusz zeneszerző, festő a közeli Varacevicsiben született.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu